Szerény költségvetésből kell gazdálkodniuk 2012-ben is a hazai nagyvállalati informatikai vezetőknek, és ez a helyzet várhatóan a következő években sem változik gyökeresen. Számos olyan módszer és technológia létezik azonban, amellyel növelni lehet az informatika hatékonyságát, illetve ki lehet mutatni, hogy mekkora üzleti értéket termel a vállalat számára. Ennek receptjeiről szól majd a Bitport csütörtökön kezdődő kétnapos siófoki konferenciája, a CIO Hungary 2012 is.
Bár a világ számos táján a nagyvállalati informatikai költéseket már az újbóli növekedés megalapozása táplálja, Magyarországon - részben különböző okokból, de - még mindig mindenhol a költségcsökkentési, racionalizálási kényszer határozza meg. Több iparágban is fejtörést okoz, hogy az alapvető nagy rendszerek kiöregedtek, egyelőre azonban nem cserélik le azokat, hanem ahol lehet, "megtámasztják"; emiatt növekszik az üzemeltetési igény. Mindeközben egymást érik az IT működésszervezési projektek, amelyekkel azt akarják elérni, hogy a szervezetek ugyanazt a feladatot a korábbinál kevesebb emberrel tudják ellátni- hangsúlyozta kérdésünkre Béndek Péter, a vezetési és informatikai tanácsadással foglakozó Stratis partnere.

A hagyományosan a legnagyobb informatikai költők közé tartozó telekommunikációs cégek és pénzügyi szolgáltatók az elmúlt évek állami elvonásai, valamint ezzel párhuzamosan a külföldi tulajdonosok döntései miatt kivétel nélkül csökkenteni kénytelenek az informatikai költségeiket. A távközlési vállalatoknak ráadásul a negyedik szolgáltató közelgő piaci megjelenésével további bevételcsökkenésre kell felkészülniük. A hazai telkók éppen az elmúlt hónapokban jelentették be sorra, hogy befejeződtek a nagy hálózatmegújítási projektjeik. A másik nagy feladattal, az ügyfélkapcsolat-kezelő (CRM) rendszerek bevezetésével is minden szolgáltató halad, azonban a tanácsadó szerint mostanára jutottak el mindannyian abba a fázisba, amikor sok bizonytalansági tényezővel kénytelenek szembesülni a többéves projektek további folytatását illetően.

A kevesebb rendelkezésre álló pénz miatt a korábbi időszakhoz képest jóval fókuszáltabb módon zajlanak a fejlesztések a telekommunikációs szektorban: mivel a nagy rendszercserélő projektek szinte minden erőforrást lekötöttek, a távközlési cégek vezetőit emellett csak az igazán nagy - akár milliárd forintokban mérhető - megtérülésű új témák tudják lázba hozni. A szállítók számára a következő évekre leginkább a számlázási rendszerek szintén küszöbön álló megújítása nyújthat reményt - vélekedett Béndek Péter. A távközlési informatikai vezetőket sajátos feladat elé állítja a hálózatmodernizáció következtében felszabaduló adatközponti kapacitás: a vezetőnek immár nem csak belső szolgáltatóvá kell tennie az egységét, de egyszersmint a termékfejlesztés élére kell állnia.

A fontos döntések máshol dőlnek el Béndek Péter szerint mind a nemzetközi távközlési, mind a pénzügyi cégek esetében felerősödött az a folyamat, hogy a hazai informatikai vezetőknek egyre kisebb szabadsági foka van az önálló hazai döntéshozatalra, és a csoportszinten kidolgozott szabványos szolgáltatások előnyben vannak az esetleges innovatív hazai fejlesztésekkel szemben. A pénzintézetek esetében ráadásul nem csak az informatikai döntések születnek egyre inkább külföldön, de az IT is külföldre, egy központi szolgáltatóközpontba költözik - üdítő kivételnek tűnik, de valójában ebbe a trendbe illeszkedik a KBC magyarországi iker-adatközpontja is.

A költségcsökkentési kényszer következtében mindenhol felmerül a kérdés, hogy miért kerül ennyibe az informatika. Mindez a nagyobb transzparenciát, az informatikai költések kimutatott üzleti hasznosulását, a szolgáltatási szint megállapodások (SLA) általánossá válását erősíti, de nem véletlen az sem, hogy számos helyen hajtottak végre licenszkonszolidációt, illetve vonták össze az adatközpontjaikat.  Mindezzel összefüggésben szükség van az architektúrák újragondolására is, és ismét felerősödik az igény, hogy a költséghatékonyság irányából megközelítve informatikai funkciókat szolgáltatásként vegyenek igénybe és ugyanúgy szolgáltatásként kínálják a vállalat más egységei részére.

