Az OECD adózási célú átláthatóságról és információcseréről szóló globális fóruma kidolgozott egy új pénzügyi szabványt, amelynek célja, hogy elejét vegye a kriptovaluták segítségével történő pénzmosásnak és adóelkerülésnek. A Crypto-Asset Reporting Framework, azaz CARF vlégleges szövegét már a nyáron elfogadták, az alkalmazásáról azonban csak a közelmúltban sikerült megállapodni. A múlt héten 48 állam, köztük Magyarország is vállalta, hogy legkésőbb 2027-ig bevezeti.

Amint neve is jelzi, a szabvány az információmegosztásról szól. Az a cél, hogy az egyes országok adóhatóságai rendelkezzenek a kriptoeszközök mozgásáról olyan információkkal, amelyek alapján képesek adóztatási kérdésekről dönteni. A riportolási keretrendszer a legtöbb kriptoeszközre vonatkozik. Hatálya alát tartozik minden blokkláncalapú értékhordozó, a kriptovaluták éppúgy, mint a nem helyettesíthető tokenek, azaz az NFT-k (non-fungible token), melyek sok esetben szintén vonzhatják azokat a befektetőket, akik tisztára akarják mosni illegálisan szerzett jövedelmüket.

A szabványnak megvan az előzménye: a CRS, azaz Common Reporting Standard, amely biztosítja az egyes országok adóhatóságai közötti automatizált információcsere lehetőségét. Ezt 2014-ben fogadták el, és eddig 120 ország csatlakozott hozzá. Ugyanerre lesz alkalmas a CARF is a kriptoeszközök esetében. A megállapodáshoz csatlakozó országok adóhatóságai így automatikusan lekérhetik a joghatóságuk alá tartózó adózok más országokban kriptoeszközökkel végrehajtott tranzakcióit.

A CARF-hez csatlakozó országoknak 2027-től az alábbi tranzakciókról kell adatokat biztosítaniuk:
● kriptoeszközök és fiat valuták közötti cseretranzakciók;
● kriptoeszközök egy vagy több formája közötti cseretranzakciók;
● kriptoeszközök transzferálása (pl. kiskereskedelmi fizetéshez kapcsolódó tranzakciók, ha azok értéke meghaladja az 50 ezer eurót).

Nem minden sötét, ami blokklánc

A szabvány kidolgozását az indította el, hogy az adóhatóságok általában nagyon kevés információval rendelkeznek a kriptoeszközökkel végrehajtott tranzakciókról. A legnagyobb nehézséget a decentralizáltságuk okozza. A hagyományos pénzügyi termékektől eltérően átruházhatók és tárolhatók hagyományos pénzügyi közvetítők, például bankok bevonása nélkül, és cseréjükhöz nem kell semmiféle központi adminisztrátor szervezet, például egy elszámolóház.

De az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy a blokkláncalapú megoldások nem mindegyike spekulatív eszköz. Vannak kifejezetten technikai jellegű megoldások, melyek például a tranzakciók feldolgozásának felgyorsítását célozzák. Ilyen eszközök lehetnek a stabilcoinok, melyeket a határokon átnyúló tranzakciók felgyorsítására és olcsóbbá tételére használnak. Ezek a tokenizált eszközök ugyanis könnyebben integrálhatók pénzmozgásokat automatizáló appokba.

A CARF ezt a problémát egyelőre úgy kezeli, hogy kiveszi a jelentéstételi kötelezettség hatálya alól azokat a kriptoeszközöket, melyek korlátozott adózási kockázatot jelentenek: amelyek nem használhatók fizetési vagy befektetési célokra, de a központi banki digitális valutákra is vonatkozik a nyáron szintén módosított CRS.

A szabvány kétségtelenül jelentős lépés a kriptovilág átláthatóbbá (és ezáltal biztonságosabbá) tétele felé, de ahogy egyre átláthatóbb lesz, úgy lesz semmivé az egyik lgefontosabb ígérete: az anonimitás.