Magyar CIO-k kérdeznek egymástól. A kiinduló téma a koronavírus okozta helyzet kezelése volt, de azóta a kérdések és a válaszok is túlléptek a járványhelyzeten. (A korábbi kérdéseket és válaszokat itt gyűjtöttük össze.)

Kada Zsoltnak, a GIRO informatikai vezetőjének, Fehér Péter, Corvinus Egyetem posztgraduális és executive programjait irányító dékánja, tette fel a kérdést:

Az azonnali fizetési rendszer magyarországi elindítása új csatornát biztosít a pénzforgalomban. A központi szolgáltatás és üzemeltetés területén milyen új kihívásokat jelent ez most, és várhatóan a jövőben?

Fél évvel ezelőtt Magyarország belépett egy elit klubba. Azon kevés országok közé, ahol már működik az azonnali fizetés. Ezen belül is egyből a dobogósok közé került, hiszen nem csak néhány bank prémium ügyfelének érhető el feláras szolgáltatásként, hanem minden hazai bank, minden ügyfele bármely nap, bármely napszakban tud utalást indítani, ami másodperceken belül teljesül is.

A sikerhez sok munka mellett egy éles paradigmaváltásra is szükség volt. A bankközi térben az azonnali elszámolás megjelenéséig a tranzakciók kötegekben utaztak, így mind banki, mind központi oldalon a pár ezer tranzakciót összefogó ún. batchek alkották a feldolgozás alapját. Az elszámolás és a kiegyenlítés nem volt időkritikus, éles feldolgozás csak banki napokon, nyitvatartási időben történt. Karbantartásokra, frissítésekre ott voltak az esték, a hétvégék és az ünnepnapok, ahol kockázatmentesen lehetett végrehajtani minden kritikus műveletet a központi infrastruktúrán. Ezzel szemben az azonnali átutalás alapegysége a tranzakció lett, aminek azonnal teljesülnie kell, a feldolgozásnak kvázi valós időben meg kell történnie. A szolgáltatás üzemi komplexitását tovább növeli a meghatározott rendelkezésre állás, hiszen kilépve a banki nyitva tartás dimenziójából, a rendszer huszonnégy órában, az év minden napján működik.

Ezt a váltást mind a tervezésben, mind az üzemeltetés kialakításában lekövettük. Átálltunk a 7/24-es, azaz a leállás nélküli működésre. Kialakítottunk egy olyan üzemeltetési infrastruktúrát, ahol a feldolgozás valós időben, párhuzamosan több szálon történik. A rugalmasságot a teljes körű szervervirtualizációval, a robusztusságot pedig a többszintű modul-, eszköz- és georedundanciával teremtettük meg. Mindez lehetővé tette, hogy a karbantartási, frissítési feladatokat el tudjuk úgy végezni, hogy közben a szolgáltatást nem kell leállítanunk. Ehhez igazítottuk szakértő munkatársaink készenléti beosztását, ami minden napszakban biztosítja a gyors beavatkozást.

Jelenleg a központi rendszer naponta átlagosan másodpercenként tíz alatti tranzakciót kap feldolgozásra. A lehetőségek szinte korlátlanok, hiszen az infrastruktúrát úgy terveztük, hogy másodpercenként akár ötszáz tranzakciót is képes legyen elszámolni. Ezt a piac felismerte, fél évvel az indulás után azt látjuk, hogy napról-napra jelennek meg a ráépülő szolgáltatások, amelyek egyre kényelmesebbé és szerethetőbbé varázsolják a korábban sokszor fojtott hangulatú és feszélyezett banki ügyintézést.

Az új termékek lényegesen növelik az ügyfélélményt, megfelelnek az új generáció elvárásainak, közelebb hozva hozzájuk a banki szolgáltatásokat. Utóbbi kiemelten fontos, hiszen a meglévő elvárások kiszolgálása mellett a legfontosabb feladat: felkészülni a jövő ügyfeleinek az igényeire. Az azonnali fizetés központi infrastruktúrájának élesbe állításával ehhez az első fontos lépést megtettük.

Kada Zsolt a kérdését Both Andrásnak, az Idomsoft termékfejlesztési vezérigazgató-helyettesének címezte:

A közigazgatási informatikában van-e jelene és jövője az agilis módszertanoknak, az agilis transzformációnak? Valós, mérhető eredményeket hoz-e az agilitás, vagy ezek feloldódnak és eltűnnek a közigazgatás sajátos világában? Az agilitás formálja a közigazgatási informatikát, vagy fordítva: a közigazgatási informatika az agilitást?

Az alábbi linken a sorozatban megjelent korábbi kérdéseket és válaszokat gyűjtöttük egybe.