A szűkös időkben különösen hangsúlyos az IT működésszervezés (IT Governance) szerepe is, ami egyrészt a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé (slágertémák az igény-, projekt-, release- és incidensmenedzsment), másfelől rendezett képet sugall a vállalati ügyfelek felé (például a jobb kiszolgálást lehetővé tévő service desk felállításával). Mivel a nagy rendszerek cseréjére a legtöbb helyen nincs pénz, ezért igyekeznek azokat döntéstámogatási rendszerekkel "körülbástyázni", az üzleti intelligencia rendszerek segítségével ráadásul viszonylag kis pénzből vezethetnek be egyes, a magrendszerekből hiányzó üzleti funkciókat - magyarázta a Stratis partnere. Hozzátette: a pénzügyi szférában a jövőben is jelentős forrásokat fog lekötni a nemzetközi és hazai szabályozásoknak (Bázel III, InterGIRO 2) való megfelelés.

Kettősség a közigazgatásban Az informatikai költések tekintetében szintén nagyfelhasználónak tekinthető közigazgatást továbbra is kettősség határozza meg: a meglévő informatikai rendszerek működtetésének fenntartására szinte alig van forrás, miközben - kizárólag EU-s forrásokból - jelentős fejlesztések valósulhatnak meg a következő években is. Az üzemeltetés során a közigazgatási szervezeteknek olyan alapvető dilemmákkal kellett szembesülniük, mint a hosszú idő alatt kialakult szállitói és technológiafüggőség. Annak érdekében, hogy az ügyfelek érdekeit legalább a versenyszférában megszokott szinten képviseljék számos fejlesztésnél, illetve szolgáltatás esetén a szerződéseket újra kellett tárgyalni.

Az EU-s forrásból megvalósuló fejlesztések ugyanakkor alapvető architektúrális átrendeződést,  és országosan egységesedő megoldásokat hoznak magukkal. A kommunikációs infrastruktúra egységesítését követően várhatóan napirendre kerül a központi kormányzati adatközpontok centralizációja, és itt is bevezetik a korszerű szolgáltatásmenedzsment eszközöket. Béndek Péter úgy véli: pozitív változások láthatók a kormányzati informatika alakításában, amelyek azt szolgálják, hogy összességében a korábbinál lényegesen hatékonyabban tudják működtetni az IT-t.

Csapdahelyzetben a CIO-k A meglévő IT büdzsék már nem fognak szignifikánsan nőni a következő években, inkább mindenki arra koncentrál, hogy hogyan lehetne a meglévő pénzeket hatékonyabban elkölteni - erősítette meg Kerekes Antal, a PwC Magyarország szenior menedzsere is. Sok helyen azonban több szempontból is csapdahelyzetbe kerültek a CIO-k az elmúlt időszakban: számos vállalatnál a pénzügyi vezetők (Chief Financial Officer - CFO) költségcsökkentési terveit mindenféle kommentár nélkül végrehajtotta az informatikai vezető, ami azt az érzetet erősítette a CFO-ban, hogy további csökkentési lehetőségek vannak az IT-nél.

Ráadásul gyakori jelenség, hogy az üzemeltetési költségek terén elért költségmegtakarításokat előbb-utóbb valamilyen más formában - így például a fejlesztési keretben vagy  alvállalkozói költségként - újból becsempészi a CIO az IT büdzsébe. Emiatt a pénzügyi vezetők sok esetben joggal gondolhatják azt, hogy átvágták őket, aminek hitelromboló hatása van az egész informatikai működésre nézve.  Mindennek az eredménye az informatikai vezetőkre nehezedő irreális nyomás és a folyamatosan erősödő kontroll. A hitelvesztés miatt aztán már nehéz úgy eladni az IT-t a vállalaton belül, mint amely az egész üzletet előremozdító motor lenne.

Egy másik irány, hogy a „kellő bátorsággal” rendelkező pénzügyi vezető megmondja, hol kell költséget csökkenteni; ez jellemzően létszámcsökkentést vagy a szállítói szerződések felülvizsgálatát jelenti. Ennek következtében romolhat az informatikai szolgáltatások minősége, illetve a működés kockázatosabbá válhat; mindeközben a CIO a CFO "végrehajtójává" válik - vázolt egy másik gyakori forgatókönyvet a PwC tanácsadója.

El lehet kerülni az ördögi köröket Az ördögi körök elkerüléséhez Kerekes Antal szerint az szükséges, hogy az informatikai működést jól strukturáltan alakítsák át: meg kell nézni, hogy az egyes szolgáltatások mennyibe kerülnek, és ezt követően az üzleti oldal eldöntheti, hogy ennyiért megéri-e számára a rendszer használata. Az egyik ügyfelüknél például kiszámították, hogy egy régóta használt tervezőrendszer havi fenntartása több mint 2 millió forintba került, amelyért cserébe mindössze egy olyan kényelmi funkciót kaptak, amelyet egyébként egy munkatárs heti 2-3 órás munkával el tudott végezni Excelben.

