A PwC globális felmérése szerint az utóbbi években nagyott nőtt azoknak a vezérigazgatóknak a száma, akik a szervezeten belül fellelhető szakképzettségi problémákat tekintik a fejlődés gátjának.
Hirdetés
 

Hogyan hidalnák át a vezérigazgatók világszerte a munkavállalóik szakképzettségi hiányosságait? Miként segítheti a technológia a munkahelyi produktivitást? Ki a felelős az automatizálás miatt elbocsátott munkavállalókért? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ a PwC, amikor világszerte 3200 cégvezért interjúztatott meg a témában.

A tudás hatalom

A Talent Trends 2019: Upskilling for a Digital World elnevezésű tanulmányból kiderül, hogy bár korábban sem volt elhanyagolható azok aránya, akik a munkavállalóik alapvető készségeinek hiánya miatt aggódtak, ám az utóbbi időben így is látványos a problémában érintett szervezetek bővülése. A 2014-ben készített hasonló felmérésben ugyanis "csak" 63 százalék jelölte meg a témát a jövőbeni növekedés gátjaként, idén viszont már 79 százalék volt ugyanez a tábor. A PwC szakértői ezt annak tudják be, hogy a hiányosságok az új technológiák megjelenésével összhangban kerülnek felszínre.

Érdekes azonban kicsit jobban beletúrni az adatokba, hiszen ebben a kérdéskörben viszonylag nagy eltérések mutatkoznak a különböző földrajzi régiókban. Japánban például, ahol évek óta súlyos teher a munkaerőhiány, természetesen majdnem mindenhol (95%) akkut problémaként jelentkezik a készségek nem megfelelő szintje, de a közép- és kelet-európai térség sem áll sokkal jobban (89%). Utóbbin sincs sok csodálkoznivaló, ismerve a hazai állapotokat. Ugyanakkor az előbb említett térségekhez képest lényegesen kisebb félelemfaktort generál a téma Olaszországban (55%) és Törökországban (45%). 

A probléma felnagyobbodásával párhuzamosan változott a lehetséges megoldási lehetőségek népszerűsége is. A szakképzettségi hiányosságok áthidalására az idei válaszadók közel fele tartja a lehető legjobb megoldásnak a jelentős mértékű át-, illetve továbbképzést, miközben alig 18 százalék gondolja azt, hogy az iparágukon kívülről vennének fel munkaerőt. Egy idén év elején készült hazai megkérdezésnél a magyarországi vállalatvezetők válaszaiból is ugyanez a rangsor jött ki, ám a két megoldás között lényegesen kisebb a különbség. A magyar cégvezérek 23 százaléka választaná az át- vagy továbbképzést, illetve 16 százalék toborozna más iparágból.

Ez ellentétben áll a korábbi években végzett felmérésekkel, amelyek szerint a vezérigazgatók nagyobb számban vizsgálták  meg annak lehetőségét, hogy más – különösen az innovációban már előrébb járó – ágazatokból vegyenek fel akár alkalmi munkaerőt.

Fontos a "jó munka"

A továbbképzésre történő hangsúlyáthelyezés hátterében a tanulmány írói szerint az automatizálás és a mesterséges intelligencia (MI) növekvő alkalmazása áll. Noha ezek a technológiák elkerülhetetlenül kiszorítanak egyes munkavállalókat, a vezérigazgatók eltérő véleményen vannak a változás mértékéről és sebességéről.

Egyértelmű, hogy a digitális felkészítésbe történő beruházás csak egy része annak, ami a jövő munkaerejének megteremtéséhez szükséges, mivel a munkavállalók új készségek elsajátítására való ösztönzése erős tanulási kultúrát feltételez, amely elválaszthatatlan része egy minőségi munkahelynek. A PwC szerint a munkáltatóknak meg kell felelniük az úgynevezett "jó munka" iránti egyre növekvő igénynek, ami az eredményes és megelégedettséget okozó munkaélményt jelenti, amely megfelel bizonyos minőségi elvárásoknak. A "jó munka" megteremtéséhez a vállalatoknak jó minőségű munkaerő-adatokra lesz szükségük – és míg a vezérigazgatók 86 százaléka szerint a megfelelő állományi adatok létfontosságúak, mindössze 29 százalékuk tartja megfelelőek a saját adatait.

A vezérigazgatók az automatizálás és a mesterséges intelligencia (MI) következtében elbocsátott munkavállalók kérdésében leginkább másra tolják a felelősséget. Kétharmaduk szerint a kormányoknak ösztönzőket kellene biztosítania az MI fejlesztésére és használatára, míg 56 százalék véli úgy, hogy az államnak védőhálót kellene biztosítania az elbocsátott munkavállalók számára.

Közösség & HR

A koronavírus kifektette a kereskedők mesterséges intelligenciáit

Olyan tömegben kezdtek az emberek egyik napról a másikra új termékcsoportokra keresni, hogy az automatizált folyamatokat irányító algoritmusok nem tudták követni.
 
A biztonság kiszervezéséhez komoly bizalmi tőke kell, ami lassan épül fel, de tartósabb is, mint a betyárbecsület.

a melléklet támogatója a Euro One

Hirdetés

Így érdemes kialakítani a biztonságfelügyeletet

A jó példákért nem kell messze menni. Az alábbiakban csupa magyarországi bevált gyakorlat következik.

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Mi köze az IBM licencszerződések apró betűs kitételeinek ahhoz, hogy a Microsoft Windows Server 2008 életciklusának végéhez ér? Rogányi Dániel (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.