A kiszervezés (outsourcing) az egyik leggyakoribb költségcsökkentő eljárás, különösen válságban örvend nagy népszerűségnek. Mivel a kiszervezés a fix kiadásokat igénybevételtől függő változó költségekké alakítja át, ideális megoldás a nehezített gazdasági környezet okozta problémák kezelésére. Az aktuális hazai gyakorlat azonban az informatikai területen mást mutat, a vállalatoknál az outsourcing helyett az insourcing jellemző – derül ki az IFUA Horváth & Partners és a Budapesti Corvinus Egyetem közös IT benchmarking kutatásából.
Elméleti síkon ■ Elméletben a gazdasági válság okozta költségcsökkentési kényszer az IT kiszervezések fellendüléséhez vezet. A gyakorlatban azonban jól látszik, hogy az outsorcing aránya csak azokban az országokban nőtt, ahol már korábban sem volt szokatlan, hogy a vállalatok – a nagy összegű, egyszeri beruházások helyett – idegen helyszínről nyújtott szolgáltatásokat vettek igénybe.
Hazánkban azonban ebből a szempontból is másképpen működnek a dolgok: míg két évvel ezelőtt a tartósan (legalább három hónapig) egy szervezetnél dolgozó informatikusok 20 százaléka külső cég alkalmazottja volt, ma már csak az informatikai szakemberek 10 százalékáról mondható el ugyanez.
„A konzervatívabb gondolkodású Magyarországon az üzleti és IT vezetők általában ragaszkodnak a saját eszközparkhoz, legfeljebb a szakembergárda egy része külsős. Azonban ők sem feltétlenül speciális szaktudásuk vagy nagyobb hatékonyságuk miatt, hanem gyakran adminisztratív bér- és létszámkorlátok miatt, vagy egyszerűen a korábbi gyakorlatot követve. Ezek alapján természetes, hogy a megszorítások részeként a hazai cégek először a bújtatott munkavállalóként alkalmazott külső munkaerőtől válnak meg, kihasználva e szerződéses konstrukciók rugalmasságát” – kommentálta az eredményeket Dr. Drótos György a Corvinus Egyetem docense.
Nem újdonság, trend ■ A mostani eredmények egyébként csak megerősítik a hasonló témában nyilvánosságra hozott tavaszi adatokat, illetve a 2009 végén publikált nemzetközi Deloitte kutatást.
A mostani benchmarking kutatás egyebek mellett kitért annak vizsgálatára is, hogy a különböző informatikai tevékenységeket milyen arányban végzik belső, illetve külső erőforrásokkal, utóbbiba már nemcsak a tartós, hanem az alkalmi megbízásokat is beleértve.
Feladatfüggő arányok ■ Az eredményekből jól látható, hogy a külső erőforrások aránya nagyban függ az adott informatikai feladattól – a különbség esetenként az 50 százalékot is eléri. Az IT szervezeten belüli irányítási jellegű tevékenységet például nem meglepő módon szinte kizárólag belső munkatársak látják el.
Az viszont már érdekesebb adat, hogy az üzemeltetési feladatoknál is viszonylag alacsony (30%) a külső munkavégzés aránya. Az alkalmazásfejlesztés az egyetlen olyan szakterület, ahol magasabb a külsők részesedése (57%), mint a belsőké.
(A kép kattintásra nagyítható!)
„Bár a legtöbb IT vezető még mindig a jól szabványosítható és pontosan mérhető IT üzemeltetést figyeli, és ott próbál meg további megtakarítást elérni, erre sokszor jobb lehetősége nyílna az alkalmazásfejlesztések terén. Különösen, amikor a külső partner egyszerre fejleszt és üzemeltet, ráadásul hosszú távú szerződés keretében. Ezekben az esetekben számos hazai IT vezető már rég elvesztette a kontrollt mind a költségek, mind a technológia felett. A jelenlegi gazdasági helyzet ugyanakkor kellő kényszerítő erővel bírhat, és egyben kivételes legitimációt ad ahhoz, hogy végre itt is rendet teremtsünk.” – tette hozzá Drótos György.
Felhőbe vezető út hazai szakértelemmel
Robusztus műszaki háttér, korszerű technológia és a felhasználóbarát kezelhetőség. A Flex Cloudhoz nem kell nagy IT-csapat, csak egy elhatározás és pár kattintás.
a melléklet támogatója a Yettel
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak