A Fehér Ház hétfői javaslata látványosan növelné a mesterséges intelligencia és a kvantum számítástechnika kutatására szánt kormányzati kiadásokat a 2021-es költségvetést illetően: a Trump-adminisztráció azt akarja elérni, hogy a kongresszus a nem egész egymilliárd dolláros keretet 2022-re a duplájára emelje az MI területén, a kvantuminformációs technológiák K+F költéseit pedig 860 millióra növelje a következő két évben. Fontos, hogy ezek az összegek nem tartalmazzák a védelmi minisztérium ilyen irányú, még jelentősebb fejesztéseinek finanszírozását, illetve 70 százalékkal több mint 850 millió dollárra növelné a Nemzeti Tudományos Alap (NSF) mesterséges intelligenciával kapcsolatos befektetéseit és interdiszciplináris kutatóintézeteinek támogatását is.

A kormányzat technológiai ügyekért felelős tisztségviselője egyelőre nem kommentálta az értesüléseket, de a Reuters beszámolója alapján kritikus fontosságúnak nevezte az említett területeket az Egyesült Államok gazdasági ereje és nemzetbiztonsága szempontjából is. A hírügynökség szerint a javaslat megtolná egy nagy csomó szövetségi ügynökség finanszírozását is, miközben a kormányzati K+F kiadásokat összességében majdnem 14 milliárd dollárral csökkentené. Donald Trump amerikai elnök egyébként még múlt februárban írta alá azt a rendeletet, amely a szövetségi szervezeteket a mesterséges intelligencia kutatására, promotálására, tanítására fordított források és erőfeszítések növelésére szólította fel.

Ha nincs Huawei, akkor mi van?

Közben a Fehér Ház reagált az amerikai legfőbb ügyész múlt keddi, meglehetősen szokatlan felvetésére is, amely szerint az USA-nak fontolóra kellene vennie a Huawei legnagyobb nemzetközi versenytársainak amerikai ellenőrzés alá vonását. Ennek alapján az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek a társaságok irányítását biztosító részesedést kellene szerezniük a finn Nokiában és a svéd Ericssonban, hogy a következő genrációs 5G hálózatok kiépítésében megtörhessék a kínai Huawei egyre látványosabb dominanciáját. A hivatalos nyilatkozatok alapján sosem volt a kormányzat feladata, hogy külföldi vagy akár hazai cégek részvényeivel üzleteljen, de az amerikai piaci techcégeket természetesen semmi sem tartja vissza, hogy felvásárolják az említett európai társaságokat.

Ahogy arról már jó ideje olvasni, az USA-ban tucatnyi távközlési szolgáltató tárgyal a Nokiával és az Ericssonnal a hálózati berendezése cseréjéről az európai gyártó termékeire. A szolgáltatók ehhez kedvezményeket próbálnak kialkudni maguknak, amihez a szükségszerű állami támogatásban is reménykednek. Az operátorokat, elsősorban a kisebb szolgáltatókat, ugyanis elég nehéz helyzetbe hozta a kínai szállítók kizárása az amerikai piacról, utóbbiak azonban az elemzők szerint akár 30-50 százalékkal is jobb árakat tudnak adni az európai versenytársaknál – bár ez esetenként köszönőviszonyban sincs a piaci árakkal, tavalyi becslések szerint már az átálláshoz is önmagában kétezer bázisállomást kellene átszerelni, és még arra vonatkozóan sincs világos iránymutatás, hogy pontosan milyen típusú berendezéseket kell feltétlenül lecserélni.