Bár a héten mindenki a "brüsszeli csúccsal" és a magyar vétóval volt elfoglalva, a gazdaság szereplőit közvetlenebbül érintő kérdésekben is fontos döntéseket hozott az Európai Tanács és az Európai Parlament. Kétévnyi egyeztetés után megállapodás született arról, hogy milyen módon rendezik a platformgazdaság (más néven gig economy) munkavállalóinak foglalkoztatási státuszát az Unión belül.

Ez mintegy 28 millió munkavállaló helyzetét rendezheti, akik jelenleg formálisan önálló vállalkozóként végeznek munkát, de mintegy ötödük valójában olyan keretek között dolgozik, mint az alkalmazottak. És ha ez így van, akkor meg kell illessék őket mindazok a jogok, melyek a nemzeti és az uniós jogok szerint egy munkavállalónak járnak.

Egy 2021-ben az Európai Bizottság által készített döntés-előkészítő hatástanulmány szerint a 28 millióból kb. 5,5 millióan valójában nem önfoglalkoztatók, hanem alkalmazottak, akik így csupán a gig economy árnyoldalait láthatják.

A Tanács és az EP által elfogadott tervezet (magyarul itt érhető el PDF-ben) nemcsak a digitális platformokon dolgozók foglalkoztatási státuszának meghatározásához ad támpontot, hanem a munkavállalók irányítására használt algoritmikus rendszerek alkalmazását is korlátozza.

Ahhoz, hogy valakiről el lehessen dönteni, hogy alkalmazottnak vagy önfoglalkoztató munkavállalónak minősül-e, öt szempontot kell vizsgálni.

A munkáltató...
● korlátozza-e a munkavállaló felé a kifizetéseket?
● felügyeli-e bármely módon (közvetlenül vagy elektronikus csatornán) a munkavállaló teljesítményét?
● ellenőrzi-e a feladatok elosztását vagy kiosztását?
● ellenőrzi-e a munkafeltételeket és a munkaidőt?
● korlátozza-e bármely módon a munkavégzés módját, előír-e bármit, akár a munkát elvégző megjelenésére, viselkedésére vonatkozóan?

Ha az öt kérdésből legalább kettőre igenlő választ lehet adni, akkor adott munkavállaló alkalmazottnak minősül.

Nem lehet mindent algoritmusra bízni

A tervezet külön rendelkezik az ún. algoritmikus irányításról. "A digitális munkaplatformok automatizált rendszereket használnak a munkakínálat és -kereslet összehangolására. Bár különböző módokon, de a digitális platformok ilyen rendszereket alkalmaznak a feladatok kiosztására, nyomon követésére, értékelésére, valamint a platformokon keresztül dolgozó személyeket érintő döntések meghozatalára" – olvasható a javaslatban. Ezek a rendszerek azonban elfedhetik, ha adott vállalkozás szoros felügyelet alatt tartja ("alárendeli és ellenőrzi") a munkát végző személyeket, de a nemi és faji elfogultságot is.

Ennek két módon venné elejét a javaslat. Egyfelől a platformon keresztül munkát vállalók számára transzparensé kell tenni az algoritmus működését, másrészt bizonyos döntéseket csak ember hozhat meg (pl. nem lehet algoritmusra bízni, hogy egy adott munkavállalót kizárjon a platformról). Az algoritmusok kockázatait az üzemeltetőnek folyamatosan felül kell vizsgálnia.

A platformok működési módjukból adódóan adatokat is gyűjtenek, melyek többek között profilozásra is használhatók. A javaslat szerint azonban az adatokat tilos lenne többek között érzelmi vagy pszichológiai profilok készítésére, szakszervezeti tevékenység előrejelzésére, védett tulajdonságok (faji származás, politikai vélemény stb.) kikövetkeztetésére használni. Ha egy ilyen rendszerek biometrikus adatokat is tárol, azokat kizárólag hitelesítésre lehetne felhasználni.

Az Európai Szakszervezetek Szövetség (ETUC) pozitívan értékelte a tervezetet, mert valódi védelmet nyújt a platformgazdaságban dolgozóknak. A hatását azonban még nem látni. Egy biztos: ha helytálló a Bizottság hatástanulmányában szereplő 5,5 millió érintett, akkor pénzügyi hatása jelentős lesz a gig economyban érdekelt cégekre. Felkészülni azonban lesz idő, a javaslatot ugyanis a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk.