A személyes adatok kezelése az elmúlt időszak egyik legfontosabb témája, amelynek kapcsán nagy csomó kérdés került terítékre a médiahasználati szokásoktól a lokációs adatokon keresztül az egészségügyi információk tárolásának és felhasználásának gyakorlatairól, elsősorban pedig a felhasználók ilyen irányú jogairól és a jogok érvényesítésének lehetőségeiről. A New Jersey-ben működő Hu-manity.co megoldási javaslata új megközelítéssel oldaná meg részben (vagy a cég szándékai szerint egészében) a rendkívül összetett problémát.
A vállalkozás a blokklánc technológiára – pontosabban az IBM Blockchai Platformjára – építve dolgozik egy olyan globális standardon, amely elképzelései szerint nem csak a felhasználóknak, de az adatgazdaság szereplőinek is előnyére válhat. A VentureBeat beszámolója alapján a dolog lényege röviden annyi, hogy az elosztott rendszer technológiai szempontból is az egyes felhasználókat helyezné az adatgazdaság középpontjába, teljes körű jogokat biztosítva nekik a személyes adatok menedzselésére és az információkhoz kapcsolódó engedélyek meghatározására.
Keretrendszer a fenntartható adatgazdasághoz
A blockchain gyakorlatilag megváltoztathatatlan és decentralizált működési elvére építve a felhasználók és a szervezetek a jelenleginél sokkal transzparensebb módon működhetnének együtt: a cél ugyanis nem az adatok hermetikus elzárása, hanem egy átlátató adatpiac létrehozása. Jelenleg az adatokkal való kereskedelmhez önmagában is 200 milliárd dolláros éves forgalmat kötnek világszerte, a felhasználóknak még sincs semmilyen konzisztens eszközük a hozzájárulások biztosítására, de az adatkezelő cégek vagy szervezetek sem vehetnek igénybe semmilyen skálázható, globális szabványokra épülő rendszert az adatokhoz való teljesen szabályos hozzáférésre és a megfelelő kompenzációra.
A Hu-manity.co szerint a blokklánc a mesterséges intelligencia és a titkosítás legújabb fejlesztéseivel együtt kiválóan alkalmas lenne rá, hogy megalapozza a beleegyezések rendszerének világszerte használható főkönyvi rendszerét. A válallkozás szerint az ENSZ által jelenleg meghatározott harmincféle emberi jog mellett helyet kellene kapnia a személyes adatok kezeléséhez való jognak is – erre utal, hogy #My31 néven fejleszti a kapcsolódó applikációt. Az alkalmazás egyébként már elérhető, a vállalati felhasználásra szánt megoldást pedig – amely legelőször az egészségügyet célozza majd – 2019 legelső negyedévére ígérik.
Az alkalmazás lehetővé tenné, hogy valaki extrém esetben általánosan megtagadja a hozzáférést a vonatkozó információhoz, de mindenki azt is eldönthetné, hogy a számára megfelelő ellentételezés fejében engedélyezi-e az adatok pontosan meghatározott módon való felhasználását vagy akár kommercializálását. Ez a júzereknek nyilvánvalóan nagyobb biztonságot és a személyes szféra fölötti hatékonyabb ellenőrzést jelentene, a cégek vagy szervezetek jó minőségű és teljesen tiszta adatforrásokhoz juthatnak, az adatgazdaságon belül pedig létrejöhet egy fenntartható, tisztességes együttműködés az magánfelhasználók és az üzleti szereplők között.
Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?
A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?