Megkértük a magyar IT-piac kulcsszereplőit – iparági szervezetek, multinacionális cégek, magyar nagyvállalatok és kkv-k, tanácsadók, gyártó-fejlesztő cégek és integrátorok vezetőit –, hogy technológiai és üzleti szempontból is értékeljék az elmúlt évet, illetve meséljenek 2024-gyel kapcsolatos várakozásaikról.

A kérdések mindenkihez ugyanazok voltak. Milyen gazdasági folyamatok és technológiai változások alakították 2023-ban a magyar IT-piacot, és milyen üzleti kihívásokra számítanak 2024-ben? Illetve: melyek voltak azok az új technológiák, melyek jelentős hatást gyakoroltak a piac alakulására 2023-ban, és számol-e a piac 2024-ben ilyen fejlesztések megjelenésével?

Először két fontos iparági szervezet, a megoldásszállítókat tömörítő IVSZ és a nagyvállalati felhasználók szakmai szervezete, a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége (MVISZ) értékelését olvashatják. A kérdésekre a két elnök, Fritsch Róbert (MVISZ) és Vinnai Balázs (IVSZ) válaszolt.

A digitalizáció továbbra is proiritás, de kivel?

Az MVISZ vezetője szerint 2023-ban az informatikai piacra is a magas infláció és a gazdaság stagnálása nyomta rá leginkább a bélyegét. Az európai uniós források hiánya miatt megtorpantak az állami szektorban az informatikai beruházások, de épp ez a megtorpanás biztosított időt a stratégiák és a pandémia alatti gyors fejlesztések finomítására, összegezte a szervezet tapasztalatait Fritsch Róbert.

Vinnai Balázs szintén kiemelte az uniós források hiányát: nem érkeztek meg 2023-ban, ami visszafogta a vállalkozások beruházási kedvét. Ezt az egész IT-piac megérezte. Vinnai szerint ezt ellensúlyozhatná ("ne legyen látható a hosszú távú hatása a gazdasági teljesítményre"), ha a döntéshozók elfogadnák a DigitalEurope IVSZ által is támogatott azon javaslatát, hogy az elérhető uniós és NATO források 25 százalékát fordítsák digitalizációra, mert a digitalizáció hatékonyságnövelő potenciálját ki nem használó vállalatok már a közeli jövőben sem maradnak versenyképesek.

Az MVISZ-tagvállalatok közös tapasztalata, hogy az informatikai budgetek átalakultak – a felhőbe való költözködéssel párhuzamosan. A korábbi nagyon erős CAPEX-orientáció az OPEX irányába tolódott el. Abban azonban nincs változás, hogy "a vállalatok üzleti céljai között a digitalizáció továbbra is kiemelt prioritás" – mondta Fritsch Róbert. Ugyanakkor jelentős eltérést lát a nagyvállalati és a kkv szektor között. Utóbbiak komoly lemaradásban vannak a digitalizáció terén, ami részben a források, részben a szaktudás hiányára vezethető vissza – ezen részben segíthet a felhőalapú megoldások előretörése.

Ami konkrétan az informatikai munkaerő hiányát illeti, az MVISZ-tagvállalatok tapasztalatai szerint az némileg enyhült, épp a negatív gazdasági körülmények hatására.
 

Vinnai Balázs (balra), az IVSZ, és Fritsch Róbert, az MVISZ elnöke

Vinnai Balázs utóbbi helyzetet másként látja: "bár az elmúlt hónapokban több sajtóhírt is olvashattunk meghatározó nemzetközi technológiai vállalatoknál történt leépítésekről, Magyarországon továbbra is probléma a munkaerőhiány, és a digitális szakemberek iránti kereslet 2024-ben várhatóan még tovább fog nőni".

Az IVSZ szerint továbbra is tízezres nagyságrendben hiányoznak a gazdaságból a jól képzett, fejlett digitális készségekkel rendelkező munkavállalók. "Az elmúlt évben a figyelem középpontjába került MI-forradalom ellenére továbbra is nagy szükség van a többévnyi munkatapasztalattal bíró fejlesztőkre és a digitális megoldásokat készségszinten használó munkatársakra is." Vinnai szerint az ő hiányuk gátat szab az egyes vállalatok és a magyar gazdaság bővülésének.

Az elmaradt munkákat is el kell végezni

Az IVSZ arra számít, hogy a probléma 2024-ben is korlátozza a vállalkozások digitalizációs törekvéseit. Ugyanakkor látnak pozitív fejleményt is, például hogy 2022-höz képest jelentősen nőtt a hazai informatikai szakokra felvettek száma. Nő a felnőttképzés szerepe, "mert az eltérő szintű digitális ismeretekkel rendelkező munkavállalók digitális készségekkel való felvértezése jelentős, még kiaknázatlan potenciált rejt mind a munkáltatók számára, mind pedig a munkavállalók részéről" – véli Vinnai.

