Az okos hangszórók és a velük járó mikrofonok az elmúlt években egyre több helyen bukkannak fel: egyes felmérések szerint már minden negyedik amerikai felnőtt olyan háztartásban lakik, ahol legalább egy digitális asszisztens működik. Ez azonban nem jelenti, hogy csak ők engedik be a Google-t vagy az Amazont a legbensőbb magánéletükbe. Az okos otthoni eszközök működéséhez szükség van ugyan a tulajdonosok beleegyezésére az adatgyűjtéshez, de ez jórészt csak formalitás, hiszen enélkül a gépeket sem lenne értelme megvásárolni. A rendszerek azonban nem csak a hozzájárulókról készítenek kép- vagy hangfelvételeket, hanem azok környezetéről is.

Ehhez vegyük hozzá, hogy már a legnagyobbak között sincs olyan szolgáltató, amelynek nevéhez ne tapadna valamilyen adatkezelési botrány, legyen szó adatszivárgásokról, a megfelelő jogosultságokkal rendelkező munkatársak visszaéléseiről vagy egyszerűen olyan hangrögzítő komponensekről, amelyek jelenlétéről a gyártó elfelejtette tájékoztatni a felhasználókat. Magyarázat persze mindig mindenre lesz, de amikor olyan hangfelvételek kerülnek illetéktelen kezekbe, amelyeket a Google asszisztense inaktív állapotában rögzített, akkor az embert egyszerűen nem érdekli, hogy a szolgáltató műszaki problémáról, az alvállalkozók hibájáról vagy napkitörésekről szóló indoklásokkal jön elő.

Már nincs mód egyesével számon tartani őket

A The New York Times beszámolója szerint a Chicagói Egyetem kutatói egy olyan karperecet készítettek, ami összezavarja a viselője környezetében működő mikrofonokat – példul azokat, amelyek a digitális asszisztensekben dolgoznak. A "csend karkötőjének" nevezett, valójában igencsak bumfordi eszköz összesen 24 darab, ultrahangos jelek kibocsátására alkalmas hangszóróval van felszerelve. Ezek a magas frekvencián kiadott (a kutyák és legfeljebb a kisgyerekek által hallható) hangok a mikrofonokon keresztül statikus zajként jelennek meg, praktikusan kioltva a beszédhangot, és így rögzítésre alkalmatlanná téve mindazt, amit a beszélő meg akar tartani magának.

A NYT cikke az egyik egyetemi kutatót is idézi, aki szerint manapság már nagyon könnyű belefutni olyan helyzetekbe, amikor valamilyen módon rögzítik a hangunkat, így a karkötőt egy hatékony, általános védelmi technológiának szánják. A felhasználónak ugyanis nem kell foglalkoznia vele, hogy pontosan hol és milyen módon vehetik fel a szavait, egyszerűen csak be kell kapcsolnia a készüléket; bár a különböző mikrofonokkal így is elkészülnek a felvételek, azok üresek lesznek, visszajátszva már nem lehet meghallgatni az eredeti hangokat. A különleges, hordható elektronikai eszköz (wearable) egyelőre csak prototípus formájában létezik, de készítői szerint darabonként nagyjából 20 dolláros költséggel lehetne gyártásba küldeni, ami iránt egyébként már egy csomó cég érdeklődik is.

A dolog így néz ki a gyakorlatban:
 

A lap beszámolójában megszólaló Ben Zhao, a Chicagói Egyetem számítástechnika-professzora úgy látja, hogy a jövőben kénytelenek leszünk hozzászokni a minket állandóan körülvevő (kép- vagy hangrögzítésre is alkalmas) gépekhez. Ez azonban azt jelenti, hogy potenciálisan bármelyik kompromittálódhat közülük, amit feltételeznünk is kell róluk; a "bizalom körének" ennél lényegesen szűkebbnek kell lennie, sokszor az ember saját testének határainál sem terjedhet tovább. Különösen, hogy a rosszindulatú beavatkozásra sincs szükség, ha valaki mondjuk véletlenül ébreszt fel egy okos otthoni eszközt valamilyen beszélgetés során – nem véletlen, hogy egyes amerikai államokban már a helyi törvényhozás elé került, hogy az asszisztensek csak aktív beleegyezést követően készíthessenek és tárolhassanak felvételt.