A világjárvány egyik következményeként a személyes orvos-beteg találkozások lehetősége minimum megváltozott, esetenként pedig el is lehetetlenült, ami az előrejelzések szerint azonban megágyaz az ettől függetlenül is az áttörés küszöbén álló távegészségügyi technológiák bevezetésének. A távoli konzultációktól a szupervízión és a távfelügyeleten át a távdiagnosztikáig terjedő megoldások ebben az esetben nem csak kézenfekvőek, de üzletileg is komoly lehetőséget jelentenek: a becslések szerint már most is 80 milliárd dolláros piacról van szó, ami a későbbiekben még gyorsabban növekszik majd.

A betegek szempontjából a leginkább látványos dolog, hogy a távegészségügyi szolgáltatások drasztikusan csökkenthetik a várakozási időt. Sok esetben olcsóbb és könnyebben hozzáférhető alternítavát jelentenek, különösen a krónikus betegségek kezelésében, a mostani járványhelyzet pedig arra is ráirányította a figyelmet, hogy a megnövekedett fertőzésveszély is jelentősen csökkenthető a telemedicina eszközeinek alkalmazásával.

A szolgáltatói oldalon ugyanilyen fontos a szükségesnél hosszabb intézményi tartózkodással, az újrafelvételekkel vagy akár az előjegyzett időpontokon meg nem jelenő betegekkel kapcsolatos költségek csökkentése. A távegészségügyi megoldások hatékonayabbá teszik az utánkövetést, a kórházak és más egészségügyi intézmények pedig újfajta, szélesebb rétegeket elérő szolgáltatásokat fejleszthetnek, növelve saját bevételeiket is.

A CB Insights nemrég közzétett elemzésében másfél tucat olyan szempontot határozott meg, amelynek nyomán a telemedicina rövöid időn belül pozitív változásokat hozhat az ellátásban. A tanulmány legérdekesebb része azonban az olyan akadályokról szól, amelyek a páciensek vagy a szolgáltatók részéről akadályt jelenthetnek a bevezetésekben, és amelyeket a távegészségügyi platformoknak át kell hidalniuk az elégséges mértékű adaptációhoz.

Minden irányban van hova fejlődni

A betegek szempontjából az összeállítás kiemeli, hogy a kritikus tömeget elsősorban az idősebb korosztály bevonásával lehet elérni, azonban éppen ők azok, akik a legkisebb hajlandóságot mutatnak az ilyen eszközök igénybevételére. Ennek alapján a legnyilvánvalóbb korlát éppen a betegek ellenállása lehet: a JD Power észak-amerikai adatai alapján tavaly még csak a 65 év fölöttiek kevesebb mint 5 százaléka használt bármilyen ide sorolható szolgáltatást, ebből pedig az következik, hogy kulcsfontosségú lenne az új technológiai formátumok nekik is megfelelő, felhasználóbarát kialakítása.

Ugyanebben a felmérésben a válaszadók majdnem fele panaszkodott arról, hogy a távegészségügyi vizitek alacsonyabb színvonalúak a hagyományos viziteknél, így abban is előre kell lépni, hogy az új megoldások minél inkább visszaadják az orvosokkal való személyes találkozás élményét. Ennél objektívebb akadály a minimálisan szükséges infrastruktúra rendelkezésre állása, értve ez alatt a szélessávú internetet vagy a mobil eszközöket – különösen, hogy éppen olyan területről van szó, ahol elengedhetetlen lehet a gyors és stabil adatkapcsolat.

Ha lehet, a szolgáltatók részéről még ennél több problémát kell megoldani, hogy a távegészségügyi szolgáltatások minden érdekelt szempontjából előrelépést jelentsenek, és ne ütközzenek idejekorán egy adaptációs plafonba. Mások mellett ilyen a rosszindulatú felhasználás, az adatbiztonság, az interoperábilitás vagy a magas belépő költségek kérdése, nem beszélve azokról a szabályozási hiányosságokról, amelyek a mai napi meghatározzák ezeket az alkalmazásokat.

A tanulmány itt elsőként a visszatérítések kérdését hozza fel: a szolgáltatók teljes bizonytalanságban mozognak, amíg nem alakulnak meg a dedikált szabályozó testületek, nem állítanak fel pontos szabályokat, és nem határozzák meg pontosan azokat a gyakorlatokat, amelyek alapján a visszatérítésekre számítani lehet. Ehhez kapcsolódik a licencelés és a hitelesítés is, ami ugyancsak a szabályozás hiányosságai miatt drága és időigényes dolog.

Mivel e távegészségügy egy viszonylag új technológiai terület, a rosszindulatú felhasználások kockázatát nagyban növeli, hogy ezek közül sokat valószínűleg még nem is azonosítottak. Az adatbiztonsági megfelelőség ugyancsak komoly beruházásokat igényel majd, annak ellenére, hogy a járványhelyzetre tekintettel egyelőre a büntetések kiszabásánál is sokszor veszik figyelembe a jóhiszeműséget.