A Google története a weblapok közti kapcsolatok matematikai analízisével foglalkozó kutatási témaként kezdődött. Magát a google.com címet 1997-ben, a Google Inc. nevű vállalatot pedig 1998-ban jegyezték be, hogy mára az internetes korszak legnagyobb hatású cégévé fejlődjön. Mivel a Google egészen pontosan 1998. szeptember 4-én, vagyis tegnaphoz húsz évre kezdte meg céges működését (a cég ikonikus terméke, a Google Search csak szeptember 27-én lesz húsz éves), az évforduló kapcsán sokan elemezgetik a társaság eddigi történetét és jelenlegi helyzetét.

A Google anyacége, az Alphabet tegnap 836 milliárd dolláros kapitalizációval a világ negyedik legértékesebb vállalata volt, tavaly 109,7 milliárd dolláros bevétel mellett 12,7 milliárdos nyereséget termelt. A Google keresőjén, mobil operációs rendszerén, webböngészőjén vagy videómegosztó oldalán keresztül rengeteg felhasználó számára a belépési pontot jelenti a világhálón, és nem lehetnek túl sokan, akik egyáltalán nincsenek kapcsolatban a vállalat egyik vagy másik szolgáltatásával.

Mindez idén nyáron, számokban kifejezve már azt jelentette, hogy a Google részesedése világszerte 90 százalék fölött volt a keresőpiacon. Az Android mobil operációs rendszer csaknem ugyanekkora, 88 százalék körüli jelenléttel rendelkezett az összes telepítést tekintve, míg a Chrome a böngészőpiac közel 60 százalékán trónolt. Ehhez jönnek az olyan, formálódó szegmensek, mint például a digitális asszisztensek piaca, amelyet a Google a köhögős indulás után már egyharmad részben ural.

Lehet, hogy túl nagyra nőtt?

Ezek a méretek természetesen lenyűgözőek, de sokak szerint hasonló nagyságrendű problémákat is felvetnek: ilyen a kvázi-monopóliumok piactorzító szerepe, az érdemi innováció megfojtása, a felhasználók vélt vagy valós érdekei, illetve az az egyszerű szempont, hogy a Big Tech szolgáltatók egyre nyilvánvalóbb és globális befolyása túl kevés kézben összpontosul. Mindezt a Google esetében már olyan, lefutott ügyekkel állítják párhuzamba, mint amilyen a 90-es években is volt a Microsoft operációs rendszerével és böngészőjével kapcsolatos fellépés.

A Google az utóbbi időben elkezdte beszedni a jelentősebb büntetéseket is – az Európai bizottság júliusban már 4,3 milliárd eurós büntetést szabott ki a Google-re az Android mobil operációs rendszerrel kapcsolatos versenykorlátozó gyakorlata miatt. Mindez azonban nem igazán befolyásolja a vállalat üzleti modelljét és beágyazottságát: a büntetéseket sokan elégtelen és elkésett kísérletnek tartják a versenytársak helyzetbe hozatalára.

A The Verge riportjában idézett szakértő szerint ennél sokkal hatékonyabb lenne a Google felvásárlási lehetőségeinek szabályozása, pillanatnyilag ugyanis az a helyzet, hogy akit a cégóriás nem tud vagy nem akar menetből lenyomni, azt egyszerűen bekebelezi. Az akvizíciók korlátozása viszont nagyon betalálna: a Google eddigi története során már több mint kétszáz cégfelvásárlást hajtott végre, és kulcsfontosságú termékeinek (YouTube, Android, DoubleClick) jó része is ezekre épül. De fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy a DeepMind akvizíciója nélkül a vállalat ugyanolyan nagyhatalom lenne-e a mesterséges intelligencia kutatásában és alkalmazásában. (Valószínűleg igen, csak ez sokkal-sokkal többe került volna neki.)

Mindezek az aggályok természetesen nem csak a Google-re vonatkoznak. Donald Trump amerikai elnök néhány nappal ezelőtt például a Bloombergnél ekézte a Google-Amazon-Facebook hármasát, és "nagyon antitrösztös helyzetről" beszélt. Bár korábban a Google-t liberális elfogultsággal és monopólium építésével vádolta, az Amazon alapító vezérigazgatójával pedig minimum hűvös a viszonya, a cégek feldarabolásának elképzelését nem kommentálta.

A The Verge szemléletes összefoglalójában mutatja be a nagy techvállalatok működését: a Google konglomerátumát, az Amazon mindent elnyelő platformját, az Uber árrögzítő manővereit vagy az ezerkarú Facebookot. A közösségi hálózat helyzetének tisztázását egyébként sokan tartják a legsürgetőbb feladatnak: elmenekülni internet-felhasználóként gyakorlatilag már lehetetlen előle, világszerte megrendítő hatással van az alapvető társadalmi folyamatokra, működése viszont minimum átláthatatlan.