Kezdődhet a tesztüzem, az Aquila nevű robotrepülők 27 kilométer magasból szórják majd a netet a világ minden táján.
Hirdetés
 

A Facebook két évvel ezelőtt jelentette be Internet.org nevű kezdeményezését, amelynek nagyszabású célja, hogy a világon mindnekinek használható internet-elérést biztosítson. A "használható" jelző alatt egyrészt a megfelelő infrastruktúra kiépítését kell érteni, ami az "offline" régiók bekapcsolása mellett olyan elérést biztosítana mindenkinek, amely lehetővé teszi az online tartalmak és szolgáltatások érdemi felhasználását.

Ugyanakkor az internet-elérés legfőbb akadálya sok helyen nem technikai, hanem anyagi kérdés is. Így az Internet.org a helyi szervezetekkel, kormányzati és telekommunikációs szereplőkkel is igyekszik megállapodásokat kötni, hogy a szükséges erőforrások ingyenesen vagy a jelenleginél sokkal olcsóbban biztosítsák a lakosságnak.

A gyors változáshoz új megoldásokra van szükség

Az Internet.org saját alkalmazása tavaly óta több helyen is elérhetővé vált. Tanzánia, Kenya vagy Ghána után már a világ második legnépesebb országa, India is csatlakozott a programhoz, ahol hat államban már ingyenesen (vagyis adatforgalmi díjak nélkül) használható egy tucatnyi internetes szolgáltatás, hírportál és egyéb oldal.

A Föld lakosságának jelenleg 40 százaléka használja a világhálót, és bár a 2G hálózatti lefedettség ennél jóval magasabb, a Facebook szerint a konvencionális módszerekkel az arány csak nagyon lassan lenne javítható – különösen, hogy az operátorok sem szívesen fektetnek különösen hosszú távú és bizonytalan megtérülésű fejlesztésekbe.

A Facebook Connectivity Lab nevű egysége a hírek szerint már eddig is számtílan új technológiával kísérletezett, amelyek reményei szerint javíthatnak a helyzeten. Az egyik ilyen megoldás az lenne, hogy speciális repülők és a földre telepített, kis méretű tornyok és antennák segítségével hozna létre wifi vagy LTE hálózatokat.

Elkészült az Aquila, kezdődhet a tesztüzem

Ez az elképzelés, hasonlóan a Google hőlégballonos terveihez, már sokszor szerepelt a hírekben, különösebb konkrétumok nélkül. Pénteken azonban a Facebook bejelentette, hogy Nagy-Britanniában dolgozó mérnökei elkészültek a repülő prototípusával, így elkezdődhet az Aquila névre keresztelt szerkezet éles tesztje.

 

 

A robotrepülő különlegessége, hogy a Boeing 737-eshez mérhető szárnyfesztávolsága ellenére harmad annyit nyom, mint egy Toyota Prius. A gép csaknem teljes felszínét szolárpanelek borítják, így bármilyen üzemanyag nélkül 90 napig egyhuzamban repülhet, 50 kilométeres sugarú körben sugározva a jeleket.

Az Aquilát a tervek szerin ballonok emelik fel 90 ezer láb (több mint 27 ezer méter) magasságba, vagyis a polgári repülés és az időjárási folyamatok többsége fölé, de jóval a műholdak pályája alá, ahol a levegő sűrűsége már csak 5 százaléka a tengerszinten mérhetőnek. A gép éjszaka 60 ezer lábra ereszkedik, hogy helyzeti energiáját kihasználva csökkentse a fogyasztását. Bár a kommunikációs modul működéséről a Facebook mai bejelentéséből is kiderül néhány dolog, a pontos részletekre még várniuk kell az érdeklődőknek.

Ez nem (csak) a pénzről szól

Azt Facebooknál sem tagadják, hogy az internet-elérések arányának növekedése és ezzel párhuzamosan a fejlődő régiók gazdasági erősödése a távoli jövőben, néhány évtized múlva a vállalat bevételeire is hatással lehet majd. Ilyen távlatokban azonban nem igazán lenne indokolt egy tisztán befektetési döntés.

A Facebook alapító tulajdonosa, Mark Zuckerberg szerint a cégnek jelenleg sokkal jobban megérné, ha kizárólag egymilliárdos észak-amerikai, európai és ázsiai felhasználói bázisára koncentrálna: ezek az emberek sokkal több reklámbevételt vonzanak, mint amennyit a világ összes többi lakosa hozhatna együttvéve.

Közösség & HR

Arrivederci: mégsem szállnak drónon az olasz Amazon-csomagok

Az amerikai óriás némi meglepetésre kihátrál a technológia európai terjesztéséből – a hivatalos magyarázat szerint az üzletmenetet meghatározó általános szabályozói környezet miatt.
 
Hirdetés

Az ötlettől az értékteremtésig – a gépi tanulási pipeline szerepe az adattudományi működésben

A jó adatok önmagukban még nem elegendők: a modellek csak akkor működnek megbízhatóan, ha egy átlátható, automatizált és reprodukálható környezetben futnak. A gépi tanulási pipeline-ok éppen ezt a technológiai hátteret teremtik meg.

Sok szervezet adatvezéreltnek tartja magát, mert van BI rendszere és heti dashboardja. A valóságban azonban ennél többről van szó; a kérdés ugyanis nem az, hogy van-e elég adat, hanem, hogy mennyire jól használják a döntések meghozatalához.

a melléklet támogatója a One Solutions

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.