Pénteken hozták nyilvánosságra azt a dokumentumot, amely a Vatikán és meghatározó technológiai vállalatok közös álláspontját rögzíti a mesterséges intelligencia fejlesztésének és felhasználásának etikai vonatkozásairól. Az utóbbi években Ferenc pápa rendszeresen intett a technikai eszközök válogatás nélküli alkalmazásának – mint ismeretes, már a 2015-ben kiadott, a környezetvédelemre fókuszáló Laudatio si enciklika megjelenéséhez is hozzájárultak a tudósokkal folytatott eszmecserék. A figyelmeztetések között külön megjelennek az MI fogalmi félreértésének és az ember elgépiesítésének veszélyeiről szóló figyelmeztetések, a hívők hozzájárulását is kérve az egyetemesen elfogadott, gyakorlati kritériumok felállításához, amelyek az emberiességet helyezik az emberek és a gépek kölcsönhatásának középpontjába.

A pápa tavaly februárban a Microsoft elnökével, Brad Smith-szel is találkozott, ahol mások mellett azok a szilárd erkölcsi alapok is szóba kerültek, amelyekre a közjó szolgálatában működő mesterséges intelligenciának is épülni kell, de a Vatikánban azóta a Facebook, a Mozilla vagy a Western Digital képviselői is megfordutak a digitális technológia etikai vonatkozásairól szóló konferenciákon. A Reuters beszámolója alapján két jelentős iparági szereplő, a Microsoft és az IBM az első támogatója annak a nyilatkozatnak, amely az emberi jogok tiszteletben tartását, a megbízhatóságot és elfogulatlanságot, az emberi szükségletek figyelembe vételét és a transzparenciát határozza meg az új MI technológiák alkalmazásának kereteként.

Jól hangzik, de egyelőre csak egy papír

A transzparencia különösen érdekes abból a szempontból, hogy a mesterséges intelligenciára épülő megoldások már most is sok esetben átláthatatlanok és nehezen ellenőrizhetők, ennek okai pedig szintén annyira sokrétűek, hogy feltárásukhoz dedikált kutatásokra és vizsgálatokra van szükség. A mostani dokumentum már a vállalati oldalról is rögzíti azt az egyre erősebb igényt, hogy a technológia gyors fejlődését világos korlátok közé tereljék, ellátva a megfelelő biztosítékokkal is. A rendőrség által bevetett arcfelismerő rendszerek vagy a nagyvállalatok körében terjedő, MI-alapú interjúztatás is jó példát jelentenek rá, hogy a telepítések pontatlan vagy részrehajló működése milyen károkat okozhat az ilyen kritikus területeken.

Az IBM alelnöke, John Kelly szerint a mostani kezdeményezés is azokon a felvetéseken alapul, amelyeket Ferenc pápa több mint egy évvel ezelőtt fogalmazott meg a mesterséges intelligencia társadalmi hatásairól. A Reuters interjújában Kelly a legfontosabb aggályok közé sorolta, ha nem látszik világosan, hogy az MI valóban a közjót szolgálja, vagy éppen a meglévő egyenlőtlenségek elmélyítését és újratermelését automatizálja. Ezzel kapcsolatban egyébként az IBM tavaly szeptemberben fogadott egy vatikáni küldöttséget is a vállalat egyik amerikai kutatóközpontjában, amiből kiderül, hogy a Vatikán a pápa Instagram-fiókjánál vagy a digitális rózsafüzérnél távolabbra mutató kezdeményezéseket is folytat ezen a területen.

A szóban forgó dokumentum a Vatikánban éppen zajló konferencia zárásaként került Ferenc pápa elé, amelyen az IBM részéről John Kelly, a Microsofttól Brad Smith, az Európai Unió képviseletében pedig David Sassoli, az Európai Parlament elnöke is részt vesz. Arról egyelőre nem szól a fáma, hogy a nyilatkozathoz most vagy a későbbiekben milyen technológiai vállalatok csatlakoznak majd, és nyilván az is csak később derül ki, hogy az aláírók milyen módon kívánják implementálni a benne lefektetett elveket. Erre aktuális példának hozták fel, hogy az IBM az egészségügyi diagnosztikában ragaszkodik a humán orvosok jelenlétéhez is a mesterséges intelligenciára épülő diagnózisok visszacsatolásánál, de a Microsoft is beszámolt olyan – pontosan nem részletezett – esetekről, amelyekben a szállító állítólag azért állt el az üzlettől, mert nem tartotta támogathatónak az ügyfél terveit a megvásárolt technológia felhasználásáról.