Fritsch Róbert úgy látja, hogy 2024 fő feladatai 2023 hiányaiból következnek: sok vállalat halasztott el fontos projekteket, amiket idén mindenképpen be kell fejezni. Ebben fontos szerepe lesz bizonyos állami projekteknek is. "A kormányzat célul tűzte ki a DÁP (Digitális Állampolgársági Program) megvalósítását, ami például nagymértékben hozzájárulhat az ország digitális fejlettségének növeléséhez. A DÁP-hoz kapcsolódó szolgáltató szektor pedig kifejezetten sokat profitálhat a rendszerből."

Lesznek kifejezetten technológiai alapú üzleti kihívások is: a nagyvállalatoknak fel kell készülniük a vállalatirányítási rendszerüknél egy jelentős verzióváltása, illetve a virtualizáció terén is jelentős és rapid változások várhatók – amikkel az MVISZ elnöke valószínűsíthetően a S/4HANA-átállásra, valamint a VMware licencelésének és támogatásának átalakítására utalhatott.

Az IVSZ-elnök is lát ilyen kihívásokat. Egyre komolyabb üzleti kockázatot jelent a kibertámadások növekvő száma. Emiatt elengedhetetlen, hogy a cégek megerősítsék kibervédelmüket, ami különösen a kkv-k számára kihívás, de "a multik sem dőlhetnek hátra".

2024-ben is folytatódik a trend, hogy a vállalkozásoknak egyre több technológiával kapcsolatos szabályozási követelménynek (pl. DORA, NIS2) kell megfelelniük. A DigitalEurope ki is dolgozott egy az IVSZ által szintén támogatott javaslatcsomagot, amely a vállalkozások jelentési, adminisztrációs kötelezettségeit felére csökkentené, hivta fel a figyelmet Vinnai. Az IVSZ-elnök szintén katalizátor szerepet vár a DÁP-tól, illetve a január elsején életbe lépett ESG-törvénynek való megfeleléstől, amely szintén jelentős digitalizációs kapacitásokat köthet le a vállalatoknál.

Generatív MI-ről szólt és szól minden

Ami a technológiai változásokat érinti, 2023-ból az IVSZ és az MVISZ elnöke is a generatív mesterséges intelligenciát emelte ki: berobbanása megbolygatta az egész társadalmat és a gazdaságot, mert hatékonyan képesek megoldani olyan összetettebb feladatokat, amelyek gépi kivitelezése még egy-két éve szóba sem jöhetett. Vinnai szerint itthon is egyre többen próbálják felmérni, hogyan tudnak hatékonyabban működni például az MI-megoldások integrálásával. Hangsúlyozta: a cégek világszerte kísérleteznek ezzel, ezért a következő években a hazai vállalkozásoknak is el kell sajátítaniuk a generatív MI profi alkalmazását.

"A terület olyan szerteágazó, hogy rutin nélkül lehetetlen hatékonyan dolgozni vele. Többek között ezért is fokozni kell a digitális készségek oktatását korosztálytól függetlenül", mondta Vinnai, aki szerint 2024 is az MI térnyeréséről szól majd. A területen elképesztő sebességgel, szinte hétről hétre fejlődik, és a legtöbb cég már az MI-je jövedelmezővé tételén dolgozik. Az IVSZ-elnök ebből a szempontból mérföldkőnek tekinti az OpenAI GPT Store-jának elindulását.

"Bár Európában már tavaly lefektették az alapjait, 2024 fontos év lehet a mesterséges intelligenciák szabályozása terén, várhatóan a világ többi részén is elkészülnek azok a konkrét jogszabályok, amelyek az alkalmazások lehetőségeit és feltételeit meghatározzák – reményeink szerint nem az európai vállalkozások számára versenyhátrányt okozó módon. Igen komplex területről beszélünk, ahol a szerzői jogok mellett az emberi jogok tiszteletben tartása is szóba kerül. A generatív AI-t használó chatbotok, digitális asszisztensek alkalmazása biztonsági kockázatokat is rejt, ami a jelenlegi, igen aktív kiberháborús helyzetben ugyancsak nem másodlagos tényező" – mondta Vinnai.

Ennek kapcsán felidézte a Digital Decade azon megállapítását, hogy a vállalkozások alapvető digitális készségei tekintetében 52 százalékon állunk az európai szinten elérni kívánt 90 százalékhoz képest. Ez a mesterséges intelligencia használatában is megmutatkozik: a vállalkozásoknak mindössze a 3 százaléka használ mesterséges intelligenciát, "pedig a magyar gazdaság elemi érdeke lenne, hogy helyi cégek előremutató alapmodelleket, generatív vagy általános felhasználású MI-megoldásokat készítsenek, amelyekre építkezve magyar vállalkozások fejleszthetik saját tevékenységüket".

Fritsch Róbert ellenben úgy látja, hogy – részben a ChatGPT körüli hájpnak köszönhetően – már az üzleti döntéshozók ingerküszöbét is átlépte az MI, legalábbis a nagyvállalatok többségénél, és legalább stratégiai szinten elkezdtek vele foglalkozni. Bár gyakorlati alkalmazása még kezdeti stádiumban van, de sokat várnak tőle, így borítékolható a technológia további térhódítása. Az MVISZ elnöke szerint emellett folytatódik a vállalatok felhőbe költözése is.