Az olaszok kémprogramjához egy jó kis backdoor és egy alapos használati utasítás is nyilvánosságra került. Kell-e rettegnünk?

Túl sok dokumentum és egyéb adat szivárgott ki a Hacking Teamtől. Elhúzódó botrányra számíthatunk. A legtöbbeket azonban nem megrendelések, szerződések és a levelezés érinti – bár kétségtelenül érdekes infók vannak azokban is –, hanem azok a technikai megoldások, melyek illetéktelen kezekben veszélyes kiberfegyverré válnak.

Az Adobe például gyors egymásutánban kétszer is kénytelen volt frissíteni a Flash Playert, mert közkinccsé váltak a Hacking Team által használt sérülékenységei. A Mozilla viharos gyorsasággal le is tiltotta az Adobe alkalmazását a böngészőjében. De volt még ott, ahol a problémát találták: előkerültek többek között UEFI-rootkitek és iOS-hez hackereszközök is – írta a Biztonságportál.

Szinte minden androidos eszköz ellen jó

A legdurvább azonban az androidos készülékekre írt kémprogram, tekintve hogy az érinti a legtöbb felhasználót. A Trend Micro kutatói találtak a Hacking Team pakkjában egy mobil trójai, amelynek egyértelműen az volt a célja, hogy a védelmi mechanizmusok megkerülésével felkerüljön az okostelefonokra vagy a táblagépekre, majd azokon további bővítmények beszerzését követően kémkedjen.

Azt már akár poénnak is vehetjük, hogy a Hacking Team a BeNews nevű programját a Google Playen is publikálta. Persze amikor kiderült, hogy az valójában egy kémprogram, akkor a Google azonnal eltávolította az alkalmazásboltból, így azt végül csak 50 alkalommal töltötték le.

A BeNews az Android 2.2-tól a 4.4.4-es verziójáig használható, ami azt jelenti, hogy nagyjából az elmúlt öt évben kiadott összes androidos készülékre veszélyt jelent. A 2.2-es verziót (Froyo) 2010-ben mutatta be a Google. A 4.4.4 – ez a KitKat utolsó frissítése – tavaly nyáron jött ki.

Már az is érdekes, hogy hogyan tudott felkerülni a Google Playbe. Szakértők ezt azzal magyarázzák, hogy azért tudott átjutni a biztonsági szűrőkön, mert kezdetben mindössze három engedélyt kért a felhasználótól, és az alapváltozata nem tartalmazott exploitot sem. Amikor azonban felkerült egy készülékre, ott elkezdte kiegészíteni a saját állományait, hogy felturbózza a képességeit. Többek között letöltött egy olyan kódot, amelynek segítségével egy biztonsági résen keresztül meg tudta emelni a jogosultsági szintjét.

Hogy ne legyen annyira egyszerű a dolog, a hackerek kaptak mást is készen a Hacking Teamtől: egy tömörített állományban ugyanis a kiszivárgott anyagok között volt egy androidos hátsó kapu is. A backdoorhoz ráadásul ott volt a pontos használati útmutató is, amely alapján a kémprogramot megvásárlók – illetve most már a hackerek is – képet kaphattak a hátsó kapu működéséről és felhasználási módjairól.

Drónokkal kémkedni – másként

Az androidos kémprogram még józan ésszel is felfogható veszélyeket hordoz. De mit kezdjen a földi halandó azzal, hogy a Boeing – pontosabban egy drónfejlesztéssel foglalkozó leányvállalata, az Insitu – drónokkal akarta terjeszteni a Hacker Team kémprogramját? A projekt még csak kezdeti fázisában volt a nyilvánosságra került belső levelezés szerint. Az ötlet lényege, hogy amikor a drón egy wifi hálózat közelébe ér, arra rácsatlakozva tudja megfertőzni – írta a The Intercept. A lap néhány technikai részletet is közöl a levelezés alapján.

A két cég levelezéséből például kiderül, hogy bár a fejlesztés megkezdődött, a dokumentumok kiszivárgásakor még a kezdeti fázisában volt. Egyelőre egy "tactical network injector"-nak nevezett egységen dolgozott a Hacking Team, amely a nyílt wifin folyó forgalomba tud bekapcsolódni, és fertőző kódot tud bejuttatni a rendszerbe, ami később telepítheti a Hacking Team kémprogramját.

A fejlesztést érthetőbbé teszi, hogy az Insitu nem csak polgári felhasználású drónokat fejleszt. Pilóta nélküli repülőgépeit az amerikai hadsereg és a haditengerészet már vagy tíz éve használja. Emellett a bűnüldőző szerveknek is szállítanak ilyen eszközöket.

Biztonság

A Micronnal bővült az 1000 milliárd dolláros elitklub

Az amerikai csipgyártó részvényeinek árfolyama az elmúlt évben nagyjából megtízszereződött. Talán mondani sem kell, hogy a mesterséges intelligencia körüli felhajtásnak köszönhetően.
 
Hirdetés

Az adatkezelés újragondolása 2026-ban: hogyan oldja meg a Synology DS sorozat a valós üzleti kihívásokat

2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.