Amikor cloud computingról beszélnek, sokszor pusztán a szolgáltatások jellemzői sorolják fel, ugyanakkor nem veszik figyelembe egy adott üzlet sajátosságait; nem vizsgálják meg, hogy a cloud computing széles tárházából fakadóan egyáltalán nem egyértelmű, hogy milyen méretben kellene őket alkalmazni.

Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy csupán egy végletekig magasztalt szoftverszolgáltatást (Software-as-a-Service, SaaS) vezetünk be egy cégnél vagy a teljes IT rendszert átalakítjuk át, ezzel jelentős hatással léve nemcsak a vállalat informatikájára, hanem a teljes szervezetre a technológiától kezdve a folyamatokon át egészen az emberekig. Hiszen ki szeretné elveszíteni az állását, mivel már feleslegessé vált a munkája; a költségcsökkentés pedig gyakran ezzel jár.

Természetesen egy olyan szolgáltatás esetében, ahol a levelezőrendszert használják a felhőben, kevésbé áll fenn ennek a veszélye. Persze látni erre is ellenpéldát: olyan vállalkozások esetében például, ahol az éven belüli fluktuáció nagyon nagy, értelmetlennek tűnhet egy olyan levelezőrendszer, ami után éves díjban történik a felhasználók utáni elszámolás. Ha itt majdnem ugyanazzal a problémával küzdünk, mint amivel eddig is, amire a cloud kínálta a megoldást: a felesleges licencekkel.

Magányos hős vagy csapatjáték ■ Felmerül tehát a kérdés: kinek nem kell a cloud computing? A jó közgazdász erre azt mondja: „attól függ”. Ahhoz, hogy tisztán lássunk a rengeteg felhő között, nem árt, ha kicsit leválasztjuk a teljes IT reorganizációval járó private cloud bevezetéseket az egyszerűbb megoldásoktól. Egyszerűbb megoldások között tarthatjuk számon például az egyszeri SaaS bevezetéseket, ad-hoc módon igénybe vett infrastruktúraszolgáltatásokat (Infrastructure-as-a-Service, IaaS), és általában véve az olyan projekteket, amelyeknek a bevezetése nem vesz igénybe pár napnál, adott esetben hétnél többet.

A teljes IT reorganizáció már "más tészta": egy tisztességes desktopvirtualizáció, folyamat-átalakítás, szervezeti kultúra átformálás, rendszerbevezetés már nem megy ilyen gyorsan. Ez már eleve ad egy első szűrős választ. Akinek nincs vagy nem tud szerezni megfelelő mennyiségű erőforrást (legyen az pénzügyi vagy humán) ne is próbáljon belefogni ilyen méretű átalakításba, hiszen bukásra van ítélve. Míg csupán egy szoftver bevezetéséhez elegendő akár egy magányos hős az IT osztályon, addig egy ekkora átalakításhoz összehangolt csapatmunka kell, amelyet természetesen belső, de külső forrásból is igénybe lehet venni.

Igények és lehetőségek ■ A cloud ilyen mélységekben történő bevezetése több szinten kell, hogy végbemenjen. Először is azonosítani kell az üzleti stratégiájával összhangban levő igényeket és lehetőségeket. Meg kell vizsgálni, hogy mi az, ami jelen pillanatban már most is a felhőben van, és mi az, amit a felhőbe szeretnénk migrálni. Át kell gondolni, hogy milyen hatásai lesznek a vállalati struktúrára a felhőnek.

Gondoljuk végig, hogyan változtatja meg egy gyors és költséghatékony technológia a termékfejlesztést. Ez az új technológia nagyban megváltoztatja a folyamatokat. A K+F-nek szorosabban együtt kell működnie az IT-vel, hogy a projektek és bevezetéseik felgyorsulhassanak. A termékalapú pénzügyi tervezést fel kell, hogy váltsa a szolgáltatás alapú tervezés. A szervezeten belül, az embereknek el kell fogadniuk, hogy a felhő úgy rendezi át az erőforrásokat, hogy azok támogassák az üzleti növekedést. A cloud computinghoz értő tehetségeket meg kell találni: a szervezetnek hosszú távon olyan munkaerőre lesz szüksége, aki képes kiaknázni a felhőben rejlő minden lehetőséget.

Egyértelmű tehát, hogy ilyen felhőre csak azoknak van szükségük, akik innovátorok, nagyobb szervezeti átalakulás előtt állnak, nagyon dinamikus növekedésre számítanak, sok telephelyük van, nagy humántőkével rendelkeznek, nagyobb mobilitást szeretnének és hajlandóak bevállalni egy komoly átalakítást a siker érdekében. Mindenki másnak csak a hosszú távú tervei között érdemes napirendi ponton tartani a cloud computingot.


Kezelni kell a kockázatokat ■ Térjünk vissza kicsit a másik kategóriára, ahol egy leleményes IT-s kolléga segítségével belecsapnak egy cloud szoftver használatába. Ez a mód az esetek többségében a publikus felhővel kapcsolatos aggodalmakat veti fel. Ilyenek az adatvédelmi, adatbiztonsági kérdések, amelyet már sokan végigjártak, és jelen pillanatban sincs mindenki által elfogadott megoldás ezeknek a megválaszolására. Ehhez a kategóriához kapcsolódnak a kontrolokkal kapcsolatos aggályok, azaz: hogyan fogják kezelni a cloudból eredő kockázatokat, hogyan fogják azokat lefedni, hiszen a kontrol egy része a szolgáltatóhoz kerül, illetve hogyan fogják mindezeket a végén auditálni?

Ezekre a kérdésekre az ipar és a piac folyamatosan pontosítja a válaszokat, újabb és újabb kezdeményezések jelennek meg ezzel kapcsolatban, ugyanakkor nem szabad fejjel menni a falnak, óvatosan kell megközelíteni a felhőt is. Érdemes ilyenkor mindenképpen kikérni biztonsági tanácsadók, audit cégek véleményét az adott szoftverrel, tervezett megoldással kapcsolatban.

Ilyenkor kinek nem kell tehát a cloud? Aki fokozottan biztonságkritikus adatokkal dolgozik, aki nem szeretne bekerülni a közös kalapba, ahol minden ügyfelet ugyanolyan szolgáltatási feltételekkel kezelnek, aki nem tudja egyértelműen követni, nem győzik meg a szolgáltató által adott kontrollok, és aki egyértelműen ki tudja mutatni, hogy nem jár számára költségcsökkentéssel és nagyobb rugalmassággal a felhő. Ugyanakkor ők is érdemes, hogy szem előtt tartsák a cloud computing fejlődését, hiszen előbb utóbb megérkezik a válasz számukra is. Addig érdemes kivárni, és időszakonként felülvizsgáltatni a kérdést.

Most induló cikksorozatunkban a cloud computinggal kapcsolatos kockázatokról, a menedzsment és az informatikai vezetők cloudra való felkészüléssel kapcsolatos feladatairól, továbbá az informatikai szolgáltatókra leselkedő kihívásokról írunk majd.