Tavaly novemberben mi is beszámoltunk a Morning Consult fogyasztói felméréséről, amelyből újra kiderült, hogy az okostelefon-vásárlók jó része praktikus szempontok alapján próbál dönteni, és egyre kevésbé vevő a marketing ízű technológiai fejlesztésekre. Jellemző, hogy válaszadók több mint fele már régóta megfelelőnek tartja a képernyők méretét, és nem jön lázba az egyre nagyobb kijelzőktől, mint ahogy az innovációnak nevezett, sokszor tényleg szükségtelen új funkciókkal szemben is a hétköznapi használatot megkönnyítő jellemzőket keresi.

Különösen, hogy az állítólagos innováció kéz a kézben jár az árak emelkedésével, az okostelefon-világpiac tavalyi eredményei pedig már világosan megmutatták, hogy van olyan árszint, ami a vásárárlók túlnyomó többsége már irreálisnak tart egy okostelefonért. Elmaradtak azok a fejlesztések, amelyek korábban igazán vonzóvá tették a felső kategóriás okostelefonokat, így csak a belépő szinten és a középkategóriában volt erős a kereslet – a teljes piac éves szinten mindössze 1,2 százalékkal bővült, és az emberek egyre hosszabb ideig használják meglévő készüléküket.

Az áremelésektől várták a további növekedést

Az Apple-nél például különösen rosszul mérték fel a folyamatos áremelések és az androidos készülékek minőségjavulásának hatásait, így a nagy ázsiai piacokon elég rendesen besültek azzal a startégiával, ami a világ többi részén egyelőre működik: a kínai vagy indiai felhasználók nem kapkodtak sem az új és eszetlenül drága iPhone-okért, sem az olcsóbb (értsd: régebbi) modellekért. Egy prémium márkának viszont nehéz dolga van, ha lefelé akar rugalmassá válni, sőt az idei MWC-n az is kiderült, hogy a piac lassulását nem csak az Apple próbálja az árak emelésével kiegyenlíteni.

Az USA Today nemrég közzétett felmérése alapján az amerikai felhasználóknak mindössze 16 százaléka lenne hajlandó 750 dollárnál többet fizetni egy új telefonért (itt hajlandóságról beszélünk, nem szükségszerűségről), miközben 1000 dollárnál is többet mindössze 3 százalékuk szánna egy új csúcskészülékre. Ehhez képest a Samsung Galaxy S10 induló listaára 899 dollár, az iPhone XS 999 dollárba kerül, és akkor még nem beszéltünk a legújabb mesterséges trendről, a hajtogatható telefon-tabletekről, amelyeket a Samsung 1980 dolláros, míg a Huawei 2600 dolláros áron próbál eladni.

A lapnál végzett kutatás azt is megállapítja, hogy az iPhone-tulajdonosok 76 százalékban, míg az androidos készüléket használók 77 százalékban (tehát ugyanolyan arányban, nagyjából háromnegyed részben) a hosszabb akku-üzemidőt jelölték meg olyan szempontnak, ami biztosan felkeltené az érdeklődésüket egy új modell iránt. A felhasználók valamivel több fele, 52 százaléka ugyanígy gondolkozik a lényegesen jobb beépített kamerákról. Ugyanakkor az 5G támogatás csak tízből négy válaszadónak számít, a még nagyobb képernyő az emberek harmadának fontos, a hajtogatás pedig kevesebb mint ötöd részüket érdekli bármennyire is.

Most jön, hogy a vásárlók tömegesen besokallnak

Új készülék vásárlását ma már csak tízből négyen tartják elképzelhetőnek pusztán amiatt, hogy kedvenc gyártójuk kijön egy újabb modellel, miközben az iPhone-osok közül ugyanennyien, az androidos felhasználók közül viszont fele ennyien tartanak meg egy-egy telefont legalább két évig. A cikkben idézett elemző szerint egyértelmű, hogy a többség nem forradalmi újdonságokra vágyik minden évben, hanem azzal is megelégedne, hogy egy új okostelefon ugyanazt tudná, mint a régi, csak sokkal jobban vagy hatékonyabban – itt pedig képbe kerül az árazás és a már emlegetett innovációs kényszer, ami sokszor nem létező problémákra ad ilyen-olyan válaszokat.

Az árak a riport szerint most érkeztek el egy olyan negatív fordulóponthoz, amikor kimerül a vásárlók hajlandósága arra nézve, hogy túl mélyen a zsebükbe nyúljanak egy-egy újabb modell megjelenésekor. Nyilván mindenki aláírja, ha a korábbinál gyorsabb hálózati kapcsolathoz vagy megnövelhető méretű kijelzőhöz jut, de a belátható jövőben valamilyen új paradigmára lesz szükség, ha a készülékgyártók a fogyasztók spórolt pénzére vágynak. A kommentárok egyébként ilyen kísérletnek tartják a kettéhajtható eszközök újkeletű trendjét is, ám hozzáteszik, hogy ez még csak egy kísérleti lépés valamilyen újabb irányba.

Tavaly az okostelefonos szegmens már nem is olyan rövid történetének legrosszabb periódusát élte, amikor a legnagyobb gyártók is látványosan szenvedtek. A rossz 2018-as szezonzárást is meghatározó, kedvezőtlen üzleti környezet és a geopolitkai kihívások az előrejelzések szerint nem csak a 2019-es év első időszakára is nyomják majd rá a bélyegüket, de könnyen előfordulhat, hogy az év egészét tekintve is elmarad a növekedés. Mindez persze lehetőséget adhat a piaci erőviszonyok újrarajzolására, így kérdés, hogy milyen ösztönzők jelennek majd meg, amelyek mégis rávehetik a legújabb technológiára fogékony fogyasztókat a készülékváltásra.