Már több magyar fejlesztő cég is sikerrel alkalmazta a crowdfunding modellt: közösségi finanszírozással gyűjtöttek pénzt ötletük megvalósítására, fejlesztésre vagy gyártásra. Legutóbb a Liber8 és a Moscase sikeres közösségi finanszírozású indulásáról is beszámolhattunk, de az ígéretes magyar technológiai startupokat bemutató összeállításunkban is van olyan, amely például az Indiegogo-n gyűjt forrást az előrelépéshez.

Látványos sikerekben nincs hiány, így aztán tódulnak a népek, hogy nyertesei lehessenek korunk aranylázának. Csakhogy mint minden nagy haszonnal kecsegtető befektetésre, erre is igaz: kockázatos. Meglehet, jó boltot csinálunk, de voltaképpen sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy a pénznek búcsút inthetünk. A bukott cégekről azonban kevesebb szó esik, mert jön a következő, még ígéretesebb ötlet, és vele az új crowdfunding projekt.

A befektetők pedig buknak – ki többet, ki kevesebbet –, mert hiányos információk alapján hoznak befektetési döntést. Amíg persze kis pénzzel játszanak, addig nincs nagy vész, de bizonyos értékhatár fölött már komoly hatása lehet egy rossz döntésnek.

A németek szigorítanának

A német állam már tavaly óta fontolgatja – már készült egy törvénytervezet is –, amely a crowdinvesting finanszírozási modell szabályait szigorítaná mind a startupok, mind a kisbefektetők oldaláról. A jelenleg kormányzó koalíció pedig a közelmúltban megállapodott, hogy átviszik a törvényt. A törvénytervezetnek az adott lökést, hogy a Prokon szélenergia cég tavaly januárban gyakorlatilag fizetésképtelenné vált, és közel 75 ezer kisbefektető pénze úszott el.

A szabályozás már tavaly májusban körvonalazódott: a terv szerint szigorúbb szabályozok vonatkoznának a startupokra, de szigorítanák a befektetők mozgásterét is.

Tájékoztatni kell a befektetőket

Az eredeti terv ugyan még az volt, hogy azokra a startupokra vonatkozna a szigorítás, melyek legalább 1 millió eurót szeretnének begyűjteni kisbefektetőktől. Ezt az értékhatár 2,5 millió lenne. A cégnek emellett olyan tájékoztatást kell közzétennie, amelyben részletesen leírják a vállalkozással kapcsolatos kockázatokat.

Már az eredeti tervvel kapcsolatos véleményekben is megfogalmazódott, hogy ez túlságosan erős korlát, mivel az innovatív technológiai startupoknak meglehetősen nagy a tőkeigénye. Másfelől az EU is csak 5 milliós befektetés esetén írja elő kötelezően a tájékoztató közzétételét.

Szintén a kisbefektetőket védené, hogy 14 napon belül akár vissza is léphetne a befektetéstől.

A reklámozáson is szigorítanának, amelyet a német PSZÁF akár korlátozhat is, ha félrevezetőnek ítéli a reklámot. Az eredeti terv szerint egyébként csak a befektetések szempontjából releváns tartalmakat is közlő kiadványokban, például lapok gazdasági rovatában lehetett volna hirdetéseket elhelyezni, ám a törvényalkotók végül hallgattak a jó szóra. A crowdfunding ugyanis internetes jelenség – mondták a tervezet bírálói –, és ez a korlátozás épp azt a lényegét veszi el a modellnek, hogy széles tömegekhez tud eljutni egy-egy ötlet és befektetési lehetőség.

A kisbefektető nem költhetné a pénzét nyakló nélkül

A tervezet szerint egy crowdfunding projektbe (egy cégbe) maximum 10 ezer eurót tehetnének a kisebfektetők. További szigorítás, hogy 1000 euró fölötti befektetés esetén a befektetőnek legalább a befektetett összegnél kétszer nagyobb havi jövedelemmel kell rendelkeznie.

Bár a német stratupok egyik szervezete üdvözölte a törvényt, amely egységesen szabályozza a crowdinvestinget. Ugyanakkor vannak olyan félelmek is, hogy a szabályozás ebben a formájában jelentősen csökkenti a kisbefektetők befektetési hajlandóságát.