A The Register érdekes felfedezése szerint a Microsoft egy olyan szabadalmi bejelentést tett, amely testfunkciókat (így például a mérhető agyi aktivitást) használná közvetett módon kriptovaluta-bányászatra. A vállalat leírása alapján a megoldás célja az lenne, hogy az agyhullámok vagy az emberi test által leadott hő érzékelésvel validálják az információs szolgáltatók által meghatározott feladatok elvégzését, és ezeket a visszaigazolásokat alkalmazná a tranzakciós folyamatokban. A Microsoft a lap múlt heti kérdéseire még nem válaszolt, így az elképzelésről is csak annyit tudunk, amennyit a beadott dokumentumból ki lehet olvasni.

A dolog lényege, hogy kiváltaná a konvencionális megoldások által igényelt egyre masszívabb számítási kapacitást, és a felhasználók biológiai funkcióiból nyert adatokkal igazolná az egyes műveleteket a blokklánc-rendszerekben. Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy valaki megtekint mondjuk egy hirdetést, az ehhez kapcsolódó fizikai aktivitás jeleit pedig érzékelik a testén hordott vagy abba beültetett szenzorok, öntudatlan módon váltva ki egy máskülönben összetett számtási feladatat.

A Microsoft szabadalmának értelmében mindez olyan módon is alkalmazható, hogy a felhasználókat praktikusan megjutalmaznák az elvégzett feladatokat ellentételező kriptopénzzel, ugyanolyan logika mentén, ahogy a jelenlegi modellekben a kibocsátás és az ügyeltek hitelesítése is történik. Az agyi tevékenység és a testhőváltozása mellett a Microsoft a "testfolyadékok áramlását" vagy a "szervek mozgását és aktivitását" is az ellenőrizhető jelek közé sorolja, amelyek révén egy csomó online tevékenység (közösségi média, keresők, levelezés, weboldalak vagy csetbotok használata) is követhető.

Egyelőre csak egy ötlet a sok közül

Az ötlet első és második ránézésre is hajmeresztőnek tűnő ötletet a kommentárok szerint inkább figyelemfelhívásnak érdemes tekinteni azzal kapcsolatban, hogy a kriptovaluta-bányásazt egyrészt óriási mennyiségű energiát emészt fel, másrészt a bányászok úgy is hatalmas versenyben vannak egymással, hogy az alap elképzelésnek része az előállított érték korlátozása is. A vállalat javaslata ezzel szemben a különféle feladatok elvégzését ösztönözné és jutalmazná.

Szörnyülködni persze még felesleges, mert az alig egy hónapja benyújtott szabadalmat még nem jegyezték be, a sorsa pedig azután is minimum bizonytalan. Ahogy azt a beszámolók is kiemelik, a nagy techvállalatok egy csomó bejelentést jegyeznek pusztán azzal a céllal, hogy a jövőben hatékonyan védhessék meg magukat az esetleges szerzői jogsértésekből fakadó keresetek ellen, így a legtöbb, meglehetősen abszurd szabadalomból meg sem próbálnak tényleges termékeket fejleszteni.

A "Cryptocurrency System Using Body Activity Data" címet viselő dokumentum ebben az esetben is inkább az elképzelt rendszer működésének modellját írja le, de nem igazán tér ki annak gyakorlati felhasználásaira. Egy ehhez hasonló megoldás ugyanakkor érdekesnek tűnik az olyan rendszerek esetében, mint amilyen mondjuk az Amazon Mechanical Turk crowdsourcing szolgáltatása. Ez utóbbi kifejezetten a számítástechnikával vagy online tevékenységekkel kapcsolatos, de emberi munkát igénylő feladatok közvetítését teszi lehetővé, például az MI-algoritmusok betanítása során. Az elvégzett műveletek gyors és erőfeszítést nem igénylő visszaigazolása ilyenkor nyilván nagyon hasznos lenne, időt és erőforrásokat szabadítva fel a további teendőkhöz.