A piac még kicsi, de négy év alatt a tízszeresére növekedett, és egyre gyorsabban fejlődik.

A kelet-közép-európai startup szcéna eddig nem igazán rakétázott, a befektetések szempontjából összességében is elmaradt egy tucatnyi nyugat-európa országától, vagy éppen a szomszédban működő, több évtizedes hagyományokkal rendelkező izraeli technológiai központoktól. A helyzet azonban gyorsan változik: bár a régióban még mindig nem döntik ki a kerítést a befektetések, 2012 óta már tízszeresére növekedett a technológiai startupokba áramló tőke, 2017-ben pedig a befektetések értékét és a megkötött üzletek számát tekintve is még látványosabb növekedésre lehet számítani.

A Dealroom.co piackutató adatai szerint ez számszerűen azt jelenti, hogy az itt vitézkedő technológiai startupok tavaly már 177 millió eurót szereztek maguknak, szemben a négy évvel korábbi 15 millióval. Persze még a 177 millió is aprópénznek tűnik, ha ahhoz hasonlítjuk, hogy Európában és Izraelben csak az első idei negyedévben 4,5 milliárd eurónak megfelelő befektetői forrás jelent meg, a növekedés üteméről viszont így is látványos képet fest.

Most érnek be a hőskorszak tapasztalatai

A Reuters összeállítása alapján a korábban alapított vállalkozásoknál még nem volt meg a nemzetközi know-how és a globális üzletek kifejlesztéséhez szükséges piacismeret, azonban a startupok első hullámában is már jelenlévő, veterán cégalapítók ma sokkal tapasztaltabbak, és képesek valódi befektetői pénzt magukhoz vonzani.

A cikk a Prágában működő és  nemzetközi befektetők (Index, Baseline, Accel) partnereként is megjelenő Credo Ventures vezetőjét idézi, aki megerősíti, hogy már a nehézsúlyú versenyzők is elkezdtek nézelődni Kelet-Európában. A piac kicsi, de gyorsan fejlődik, és a második vagy harmadik vállalkozásukat beindító cégalapítók is nagyobb ambícióval látnak munkához.

Mindehhez hozzájárulnak a régió olyan erősségei is, mint amilyen a hagyományosan magas színvonalú matematikai vagy általában műszaki oktatás, vagy a relatíve alacsony bérszínvonal, ami nagyobb mozgásteret enged egy startup felépítésének kezdeti szakaszában. A Dealroom.co szerint pillanatnyilag Lengyelországban, Észtországban és Romániában kerül sor a legnagyobb értékű befektetési körökre, míg Csehországban találjuk a legtöbb érett és alaposan feltőkésített startupot.

Nem elég, ha valaki egyszerűen csak zseniális

A hírügynökség egyebek mellett a Prezit hozza fel példának arra, hogy a térséghez köthető cégek már akvizíciókon keresztül is elkezdtek növekedni. A hazai gyökerekkel rendelkező, adatvizualizációs szolgáltatást fejlesztő startup a múlt hét elején jelentette be, hogy megállapodott a lett Infogram felvásárlásáról.

A Prezi még évekkel ezelőtt jutott egyetlen befektetési körben 57 millió dollárhoz, szűk egy évtizedes működése alatt pedig már több mint 72 milliót sikerült összeszednie. Az Index beszámolója szerint a mostani cégfelvásárlás során készpénz és részvények is gazdát cseréltek, de Árvai Péter, a Prezi alapító vezérigazgatója szerint a 2014-es befektetési körében szerzett tőke nagy része még a vállalati bankszámlán hever.

A riport a bécsi székhelyű Speedinvest vezetőjét, Michael Schustert is idézi, aki a korai fázisú közép-kelet-európai startupokra koncentráló befektetőként úgy látja: a térség vállalkozói esetenként már világszínvonalú termékekkel állnak elő, azonban nem igazán érdekli őket, hogy a termékek hogyan jutnak majd el a fogyasztókhoz. Ez pedig a globális tőkének is jó lehetőség, hogy bekapcsolódjon a történetbe.

Schuster szerint a környéken nagyon sok tehetséges ember dolgozik, aki egészen eredeti akar lenni, ahelyett, hogy megpróbálna egyszerűen csak talpraesetten viselkedni, és minél gyorsabban ügyfeleket találni magának.

Piaci hírek

A Temu gazdája lenyomta még az Alibabát is

A gyorsan növekvő alkalmazás üzemeltetője, a PDD tavasszal tette át a székhelyét Sanghajból Dublinba, és egyelőre a szaporodó ellenőrzések sem lassítják tengerentúli terjeszkedését.
 
Hirdetés

Ráfizetünk, ha a védelmen spórolunk!

Ha a védelmen spórolunk, kiberbűncselekmény áldozatává válhatunk. A Sophos MRD (észlelő és helyzetkező) szolgáltatása védelmet nyújt.

Összeurópai szabályozás készteti a cégeket a biztonságosabb informatikai működésre, de a megvalósításhoz nemcsak technológia, hanem emberek is kellenek.
Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.