Pár nappal ezelőtt "ünnepelte" 25. születésnapját az Internet Explorer 3.0. Az ünneplés szó nem csak azért került zárójelek közé az imént, mert programok ritkán tartanak bulikat, hanem azért is, mert a böngésző sokak számára egyenlő a keserű múlttal. Ide tartozik maga a Microsoft, a különböző hibák és hiányosságok miatt zúgolódó felhasználók, fejlesztők és webdesignerek, illetve az akkori nagy rivális Netscape is, amelyet végül elgázolt a redmondi úthenger.

Az IE harmadik iterációjának születése azonban több szempontból is kellemes emlékként él a projekten dolgozó egyik fejlesztő fejében. Mindez Hadi Partovi sokrészes twitteres megemlékezéséből derül ki, melyet az évforduló kapcsán posztolt.

A böngészőháború kapujában

Mielőtt azonban a nosztalgiázásból szemezgetnénk, érdemes feleleveníteni a világháló korai éveinek történéseit. Még 1993-ban merült fel National Center for Supercomputing Applications berkein belül, hogy a szöveges bevitel helyett sokkal praktikusabb lenne egy grafikus felülettel ellátott célszoftvert készíteni a web egyre bővülő tartalmának felfedezésére. Ebből született a Mosaic, amelynek kereskedelmi változatát, a Netscape-et az egyik fejlesztő, egy bizonyos Marc Andreessen vitte sikerre.

Mindeközben a Microsoftnál még nem érezték égető szükségét annak, hogy ilyesmivel foglalkozzanak. Helyette inkább a Windows 95 fejlesztésén munkálkodtak, hogy mihamarabb a hátuk mögött tudják a mérsékelten kedvelt 3.1-es verziót. A Netscape azonban pillanatok alatt meghódította az internet korai felhasználóit, így Redmond is kénytelen volt előállni valamivel. Ez lett az Internet Explorer, amelynek első két verziója add-on csomagként érkezett a Windows 95-höz. Ezekből azonban még egy sor funkció hiányzott, ami miatt labdába se rúghattak a Netscape mellett.

Mindent bevetettek

Így jutunk el az IE 3.0 fejlesztéséig, amelyet a vállalatot akkor irányító Bill Gates kritikus fontosságúnak minősített, és minden dolgozót arra szólított fel, hogy elsősorban ezt a munkát segítsék, függetlenül attól, konkrétan mivel foglalkoznak. A böngészőháború sikeres megvívására a szoftveróriás egy dedikált csapatot állított fel, amely kvázi önálló startupként működött Redmond falain belül. A kezdetben néhány főből álló társaságot ugyan gyorsan kellett százas nagysegrendűre hízlalni, de Partovi bejegyzései alapján a cégnél ragaszkodtak ahhoz, hogy kizárólag a legkiválóbb jelölteket sorozzák be, mivel a sikertelenség ezúttal nem volt opció.

To motivate us more, I plastered the hallways with quotes from Netscape’s founder, Marc Andreessen: “Netscape will soon reduce Windows to a poorly debugged set of device drivers.” It reminded us that this new startup threatened to destroy all of Microsoft.

— Hadi Partovi (@hadip) August 14, 2021

A hangulatra jellemző, hogy felkerült a falra az "ősellenség" Andreessen egyik idézete is, amelyben a Netscape irányítója azt ecsetelte, miként fogja termékük hamarosan eljelentékteleníteni a már akkor sem éppen kicsi Microsoftot. Az nehezen eldönthető, hogy a nagyvállalaton belül kapott különleges figyelem, vagy a harci kedv felpaprikázására kifüggesztett idézet volt-e a fő motiváló erő, mindenesetre a csapat tényleg mindent beleadott. Partovi hajnal 2-kor rendezett csocsóbajnokságokat is említ, amelyek célja pusztán az volt, hogy a programozókat kicsit felrázzák, mielőtt visszaülnek gépükhöz kódolni.

Az akkor mindössze 22 éves fejlesztő később sem látott olyan munkamorált, mint amit az IE 3.0-n dolgozó csapat tagjainál tapasztalt. Ennek ellenére az elkészült termék nem fektette meg a Netscape-et, de Partovi szerint elindította azt a folyamatot, amit végül a két évvel később megjelenő IE5-nek sikerült elérnie. Utóbbi ugyanis képes volt megszerezni a domináns böngésző címet.

Nagyban játszották a Monopolyt

Igaz, a Microsoft böngészőjének győzelméhez a fejlesztők áldozatos munkája mellett az is kellet, hogy a cég könyörtelenül próbálta kihasználni a desktopos operációs rendszerek piacán meglévő monopol pozícióját. Ez a keménykedés azonban majdnem szó szerint derékba törte a céget. Az USA egyik legkomolyabb antitröszt perét ugyanis pont azért kapta 1998-ban a nyakába a vállalat, mert a Microsoft minden lehető eszközzel igyekezett megakadályozni, hogy a windowsokon bármi más böngésző (akkoriban praktikusan Netscape) fusson az Internet Explorer helyett.

A cégfeldarabolás lehetőségét is magában hordozó eljárás végül a Microsoft visszavonulásával ért véget, amit ugyanakkor több szempontból is győzelemként értékelhettek Redmondban. Egyrészt az óriásvállalat egyben maradt, másrészt a böngészőválasztás liberalizálása már nem segített a saját fejlesztési hibái és az IE-nyomulása miatt lejtmenetre került Netscape-en.

Ennek ellenére az Internet Explorer sem tekinthető a történet győztesének. A cégnél a rivális összezuhanásával nemcsak a csatát, de a háborút is befejezettnek tekintették, így a fejlesztői csapatot is szétszedték. Alig telt el azonban néhány év, és megjelentek az új, agilis kihívók, az IE pedig lassan, de biztosan kikopott a képernyőkről. A Microsoft témában tett kvázi kapitulációjának is felfogható, hogy immár az Edge is chromiumos alapokon nyugszik.