Megjelent a Stanford Egyetem idei AI Indexe. A jelentés szerint veszélybe került a USA iparági dominanciája a mesterséges intelligencia (MI) kutatása, fejlesztése, valamint alkalmazása terén. Az MI-fejlesztésben a versengés az elmúlt években az USA és Kína párharcára redukálódott. Egyelőre az EU nem tud érdemben beleszólni ebbe.

Megnőtt az MI politikai súlya

Az amerikai kormányzatnak dolgozó think tankek arra figyelmeztetnek, hogy fokozni kellene a területbe történő befektetéseket, ha az USA meg akarja őrizni vezető szerepét. Az amerikai honatyák érezhetik is a téma fontosságát: a Kongresszusban a 2019/20-as időszakban háromszor annyiszor (kb. 500-szor) említették a mesterséges intelligenciát, mint az előző ülésszak alatt.

Az, hogy Kína felkészült az előzésre, egyelőre főleg abban mutatkozik meg, hogy a k+f tevékenység intenzitását tükröző fontos publikációk számában (valamint a fontosságot jelző hivatkozásokban) már Kína vezet.

Az sem feltétlenül pozitív, hogy bár az USA egyetemein indul a legtöbb MI-vel kapcsolatos alap- és mesterképzés, a kutatásba is bekapcsolódni képes PhD-zők közel kétharmada külföldi, és arányuk folyamatosan nő. Hagyományosan sokan érkeznek Kínából, illetve más távol-keleti országokból. Az USA ipara egyelőre profitál a tehetségimportból, mivel a frissen PhD-zők 82 százaléka az országban helyezkedik el. Ugyanakkor az amerikai munka sokszor csak átmeneti. Mint azzal korábban a Bitport is foglalkozott, Kína például tárt karokkal – kiemelt fizetésekkel, remek karrierajánlatokkal – várja vissza őket a nagy innovációs központjaiba.

Egyre kevésbé akadémiai terület

A képet árnyalja, hogy folyamatosan nőnek az MI területén a kutatás-fejlesztésre fordított összegek. Mint a Stanford tanulmányából kiderül, a koronavírus-járvány egyáltalán nem vetette vissza az ilyen befektetéseket: 2020-ban 9,3 százalékkal több k+f-re fordítható magánforrás áramlott az iparba, mint 2019-ben. Értelemszerűen főleg az orvosi kutatások, a gyógyszerfejlesztések terén volt a leglátványosabb a növekedés (többek között itt és itt mutattunk be COVID-dal kapcsolatos izgalmas fejlesztéseket). Ez a részterület négy és félszer annyi forrást kapott, mint egy évvel korábban: közel 14 milliárd dollárt. A források nagyságát tekintve az iparágak közül az autóipar a második (önvezető technológiák), az oktatás pedig a harmadik (oktatási alkalmazások).

Fontos eredménye a magánszektor növekvő érdeklődésének, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek azok a fejlesztések, melyek a termelésben is használhatók. Ez a szakemberek karrierútjára is hatással van. Míg tíz éve a friss PhD-sok 44 százaléka döntött úgy, hogy nem az akadémiai szférában, hanem valamilyen iparágban helyezkedik el, addig 2020-ban már 65 százalékuk látta valamely magáncégeknél a szebb jövőjét.

Ami a technikai eredményeket illeti: az MI-rendszerek ma már olyan szintre jutottak szöveg-, hang- és képgenerálásban, hogy az egyre nehezebb megkülönböztetni az ember és az MI által létrehozott produktumokat. A jelentés szerint egyébként sokat fejlődtek a totális megfigyelést segítő MI-technológiák is (arcfelismerés, videoelemzés, hangazonosítás stb.).

Ennek kapcsán azonban az is felkerült a jelentés kulcsmegállapításai közé, hogy továbbra is hiányzik az MI etikai keretrendszere, amely alapján meg lehetne szabni a fejlesztések határait. A területet általánosságban az jellemzi, hogy a kutatók és a civil társadalom fontosabbnak tartják a mesterséges intelligencia etikai kérdéseit, mint az ipari szervezeteket – írja a Stanford jelentése.