Tiszta sor, hogy egy hálózati tároló legfontosabb feladata az adatok biztonságos, megbízható tárolása, valamint a rajta levő információ könnyű hozzáférésének biztosítása az arra jogosultaknak számára. A teljes kép azonban ennél jóval összetettebb. Lássuk, miért!
Érdemes rögtön az elején tisztázni, hogy noha a NAS specializált feladatot lát el, mégis csak egy általános számítógép felépítését követi. Van benne alaplap, processzor és memória, számos típus képes USB-eszköz(öke)t is fogadni, talán az egyetlen lényeges különbség, hogy hangvezérlővel nem szokták ellátni ezeket az eszközöket. Háttértárukon – nem összekeverendő a hálózati tárolásra szolgáló merevlemezekkel! – futó operációs rendszerük azonban elméletileg szinte minden alapvető feladatot el tud látni, amire egy mai számítógép képes.
Elméletileg. Mert mégis csak adattárolásra vannak kihegyezve, így például játék futtatására elégtelen a teljesítményük, és az sem szokott felmerülni igényként egy NAS esetében, hogy irodai alkalmazásokat futtasson. Ugyanakkor, éppen operációs rendszerüknek és szoftveres bővíthetőségüknek köszönhetően a modern NAS-ok tudása könnyen kiterjeszthető. Jól példázza ezt a QNAP App Centere, ahol számos alkalmazás várja, hogy telepítse a felhasználó.

Ez az intelligens, nem a mosópor
Mivel bővíthető egy hálózati adattároló intelligenciája? Például (torrent) letöltőklienssel, amivel egy csapásra óriásit léphetünk előre a multimédia állományok kezelésében. Az egyébként letöltésre használt asztali/mobil számítógépünket innentől be sem kell kapcsolni ahhoz, hogy beszerezzük a megnézni/meghallgatni kívánt állományokat.
Telepíthetünk böngészőt – például Google Chrome-ot vagy Mozilla Firefoxot –, így akár webezésre is használható lesz a NAS. Emellett különböző felhőszinkronizációt kínáló appok segítségével tovább növelhető a tárolt adatok biztonsága. Lehetőség nyílik online tévéadások megtekintésére is vagy tartalommenedzser alkalmazások telepítésére. Aki nagyon nem bírja ki a közösségi hálózatok nélkül, az futtathat Facebook-klienst, de beszerezhető Gmail-backupra képes alkalmazás vagy médialejátszó is.
A sor hosszasan lehetne folytatható, a lényeg, hogy lassan már a belépőszintű NAS-oknál is kopogtat az okos hálózati tárolók trendje, ahol egy készülék funkcionalitását nem az előre bedrótozott szolgáltatások korlátozzák, hanem a felhasználó kíváncsisága és igényei.
Mindent látó szem
Ha szinte bármilyen képességgel felruházható a NAS, akkor óhatatlanul felmerül annak igénye, hogy ne csak abban az esetben tudjuk kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket, amikor közvetlenül mellette ülünk, hanem bárhonnan; legyen az akár a laptopunk a munkahelyünkön/otthonunkban vagy mobileszközünk – okostelefonunk, táblagépünk – egy (vonat)út során.
Ehhez a készülék távolról való elérhetőségére és menedzselhetőségére van szükség. Nem is kérdés, hogy az újabb NAS-ok esetében gyárilag adott ez a lehetőség; például a QNAP belépő szintű TS-112P modellje is képes erre, pedig a vállalat termékpalettáján az otthoni, kisirodai környezetbe szánt hálózati adattárolóktól egészen a kkv-kon már túlnyúló, vállalati szintű készülékek garmadája is megtalálható.
Gyártótól függően egészen szoros lehet az integráció a mobil készülékek és a NAS-ok között. Fájlok böngészése és kezelése (másolás, törlés stb.) mellett akár automatikus képfeltöltésre is használhatók a készülékekhez készített menedzseralkalmazások. A QNAP Qfile megoldása például akár több hálózati adattárolóba való bejelentkezést is támogat, lehetővé tesz fájl- és mappamegosztást, tömörítést és multimédiatartalmak streamelését. Qmanager appja révén pedig figyelemmel követhető a NAS-ok rendszerállapota, kezelhetők a fel- és letöltési feladatok, újraindíthatók a készülékek, hogy csak néhány példát említsünk.
Mentsd magad!
Azzal, hogy miért és mennyire fontos backup készítése a fontos adatokról, korábbi cikkünkben foglalkoztunk. Ezúttal röviden arra térünk ki, milyen automatizmusokat kínálnak ezen a téren a NAS-ok.
Ideális esetben nem csupán a felhasználó által beállítható, fontos állományokat, mappákat időzítve menteni képes megoldást kínál egy NAS, hanem ezt több, hasznos funkcióval is megtámogatja. Ilyen például a deduplikáció, melynek köszönhetően a többszörösen meglevő, ezáltal redundáns adat csak egyszer kerül mentésre. Ezzel nem csak maga a backup válik gyorsabbá, de a NAS-on való tárigény is csökken.
Ez egyébként tovább mérsékelhető, ha a mentési folyamat egyben tömörítéssel együtt történik. Az információ emellett nem csak, hogy bezsúfolódhat kisebb helyre, hanem automatikusan titkosítottá is válhat, ami megvédi az adat tulajdonosait az illetéktelenektől.

Természetesen a helyreállítás során is bevethetők bizonyos automatizmusok, melynek köszönhetően csökken az RPO (Recovery Point Objective) és az RTO (Recovery Time Objective) értéke (erről bővebben egy kattintásnyira olvashat). A QNAP például a Symantec Backup Exec-kel együtt kínálja Intelligent Disaster Recovery szolgáltatását, amely akár egy egész szervert képes helyreállítani egy katasztrófahelyzetet követően. A Microsoft Active Directory agent pedig az Active Directory mentésére és helyreállítására képes, de adatbázis – DB2 on Windows Server, Microsoft SQL Server, Oracle – backupra is lehetőség van.
A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét...
A fentiek után könnyen belátható, hogy habár szinte minden feladatra befogható egy NAS, azért érdemes a nagyjából elvárt feladatoknak megfelelően kialakítani az eszközöket. Ezt régóta tudják a gyártók, így külön modelleket készítenek a fogyasztói piacra, a kkv-knak és a (nagy)vállalati felhasználóknak.
Az első halmazba tartozó NAS-ok többnyire a multimédiára kihegyezetten keresik a fogyasztók kegyeit, a zenehallgatás, kép- és filmnézés köré csoportosítva tudásuk javát. Nem meglepő módon egyre nagyobb hányaduk támogat HDMI-t a jó minőségű, közvetlen médialejátszás érdekében.
A kkv-k esetében már igényként jelentkezhet az akár (több) tucat felhasználó megfelelő jogosultságok mellett való kiszolgálásának igénye, az előző csoporthoz képest jelentősen nagyobb kapacitás mellett. Itt a NAS-ok elsődleges mentési rendszerekként teljesíthetnek szolgálatot, és olyan, a konzumer érában szükségtelen funkcionalitás jelenik meg, mint például az iSCSI protokoll használata vagy a virtualizált Windows, Linux, Unix vagy akár Android támogatása.
Külön állatfajt képeznek a (nagy)vállalati felhasználásra szánt hálózati adattárolók. Jellemzőik közé tartozik a nagyfokú bővíthetőség és az olyan képességek, mint a szünetmentes/redundáns tápellátás.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?