A Facebook keddi közleménye szerint Magyarországon is elindult a közösségi hálózat tényellenőrző programja. A társaság a félretájékoztatás elleni fellépésének részeként független tényellenőrző szervezetekkel társul világszerte az oldalain megjelenő tartalom felülvizsgálatára és értékelésére, így a program magyar vonatkozású megvalósítására is a független Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (International Fact-Checking Network) tanúsítványával rendelkező AFP bevonásával kerül sor. A hamisnak értékelt hírekett vagy más megosztásokat a Facebook rendszere hátrébb pozicionálja a hírfolyamban, gátolva annak terjedését és csökkentve a felhasználók számát, akik előtt egyáltalán megjelenik.

Azoktól a facebookos oldalaktól és domainektől, amelyek rendszeresen megosztják az álhíreket, elérésük csökkentése mellett a bevételszerzési és hirdetési lehetőséget is megvonják. Másrészt ha a külső tényellenőrző partner hamisnak jelöl egy bejegyzést, a Facebook ezt a bejegyzés olvasóinak is jelzi, bár maguk a partnerek nem távolíthatnak el a fiókokat vagy oldalakat a hálózatból. A program a közlemény szerint a Facebook három részből álló stratégiájával összhangban működik, amelynek célja, hogy javítsa a hírfolyamban megjelenő anyagok minőségét és hitelességét.

Ennek keretében a Facebook egyrészt eltávolítja azokat a fiókokat és tartalmakat, amelyek durván megsértik a szolgáltatás szabályait vagy hirdetési irányelveit, mondjuk azzal, hogy potenciálisan valódi, fizikai veszélyeket is generálhatnak. Másrészt csökkenteni igyekszik az álhírek vagy a clickbait tartalmak terjesztését, harmadrészt pedig tájékoztatást is nyújt azáltal, hogy egy dedikált funkcióval kontextustba helyezi az előttük megjelenő bejegyzéseket, sőt azt is jelzi, ha valaki egy hónapokkal korábbi posztot próbál újra megosztani.

A tények nem is annyira makacs dolgok

Magyarország most Bulgáriával együtt egy-egy tényellenőrrel csatlakozott a programhoz, amelyben a régióból már ott van Lengyelország, a Balkán-félsziget, Csehország, Szlovákia és Románia is. Az AFP a tényellenőrzés terén már 12 nyelven, 17 európai országra kiterjedően végzi a tényellenőrzést, de a Facebook összességében több mint 80 tényellenőrző partnerrel dolgozik együtt, és világszerte több mint 60 különböző nyelven ellenőrzi a tartalmakat.

Ahogy a beszámolókból kiderül, a politikusok megosztásait a közösségi hálózat továbbra is az eddigi elveit követve kezeli majd: ezek szerint a felhasználási szabályok közvetlen megsértése vagy a korábban már minősített álhírek továbbosztása rájuk nézve is következményekkel jár, azonban a megnyilatkozásaik valóságtartalmát a Facebook nem fogja ellenőrizni. Az év elején mindenesetre bejelentették, hogy a felhasználók nagyobb szabadságot kapnak például annak meghatározásában, hogy milyen fizetett tartalmak jelenjenek meg a képernyőjükön.

A dolog kifutása azért is érdekes, mert a különböző politikai szereplők itt is és máshol is majdnem egységesen lépnek fel a közösségi médiát irányító nagyvállalatok nehezen ellenőrizhető vagy elszámoltatható működése ellen, ezen belül pedig a cenzúrát sem hagynák a magántársaságok kezében. A bizonyos kérdésekben meglepően együttműködő politikusokat így terelte össze a korábbi amerikai elnök közösségimádia-fiókjainak év eleji letiltása is, melynek folyományaként a lengyel kormány már azt tervezi, hogy egyszerűen megtiltja a globális szolgáltatóknak a lengyel szabályozás szerint nem jogsértő ügyek szankcionálását, természetesen az ottani felhasználók vonatkozásában. A magyar igazságügy-miniszter tavaszra ígérte egy új törvényjavaslat beterjesztését a platformszolgáltatók hazai működésének szabályozásáról.