Az Unió legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve egy kivételével minden pontban egyetértett az EU trösztellenes szabályozóinak döntésével a Google (Alphabet) erőfölényével való visszaélésének ügyében, 5 százalékkal csökkentve a vállalatra évekkel korábban kiszabott gigabírágot. A megerősítés a Google ellen zajló három nagyszabású uniós vizsgálat egyikére vonatkozik, amelynek értelmében a társaság jogellenes korlátozásokat vezetett be az androidos mobil eszközök gyártóira és a hálózati üzemeltetőkre, hogy megszilárdítsa keresőmotorjának piacvezető pozícióját.

A bíróság a jogsértés súlyát és időtartamáfigyelembe véve megfelelőnek tartja egy 4,125 milliárd eurós bírság kiszabását a Google-re, bár indokolása bizonyos tekintetben eltér az Európai Bizottságétól. A beszámolók szerint az ítélet lendületet ad Margrethe Vestager, az EB versenyjogi szabályozásért is felelős alelnöke törekvéseinek, miután azok az idén már látványosan csorbát szenvedtek más technológiai óriáscégeket, például az Intelt és a Qualcommot érintő esetekben. A Google azonban tavaly már elvesztett egy másik ügyet az Európai Unió Bíróságán, miután egy korábbi vizsgálat nyomán 2,42 milliárd euró megfizetésére kötelezték.

Vestager célja az egyenlő feltételek megteremtése a 27 országból álló Európai Unióban, amelynek mentén a Bizottság már évekkel ezelőtt közölte, hogy a Google az Android operációs rendszer felhasználásával igyekszik megerősíteni dominanciáját az általános internetes keresésben a nagy gyártók és mobilszolgáltatók felé irányuló kifizetések vagy korlátozások révén. A Google szerint a hasonló megállapodások más piaci szereplőkre is jellemzők, segítenek megőrizni az Android ingyenességét, az EB pedig nem veszi figyelembe a mobil szoftverplatformok gazdasági realitásait.

Odaát sem állnak sokkal jobban

A cégnek egyébként nem ez a legsikeresebb időszaka a bíróságokon, amennyiben kedden egy amerikai szövetséi bíró is úgy döntött, hogy a Google-nek (ugyancsak egy kivételével) szembe kell néznie az online hirdetési üzletágával kapcsolatos trösztellenes vádakkal a Texas és 16 másik állam vagy terület főügyészei által benyújtott kereset nyomán. Az egyetlen pont, amelyben elfogadta a Google álláspontját, az a Facebookal (újabban Meta Platforms) 2018-ban kötött együttműködési megállapodás állítólagos törvénytelen kereskedelmi korlátozása volt.

A Google-nak ezzel szemben nem sikerült meggyőznie róla a bírót, hogy utasítson el három másik, a piaci erőfölénnyel való visszaéléssel kapcsolatos vádat, bár amostani döntés szerint az államok egyes mögöttes állításai nem megalapozottak. A Google ezt meg is lovagolta, és hivatalos blogján azt közölte, hogy a döntés értelmében a Texas által vezetett eljárás ügye igen gyenge lábakon áll. A texasi főügyész hivatala még nem reagált a kommentárra, de a Reuters riportja például most is kiemeli, hogy a Google és más nagy technológiai cégek ellen nem is ez az egyetlen olyan kereset, amelyik a következő néhány évben bíróság elé kerül majd.