Előző cikkünkben áttekintettük, milyen szabályozókkal igyekszik egységesíteni a felhőszolgáltatások minősítését az Európai Unió, illetve megnéztük, hogyan alkalmazkodnak ehhez a piac legnagyobb szereplői. Cikksorozatunk záró részében a hibrid megoldások, tehát a nyilvános és a magánfelhő előnyeit ötvöző, EU-n kívüli és inkumbens szolgáltatók nászából születő szolgáltatások kerülnek célkeresztbe.

Nemzetközi és hazai példák, lendületes piaci fejlődés

Mind a nyilvános-, mind a magánfelhőnek számos, az adott modellre jellemző előnye van, ami miatt nem kannibalizálják egymás piacát; még a public cloudban érdekelt legnagyobb nagyvállalatok sem képesek teljesen monopolizálni a területet. Technikai (például jelkésleltetés) vagy jogi (például adatszuverenitás) okokból mindig lesz/marad számos olyan szervezet a piacon, amelynek működéséhez nem illeszkedik tökéletesen a publikus felhő nyíltsága.

Létezik erre a kihívásra kompromisszumos megoldás, a hibridfelhő-szolgáltatás. A piacot uraló, jellemzően amerikai eredetű nagy szolgáltatók fejlesztette hardver- és szoftvermegoldások mindkét világ előnyeit ötvözik. A Microsoft Azure Stack Hub, az AWS Outposts, a Google Anthos vagy egy hazai példa: a 4iG/Invitech által újonnan induló hibridfelhő-szolgáltatás, melynek a piacra vitele és értékesítése a jövőre induló kereskedelmi márkához fog tartozni. Az újonnan induló szolgáltatás különböző alapokon ugyan, de ugyanannak a célnak az eléréséhez segíti hozzá a (nagy)vállalatokat: összevonhatóvá teszi a publikus és a privát környezet irányítását.

A hibrid megoldások előnyeit egyre több vállalat ismeri fel, amit a globális piac dinamikus bővülése jelez. Az idei évben megközelíti a 130 milliárd dolláros értéket, mely az előrejelzések szerint az évtized végére 352 milliárd dollárra növekszik. Az éves szinten nagyjából 22 százalékos bővülés felülmúlja a kizárólag nyilvánosfelhő modellre alapuló szegmenst, mely 2022 és 2027 között várhatóan nagyjából 17 százalékot produkál (természetesen összegszerűen nagyobb területről van szó).

Miért, mire jó?

A SaaS, PaaS portfolióval rendelkező nyilvánosfelhő-szolgáltatók lokális szolgáltatóval való együttműködése helyi szigetként, akár a külvilágtól teljesen izolált formában működhet, de igény szerint elérheti a nyilvános hálózatot is. A lehető legrugalmasabb erőforrás-skálázást teszi lehetővé: automatikusan történhet a memória, a processzormag, a tárhely, a hálózati sávszélesség kiosztása, gyakorlatilag valós időben, az aktuális terheléshez igazodó növelése vagy csökkentése. Például az ünnepi időszakok során a jelentősen felfutó igényekhez önműködően alkalmazkodni képes, majd a vásárlási láz lefutásával elasztikusan visszaskálázódik.

Ezt a fajta működést teszi vonzóvá az inkumbens szolgáltató bevonása. Utóbbi lokalizált támogatással és robosztus, helyben már számos alkalommal bizonyított működési móddal képes meggyőzni az érdeklődő szervezeteket. Szemben a nagy nyilvánosfelhő-szolgáltatókkal, ahol probléma esetén nehézkes közvetlen kapcsolatot létesíteni a kiszolgáló személyzettel, az adott országban, régióban jártas felhőszolgáltató nemcsak helyi supportot biztosíthat, hanem akár dedikált szolgáltatásmenedzserrel, ügyféloldali kiszállással, adatközponti beengedéssel is "kényeztetheti" ügyfeleit.

Felhőmigráció során azt sem feltétlenül triviális kiválasztani, hogy valójában milyen erőforrásokra van szüksége a szervezetnek: milyen kiszolgálót vagy tűzfalat, mennyi tárhelyet kellene igénybe vennie az informatikai igényeinek kielégítéséhez. Ebben a környezetben felértékelődik a konzultáció és a testre szabhatóság, a szolgáltatásmenedzsment támogatásának szerepe, melyre elsősorban az inkumbens szolgáltatónál számíthatnak a (leendő) ügyfelek.

A fent említetteken túl még egy erős érv szólhat a hibridfelhős kialakítás mellett: az árelőny. Tény, hogy az Európai Unión kívülről származó nagy szereplők árazási modelljeinek transzparenciája néha nem közelíti meg a várt szintet. Egy átlátható, rögzített havidíjas modellben azonban a költségek tervezése könnyebbé válik, ami a kiadások mérséklése felé vezet.

A helyi igényekhez igazítva

A hibrid modell lényege tehát, hogy a nyilvánosfelhő fejlettségének, skálázhatóságának kiaknázhatósága mellett a helyi előnyök, az inkumbens szolgáltató hozzáadott értékei is érvényesülhetnek. Mindez Európában a vonatkozó jogszabályok teljes betartásával történik, eleget téve az olyan rendelkezéseknek, mint a NIS2 vagy a Dora.
 

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a 4iG támogatásával készült.
Részletek »