Szakértők becslése szerint 2026-ra az online tartalmak akár 90 százaléka is szintetikusan előállítható anyag lesz – olvasható az Europol a deepfake technológiák kihívásairól szóló anyagában, amelynek meghatározása szerint ez a "szintetikus média" a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott vagy manipulált médiát jelenti. Az Európai Rendőrségi Hivatal az Európai Unión belüli rendőrségi együttműködés intézményeként arra figyelmeztet, hogy mostantól tényleges tartalommal telik meg a "ne higgy el mindent az interneten" közhely, és minden okunk megvan rá, hogy fokozzuk az éberséget.

A szintetikus tartalom megjelenik a játékokban, a szolgáltatásokban és akár az életminőség javítását célzó megoldásokban is, de ezek terjedése és a technológia fejlődése a dezinformációs tevékenység előtt is új távlatokat nyit. Az idézett 90 százalékos becslés akkor is nagyon látványos, ha az emberek bizonyos mértékig már megszokták a robotok jelenlétét, mert alapértelmezett módon azért így sem feltételezzük, hogy szinte bármi potenciális hamisítvány, amivel a neten keresztül kapcsolatba kerülünk, egy eseményről készült hang- és képfelvételeket például valós beszámolóként kezelünk.

Már a meghatározások is gondot okoznak

A jelentés egyik fejezete a mélyhamisítás jelentette kihívások kezelésében a piaci szereplők, köztük az online platformok szerepére is kitér, amelyek értelemszerűen a deepfake tartalom fő terjesztői. Az ő tevékenységüket a jogszabályi környezet is befolyásolja, amely kötelező vagy önkéntes intézkedéseket írhat elő. A nagy technológiai cégek az Unióban már súlyos bírságokat kockáztatnak, ha nem hozzák meg a megfelelő intézkedéseket a mélyhamisításal készült anyagok és hamis fiókok ellen, egyelőre társszabályozási rendszerré alakítva a hatóságok és az aláírók között 2018-ban bevezetett szabálygyűjteményt.

A fenti arányok persze más kérdéseket is felvetnek, mondjuk azt, hogy mit jelentenek a Dall-E, a GPT-3 és más rendszerek a művészek, írók és más tartalomelőállítók számára, vagy hogyan néz majd ki az ilyen anyagok terjesztése és fogyasztása a mesterséges intelligencia által előállított, digitális tartalom korszakában. A deepfake módosításokat azonosító technológiák mellett az Europol arra is kitér, hogy sok irányelv használja a "szándékot" az egyes esetek elbírálására, az ilyen meghatározás azonban erősen szubjektív, mivel az egyéni szereplők saját értékelésén alapul. Így a technológiai szolgáltatóknak felelőssége egyértelmű a pozitív és jogszerű felhasználás biztosításában és a bűnüldöző szervekkel való együttműködésben is.

Tovább az Europol riportjára (PDF) »