A meglévő szolgáltatások kisebb módosításával is óriási összegek takaríthatók meg: egy szolgáltatónál 8-20 óra között működött a heldesk, miközben a szolgáltatás színvonala folyamatosan romlott . Az ügyfélszolgálati idő 9-17 óra közé szorításával nem csak a szolgáltatási színvonalat tudták fenntartani, de évi 20-30 millió forintot is meg tudott vele spórolni a vállalat. A kérdés, hogy az üzlet tisztában van-e a szolgáltatási igényeinek következményével, új technológiák üzleti hasznával (például felhő alapú szolgáltatások), tud-e jó döntést hozni a CIO előterjesztései alapján. Amennyiben egy cég a megrendelői racionalitás irányába képes elmozdulni a teljes vállalatra kiterjedően, úgy néhány szolgáltatás, illetve folyamat lekapcsolásával nagy megtakarítást érhet el, és még jelentős plusztartalékot is felhalmozhat magának a valóban fontos fejlesztések számára - hangsúlyozta a PwC Magyarország szenior menedzsere.

Nem lógunk ki A magyar IT piac - bár első látásra úgy tűnhet - valójában semmilyen szempontból nem lóg ki a világpiaci trendekből. Ez nem is meglepő egy olyan környezetben, ahol a multik adják a GDP közel kétharmadát, és a fejlesztési projektek csoportszinten dőlnek el - vélekedik az amerikai Gartner piacelemző cég hazai képviseletvezetője, Papp László. Bár a nagyvállalatok IT büdzséje globálisan mintegy fél százalékkal növekszik, de az Egyesült Államokat és Európát vizsgálva már csökkenést várnak a CIO-k. A kormányzati IT költések pedig világszinten is 1,7 százalékkal csökkennek 2012-ben a cég előrejelzése szerint. Összesen a megkérdezett többezer informatikai vezető negyede vár bármilyen szintű növekedést, ami azt mutatja, hogy máshol sem jobb a helyzet, és a növekedés támogatása helyett továbbra is a költségcsökkentés fogja meghatározni a legtöbb helyen az IT működését.


A 10 legfontosabb üzleti és IT prioritás 2012-ben (forrás: Gartner EXP)

A CIO-k mindenhol nehéz feladattal szembesülnek, miszerint egyszerre kell nagy fejlesztéseket végrehajtaniuk, és közben tovább csökkenteni a költségeket. Érdekes, hogy amíg az informatikai vezetők jelentős része úgy véli, nem kell jelentős lépéseket megtennie a vállalati IT versenyképesebbé tétele érdekében, arra a kérdésre, hogy mi akadályozza meg a céget abban, hogy világszínvonalú fejlesztéseket valósítsanak meg, többnyire a IT büdzsét, a szervezeti kultúrát és az IT képességeket nevezik meg.

Nagy változások előtt A Gartner szerint négy olyan tényező van, amely már most jelentős hatást gyakorol a vállalati IT működésére, a következő években pedig teljes mértékben átalakítja azt. A közösségi hálózatok segítségével nagyon célzottan, akár egyénre szabottan juttathatók el az üzenetek, míg a felhő (cloud), azaz az online elérhető szolgáltatások eszközfüggetlenné teszik az informatika használatát. A mobileszközök segítségével a helyhez kötöttség is megszűnik, míg az üzleti intelligencia, illetve az analitikai eszközök segítségével lehetőség nyílik az internetről és más forrásokból származó információk elemzésére.

Mindez jelentős hatással van a vállalati IT működésére is: az adatokat az IT-nek kell összegyűjtenie, feldolgoznia és elemzésre alkalmassá tennie. Papp László szerint a cloud szolgáltatások révén már nem feltétlenül érdemes fejleszteni nagyvállalati környezetben sem, ehelyett a készen elérhető szolgáltatások integrációjára érdemes fordítani az erőforrásokat. Az informatikai vezetőknek emellett lehetővé kell tenniük, hogy az akár a cég által vásárolt, akár a munkatársak, illetve a vezetők által a munkahelyre bevitt mobileszközöket biztonságosan tudják használni munkavégzésre is. A közösségi média felhasználása sem csupán marketing kérdés, de a munkatársak aktivitásait be kell integrálni például az ügyfélkapcsolat-kezelő (CRM) rendszerbe is.

Későbbi cikkeink a témában:
Beszámoló a CIO Hungary 2012 első napjáról
Beszámoló a CIO Hungary 2012 második napjáról

A Tesla bármelyik másik márkánál több halálos balesetben érintett

Az elmúlt években gyártott járműveket vizsgálva kiderült, hogy az amerikai utakon a Teslák az átlagosnál kétszer gyakrabban szerepelnek végzetes ütközésekben a megtett mérföldek arányában.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.