Kezdődhet a tesztüzem, az Aquila nevű robotrepülők 27 kilométer magasból szórják majd a netet a világ minden táján.

A Facebook két évvel ezelőtt jelentette be Internet.org nevű kezdeményezését, amelynek nagyszabású célja, hogy a világon mindnekinek használható internet-elérést biztosítson. A "használható" jelző alatt egyrészt a megfelelő infrastruktúra kiépítését kell érteni, ami az "offline" régiók bekapcsolása mellett olyan elérést biztosítana mindenkinek, amely lehetővé teszi az online tartalmak és szolgáltatások érdemi felhasználását.

Ugyanakkor az internet-elérés legfőbb akadálya sok helyen nem technikai, hanem anyagi kérdés is. Így az Internet.org a helyi szervezetekkel, kormányzati és telekommunikációs szereplőkkel is igyekszik megállapodásokat kötni, hogy a szükséges erőforrások ingyenesen vagy a jelenleginél sokkal olcsóbban biztosítsák a lakosságnak.

A gyors változáshoz új megoldásokra van szükség

Az Internet.org saját alkalmazása tavaly óta több helyen is elérhetővé vált. Tanzánia, Kenya vagy Ghána után már a világ második legnépesebb országa, India is csatlakozott a programhoz, ahol hat államban már ingyenesen (vagyis adatforgalmi díjak nélkül) használható egy tucatnyi internetes szolgáltatás, hírportál és egyéb oldal.

A Föld lakosságának jelenleg 40 százaléka használja a világhálót, és bár a 2G hálózatti lefedettség ennél jóval magasabb, a Facebook szerint a konvencionális módszerekkel az arány csak nagyon lassan lenne javítható – különösen, hogy az operátorok sem szívesen fektetnek különösen hosszú távú és bizonytalan megtérülésű fejlesztésekbe.

A Facebook Connectivity Lab nevű egysége a hírek szerint már eddig is számtílan új technológiával kísérletezett, amelyek reményei szerint javíthatnak a helyzeten. Az egyik ilyen megoldás az lenne, hogy speciális repülők és a földre telepített, kis méretű tornyok és antennák segítségével hozna létre wifi vagy LTE hálózatokat.

Elkészült az Aquila, kezdődhet a tesztüzem

Ez az elképzelés, hasonlóan a Google hőlégballonos terveihez, már sokszor szerepelt a hírekben, különösebb konkrétumok nélkül. Pénteken azonban a Facebook bejelentette, hogy Nagy-Britanniában dolgozó mérnökei elkészültek a repülő prototípusával, így elkezdődhet az Aquila névre keresztelt szerkezet éles tesztje.

 

 

A robotrepülő különlegessége, hogy a Boeing 737-eshez mérhető szárnyfesztávolsága ellenére harmad annyit nyom, mint egy Toyota Prius. A gép csaknem teljes felszínét szolárpanelek borítják, így bármilyen üzemanyag nélkül 90 napig egyhuzamban repülhet, 50 kilométeres sugarú körben sugározva a jeleket.

Az Aquilát a tervek szerin ballonok emelik fel 90 ezer láb (több mint 27 ezer méter) magasságba, vagyis a polgári repülés és az időjárási folyamatok többsége fölé, de jóval a műholdak pályája alá, ahol a levegő sűrűsége már csak 5 százaléka a tengerszinten mérhetőnek. A gép éjszaka 60 ezer lábra ereszkedik, hogy helyzeti energiáját kihasználva csökkentse a fogyasztását. Bár a kommunikációs modul működéséről a Facebook mai bejelentéséből is kiderül néhány dolog, a pontos részletekre még várniuk kell az érdeklődőknek.

Ez nem (csak) a pénzről szól

Azt Facebooknál sem tagadják, hogy az internet-elérések arányának növekedése és ezzel párhuzamosan a fejlődő régiók gazdasági erősödése a távoli jövőben, néhány évtized múlva a vállalat bevételeire is hatással lehet majd. Ilyen távlatokban azonban nem igazán lenne indokolt egy tisztán befektetési döntés.

A Facebook alapító tulajdonosa, Mark Zuckerberg szerint a cégnek jelenleg sokkal jobban megérné, ha kizárólag egymilliárdos észak-amerikai, európai és ázsiai felhasználói bázisára koncentrálna: ezek az emberek sokkal több reklámbevételt vonzanak, mint amennyit a világ összes többi lakosa hozhatna együttvéve.

Közösség & HR

Exkluzív hazai kutatás: CIO-szerep újraírva

Milyen volt, milyen ma és milyen lesz egy jó informatikai vezető? Erre kereste a választ a Budapesti Corvinus Egyetem CITO kutatócsoportja és a Bitport együttműködésében készült kutatás. Dr. Fehér Péter egyetemi docens, kutatásvezető írása.
 
Hirdetés

Az adatkezelés újragondolása 2026-ban: hogyan oldja meg a Synology DS sorozat a valós üzleti kihívásokat

2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.