A Reuters exkluzív beszámolója szerint a Meta nyílt forráskódú Llama modelljét már a kínai hadsereg is használja: ChatBIT néven fejleszti azt a katonai célú mesterségesintelligencia-eszközt, amelynek feladata a hírügynökség által ismertetett tanulmány alapján az információgyűjtés és ezen keresztül a operatív döntéshozatal támogatása lenne. Hogy a riport a Metára sem vetett jó fényt, az kiderült a későbbi híradásokból: a vállalat néhány nappal a Reuters jelentését követően már arról beszélt, hogy dolgozik a Llama elérhetővé tételén az amerikai kormányhivatalok és a nemzetbiztonsági alkalmazásokon dolgozó alvállalkozók számára.

A Meta kommunikációs vezetője egy blogbejegyzésben próbálja szögletre menteni a dolgot, amiben arról ír, hogy a Llama és más MI-modellek hozzájárulnak az amerikai nyílt forrású szabványok és a közös biztonság erősítéséhez is a globális versenyben. Mindezt azonban a kommentárok nagy része, például a Gizmodo cikke véleményesnek nevezi, már csak az időzítésre való tekintettel is: ezekben az értelmezésekben a Meta akkor váltott hirtelen hazafias szólamokra, amikor kiderült, hogy Kína már azelőtt militarizálta a cég MI-technológiáját, mielőtt az amerikai kormányzat egyáltalán megfontolta volna, hogy mit kezdjen vele.

Amúgy meg nem is akkora dolog

Ahogy a Reuters tudósítása is rámutat, a Meta kríziskommunikációs közleménye a társaság saját szabályaival is szembe megy az elfogadható felhasználás tekintetében, hiszen ők maguk tiltják az eszközeik alkalmazását katonai, háborús, hírszerzési vagy nukleáris ipari célokra. Ezeket a rendelkezéseket persze lehetetlen érvényesíteni a nyílt forrású technológiákon, így a szerepük nagyjából annyi, hogy a rendszerek fejlesztői jó előre mossák a kezüket a hasonló ügyekben. Kérdés persze, hogy amit a Meta most az amerikai open source fejlesztések sikerének próbál eladni, arról mi lesz a véleményük a Pentagon tisztségviselőinek.

A Futurism összeállítása egy hatalmas nemzetbiztonsági vakfolt tünetének nevezi a Meta hadonászását, hiszen a jelek szerint az Egyesült Államok ellenfelei ugyanúgy profitálnak az ottani technológiai ugrásokból, mint az USA és annak szövetségesei. A Biden-adminisztráció már bejelentette ugyan a kínai MI-befektetéseket korlátozó szóló szabályok véglegesítését, de ezzel ilyen formában már nem megy túl sokra. Különösen, ha a Meta is bagatellizálja a problémát: a cég szerint egy "nyílt forrású amerikai modell egyetlen, elavult verziójának" semmi jelentősége a billió dolláros összértékű kínai MI-fejlesztési programokhoz viszonyítva.