Éles ellentét rajzolódik ki azzal kapcsolatban, hogy jelenleg mit gondol rizikósnak általában a cégvilág, és hogy miként vélekednek ugyanerről a hazai válaszadók az Allianz Kockázati Barométer elnevezésű nemzetközi kutatásának idei jelentésében.

A biztosítótársaság 13. alkalommal elkészített felmérése 92 ország és terület több mint 3000 kockázatkezelési szakértőjének - köztük vezérigazgatók, kockázatkezelők, alkuszok és biztosítási szakértők - véleményét tartalmazza. Az ezekből leszűrt eredmények állították össze azt a rangsort, amely a vállalatokat érintő aktuálisan legfontosabb üzleti kockázatokat listázza.

A nemzetközi kiberhelyzet egyre fokozódik

A válaszok alapján 2024-ben a kiberbiztonsági incidensek, például a zsarolóvírus-támadások, az adatbiztonság sérülése és az informatikai zavarok jelentik a legnagyobb üzleti kockázatot a vállalatok számára szerte a világon. A kiberfenyegetettség idén már toronymagasan vezeti a rangsort 36 százalékos említési aránnyal.

A kiberbűncselekmények már harmadik éve számítanak a legfontosabb globális szintű kockázatnak – de ennek a rizikónak az előnye idén először vált egyértelművé azzal, hogy a második helyre befutó üzletmenet-folytonosság (pontosabban az annak megszakadásától való félelem) 5 százalékponttal maradt le.

A kiberfenyegetettséget az Allianz Kockázati Barométer 17 országában, köztük Ausztráliában, Franciaországban, Németországban, Indiában, Japánban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban érzik a legnagyobbnak.

A felmérés válaszadói a kiberkockázatokon belül az adatbiztonság megsértését tartják a legaggasztóbbnak, amelyet a kritikus infrastruktúrát és fizikai eszközöket ért támadások követik. A harmadik helyen a zsarolóvírus-támadások állnak. Utóbbiak száma a jelentés szerint 2023-ban drámaian megnőtt, a biztosítási kárigényekkel kapcsolatos aktivitás pedig több mint 50 százalékkal nőtt 2022-hez képest.

Nem félünk a hekkertől!

Ami a hazai állapotokat illeti, itt jelentős elmozdulás látszik az egy évvel korábbi állapotokhoz képest. 2023 elején ugyanis még Magyarországon is komoly(abb) kockázatnak tartották a kibertérből érkező fenyegetéseket (23% és 4. hely), ám idén ez a téma mindössze 12 százaléknyi említés mellett a 10-es toplista legaljára került (megosztott 9. hely a klímaváltozással). A hazai lista elején egyébként idén a természeti katasztrófák, a szabályozási környezet változása, illetve a makrogazdasági problémák szerepelnek.

Egy másik, részben szinten informatikához kötődő kockázati tényező kapcsán viszont nagyobb az összhang a nemzetközi és a magyar "érzékelés" között. A szakképzett munkaerő hiányát ugyanis mind világszinten, mind itthon magas kockázati tényezőnek minősítették a felmérésbe bevont szakemberek.

Ez a rizikófaktor egy év alatt két helyet előre lépve már az öt legnagyobb kockázati tényező között jelenik meg hazánkban, de többek között Bulgáriában, Horvátországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Írországban, Hollandiában, Ausztráliában és Kanadában is jelentős problémaként jelölték meg a területet.