A napokban hozták nyilvánosságra az idei Freedom on the Net kutatás eredményeit. A Freedom House által jegyzett felmérés a világ országait abból a szempontból vizsgálja, hogy az állampolgárok milyen könnyen, illetve milyen korlátozásokkal használhatják a világhálót. A 65 országra kiterjedő jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy tavalyhoz képest sokat romlottak a viszonyok. Jó hír viszont, hogy Magyarország ha jobban nem is, de legalább úgy teljesített, mint 2014-ben.

Izland és Kína tényleg két külön világ

A terjedelmes dokumentumot [PDF] vizsgálva kiderül, hogy a legjobb helyzetben a maga 7-es osztályzatával az izlandi internet van, amelyik olyan szabad, mint a madár (a 100-as skálán a minél kisebb érték jelenti a pozitív minősítést). Tőlük éppen csak egy hangyányival érezhetik rosszabul magukat az észtek. A balti állam jó szereplése egyébként egyáltalán nem meglepő hiszen évek óta élen járnak például az elektronikus kormányzat fejlesztésében.

A lista másik végén Kína található. A kommunista párt által közelről felügyelt ottani internet a nem túl hízelgő 88-as pontszámot, és ezzel együtt természetesen a nem szabad besorolást érdemelte ki. De nem sokkal maradt le az ázsiai országtól Irán és Szíria sem.

Rosszabbul netezünk, mint egy éve

Bár a helyezésekben sok változás nem történt, az összkép egyértelműen sötétebb lett a 2014-es eredményekhez képest. A felmért országok felében ugyanis romlottak a mutatók, és csak 15 olyan terület volt, ahol javulást regisztráltak. Az általános romlás okait firtatva néhány beszédes adattal találkozhatunk.

A 65-ből 42 országban kényszerítettek arra cégeket vagy magánszemélyeket a hatóságok, hogy töröljenek vagy módosítsanak politiai, vallási és szociális jellegű tartalmakat az elmúlt egy év során. 40 olyan ország volt, ahol börtönbüntetésre ítéltek embereket a fenti tartalmak internetes terjesztése miatt. 14 országban hoztak az internetes (állami) megfigyelést megkönnyítő új törvényeket. Illetve mind a demokratikus, mind az önkényuralmi rendszerek előszeretettel tettek keresztbe a különböző titkosítási eszközöknek, módszereknek azzal, hogy korlátozták vagy megtiltották használatukat.

Szabad a magyar net

Ami a hazai viszonyokat illeti, a magunk 24 pontjával hoztuk a tavalyi eredményt, egyben a szabad besorolást, ami 30 pont alatt jár. Különösen jó pontokat kaptunk arra, hogy milyen könnyű az állampolgároknak hozzáférni az internethez, de megfelelően szabadnak minősítették a tartalmak kezelését, illetve a felhasználói jogokat sem érte különösebb sérelem a vizsgált időszakban.

Viszont egy negatív listára így is felkerültünk. Ez azokat az országokat tartalmazta, ahol a hagyományos sajtó (nyomtatott lapok, tévé, rádió) esetében sokkal rosszabb eredményeket hozott a Freedom House korábbi, azt a területet vizsgáló kutatása.

Ahogy a grafikonból is látszik, rengeteg országban van lényegesen rosszabb helyzetben a tradicionális média. Ebből a kutatás készítői arra következtettek, hogy az internet sokkal ellenállóbb a kormányzati beavatkozással, manipulációval szemben, mint a hagyományos csatornák. Ez nem is túl meglepő, hiszen utóbbiak száma nem túl sok és az egyes források is jól behatárolhatók, míg a világhálón bárkiből lehet tudósító.