A kormány megunta, hogy egész Ázsiában náluk hajigálják ki a legtöbb élelmiszert, és 2030-ra technológiai segítséggel a 2000-es szint felére csökkentenék az elpocsékolt áru mennyiségét.

Japánban a hivatalos statisztika alapján is évente 6 millió tonna élelmiszer megy a szemétbe, köszönhetően a hagyományosan válogatós fogyasztóknak vagy az üzletek készletezési gyakorlatainak. Ez a becslések szerint közvetlenül is 2 ezer milliárd jen (nagyjából 19 milliárd dollár) kárt okoz a világ harmadik legnagyobb gazdaságának, nem beszélve az olyan járulékos, de nem kevésbé fontos szempontokról, mint a környezetvédelem. Ilyen tekintetben az egy főre vetített élelmiszer-pazarlás itt a legmagasabb egész Ázsiában, a világjárvány és a vele összefüggő kihívások közepette pedig a japán kormány is cselekvésre szánta el magát.

2030-ig a 2000-es évek szintjének felére csökkentenék a kárba veszett élelmiszer értékét, ehhez pedig egy közelmúltban elfogadott törvénnyel a piaci szereplőket is arra próbálják ösztönözni, hogy tegyenek érdemi lépéseket a pocséklás visszaszorítására. Mivel 2021-et írunk, ráadásul a japánokról beszélünk, kézenfekvő, hogy a megoldást erre a problémára is a hi-tech rendszerek alkalmazásával próbálják megtalálni. A Reuters hét eleji riportja alapján egyre nagyobb szerepet kapnak ezen a területen a mesterséges intelligencia és más technológiai eszközök, amelyekkel esetenként a pandémia fogyasztási szokásokra gyakorolt hatásait is megpróbálják kihasználni.

A hírügynökség ezzel kapcsolatban olyan fejlesztéseket gyűjtött össze, mint például a Lawson programja, amelyben a kiskereskedelmi lánc az amerikai DataRobot MI-rendszerével vizsgálja a polcokon maradt, eladatlan áru mennyiségét és a kereslet változását. A Lawson működésében állítólag közvetlenül a munkabéreket követően a kihajigált élelmiszer jelenti a legnagyobb költséget, így annak a cég terveiben szereplő, a 2018-as szint felére való visszaszorítása sokkal több lenne valamilyen technológiai jellegű PR-fogásnál.

A járvány is kikényszeríti a fenntarthatóbb modelleket

A Suntory Beverage & Food egy hazai szállító, a Fujitsu MI alapú eszközeivel vizsgálja a szállítmányok és az egyes árucikkek sérüléseit, a bevezetésektől pedig azt várják, hogy összességében 30-50 százalékkal csökkenthetik a visszaküldött árucikkekből származó veszteségeket. Az alkalmazásból a társaság egy olyan standardot is kifejlesztene, amit aztán a többi piaci szereplő is bevezethetne saját magánál, hasznosítva a tapasztalatokat az eddig igen költséges, szinte kizárolagosan emberi munkára épülő folyamatok átalakításában.

Ahogy a Reuters beszámolójából kiderül, a teljes iparágat érintő, kormányzati támogatást élvező program a technológiai vállalatok körében is egyre nagyobb figyelmet kap. Erre példa az NEC megoldása, ami naptári, időjárási vagy fogyasztási adatok feldolgozásával nem csak a kereslet várható szintjét jelzi előre, de a predikciókat meg is indokolja a döntéshozók számára. A vállalat a technológiát már több meghatározó japán kereskedelmi láncnál is telepítette, ahol eddig 15-75 százalékos megtakarításokról számolt be a rosszul tervezett ellátási láncok fejlesztésével.

Az NEC tervei szerint a rendszer nem csak az élelmiszerpazarlás visszafogására lesz alkalmas, de hatással lehet a bolti árak csökkentésére, a munkaerőhiány enyhítésére, a készletezés hatékonyságának növelésére vagy a megrendelések és a logisztikai kiszolgálás javítására is. A fenntrathatóbb modellek kialakításában persze ugyanilyen fontos tényező lehet, hogy a koronavírus-járvány Japánban is valamelyest átalakítja a fogyasztók szokásait, akik a különleges helyzetben és a megszokottnál vékonyabb pénztárcával maguk is a korábbinál tudatosabban viselkednek.

Ezt mutatja az olyan üzletek utóbbi időben tapasztalt, szélsebes felfutása, mint amilyen az eladatlan élelmiszereket jelentős kedvezménnyel kínáló online kereskedő, a Kuradashi. A 2014-ben indult vállalkozás az elmút év során az addigi két és félszeresére, 180 ezerre növelte ügyfeleinek számát, partnerei között pedig már 800 kereskedő szerepel összesen több mint 50 ezer féle áruval. Ezeket az e-kereskedőnél nem csak a megszokottnál olcsóbban lehet megvásárolni, de a Kuradashi bevételeinek egy része közvetlenül jótékony célokra megy, ami különféle társadalmi problémákra is felhívja az erre most különösen érzékeny vásárlók figyelmét.

Cloud & big data

Tíz perc alatt töltöttek fel egy nagy energiasűrűségű akkut

A kísérletnek az ad plusz nyomatékot, hogy ott van mögötte Rachid Yazami, akinek a lítium-ion akkuk egyik kulcsösszetevőjét köszönhetjük.
 
A vállalati IT-biztonságra is igaz: a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve. Hogyan viselkednek az alkalmazottak a kibertérben?

a melléklet támogatója az Invitech

A KPMG immár 22. alkalommal kiadott CIO Survey jelentése szerint idén az informatikai vezetők leginkább a digitalizációra, a biztonságra és a szoftverszolgáltatásokra koncentráltak.

Használtszoftver-kereskedelem a Brexit után

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.