Mind Európában, mind az USA-ban növekvő aggodalommal figyelik a pénzügyi hatóságok az online tárolószolgáltatások, főként a cloud terjedését, ahol a világ legnagyobb kereskedelmi bankjai már érzékeny adatok tömegével vannak ott. Ráadásul a felhőben nemcsak ügyféladatokat tárolnak, hanem komplett banki rendszereket is – írja a Business Insider Intelligence.    

A bankokra szigorúbb megfelelőségi irányelvek vonatkoznak

A felügyeletek félelme érthető, mert mi történik, ha a felhőszolgáltatást valamiféle támadás éri? További aggodalmuk, hogy a cloud teret uraló három szolgáltatónál, az Amazonnál, a Google-nél és a Microsoftnál túl sok információt összpontosul, miközben rájuk nem vonatkoznak annyira szigorú megfelelőségi irányelvek, mint a bankokra.

Ezért a pénzügyi szabályozó hatóságok most azt tervezik, hogy tesztelni fogják, mennyire képesek a bankok kezelni a felhős rendszerekben keletkező problémákat. Ilyen lépést tervez egyebek között a The Bank of England is. A brit jegybank a jövőben a témával kapcsolatban több információt is nyilvánosságra akar hozni, és ha szükségesnek látja, új előírások bevezetését is tervezi.

Az amerikai pénzügyi felügyelet, a US Office of the Comptroller of the Currency pedig a bankok és felhőszolgáltatók közötti kapcsolatot kívánja részletesen megvizsgálni. Hozzá hasonlóan az európai szabályozó hatóságok is tárgyalnak már a technológiai cégekkel, a pénzintézetekkel kötött szerződéseikről. Ezeknek a lépéseknek a célja, hogy megállapítsák, mennyire lesznek képesek a bankok függetleníteni magukat a felhőtől, ha ott bármilyen rendellenesség történik.

Terv a vészhelyzetek kezelésére

Szakértők szerint jól teszik a bankfelügyeletek, hogy figyelemmel kísérik a felhő infrastruktúra terjedését az ágazaton belül. Minél több pénzintézet veszi igénybe ugyanis a cloud technológiát, annál kockázatosabbá válhat a rendszerük működése. Éppen ezért jó ötlet a felhő használatának a monitorozása, a technológia megbízhatóságának az ellenőrzése a pénzügyi szektorban, hogy az ágazat akkor is meg tudja őrizni a stabilitását, ha esetleg támadás éri a felhőt.

A bankoknak pedig mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy legyen készenléti tervük az ilyen vészhelyzetek kezelésére. Ezzel nemcsak a felügyeletek elvárásainak tesznek eleget, hanem az ügyféladatokat és a banki vagyont is biztonságban tudhatják – emelik ki a szakértők.  

Az utóbbi években a felhő alapú technológiát egyre több számítási feladatra használják a cégek. Egyre több azoknak az alkalmazásoknak is a száma, legyen szó a web alapú dokumentumkezelőkről, vagy a nagyvállalati adatbázis menedzsment rendszerekről, amelyek növekvő mértékben költöznek a felhőbe.

Felhőstratégiát építeni ugyanakkor nem egyszerű feladat. A következő évtizedben várhatóan a nyilvános felhő megoldások uralják majd a piacot, de a biztonsági aggályok és az infrastrukturális korlátok megnehezítik a vállalkozások számára a publikus felhő gyors befogadását.

Egyelőre maradnak a hibrid rendszerek

Ez azt is jelenti, hogy az átmeneti időre a hibrid, vagy multi cloud, vagyis a magán és a nyilvános felhő együttes megléte marad a legelfogadottabb megoldás a cégek számára. Már, ha egyáltalán készen állnak rá. Nem túl rózsás képet festett ugyanis nemrégiben egy felmérés az európai cégek multicloud stratégiájáról. E szerint az öreg kontinens vállalkozásainak ugyanis alig a 10 százaléka tervezi a jövőjét ezen az alapon. A sikeres multicloud-stratégiához a cégeknek maguknak kell meghatározniuk, hogy melyik munkafolyamat alkalmas a publikus felhőhöz, illetve melyiket jobb privát felhőbe vinni.

A nyilvános felhőszolgáltatásból származó globális bevételek egyébként az idén már a 186 milliárd dollárt is meghaladják, ami a tavalyihoz képest 21,4 százalékos növekedést jelent. A nyilvános felhő piacán jelenleg a leggyorsabb ütemben, közel 36 százalékkal az infrastruktúra-szolgáltatás bővül (IaaS). A cloudpiac legnagyobb szegmense viszont továbbra is a szoftverszolgáltatás (SaaS) marad, az ezen a területen tevékenykedők ebben az évben közel 74 milliárd dolláros bevétellel kalkulálhatnak.