Családi házának teraszán igyekezett összerakni Budafoki Róbert barátjával, Kovács Viktorral azt a szolgáltatási modellt, amelyet akkoriban, bő két évvel ezelőtt, még a Google és az Amazon is csak próbálgatott. Nevezetesen, hogy a számítási felhőnek keresztelt informatikai trendből miként lehet üzletet faragni.

Az angolul cloud computing nevű metódus leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a programok és alkalmazások nem a felhasználó saját gépén, hanem egy távoli, a netről bárhonnan elérhető szervergépen (a felhőben) futnak, hasonlóan mondjuk a Gmail levelezőrendszerhez.

„Az ötlet hárommillió eurós beruházást igényelt, s esély sem volt arra, hogy ez a magyar piacon egyedül megtérüljön” – idézi fel a kezdeteket Budafoki, aki akkortájt a hálózati eszközeiről ismert multi, a Cisco magyarországi leánycégének vezetője volt. Ma viszont már az üzletét szinte kizárólag a felhő modellre építő Central Europe On-Demand Zrt. vezérigazgatójaként nyilatkozik.

Az induláshoz jól jött, hogy Kovács Viktor – aki amerikai állampolgárként érkezett az itteni Cisco-céghez, s régiós feladatkörben dolgozott – kitűnő kapcsolati hálóval bírt. Így nem kellett a szűkös magyar piacon maradniuk, hanem rögtön öt országban startoltak.

Multikkal versengve ■ Ahhoz, hogy a több százmillió forintos szerver- és szoftvervásárlás belátható időn belül megtérülhessen, valóban eredeti modellre volt szükség. A széles közönségnek szánt megoldásokat ugyanis olyan tőkeerős világcégek is nyújtják, mint a Google, az Amazon, sőt, egy ideje a vállalati szoftverpiacot toronymagasan vezető Microsoft.

Ráadásul a legelterjedtebb felhőalkalmazások – levelezés, dokumentumkezelés, irodai programok, csoportmunka, ügyfélkezelő rendszerek – szoftverszolgáltatásként (Software as a Service – SaaS) kelletik magukat. Ez az igénybe vevő cégeknek csupán havi néhány dollárba kerül felhasználónként, megspórolva a drága beszerzést és az üzemeltetést is.



A rövid nevén CE On-Demand Zrt. ebben a helyzetben azt találta ki, hogy a „saját konyhájában testre szabott felhőt” nem közvetlenül, hanem többnyire telefonoperátorokon keresztül kínálja. Itthon olyan ismert szereplőket nyert meg magának ehhez, mint az Enternet, a GTS-Datanet, az Invitel és a Telenor, a régióban pedig az O2, a Netia vagy a Vivacom. Sőt, ma már további tucatnyi nagy partnere van a régió nyolc országában, valamint Törökországban és Cipruson.

Az üzleti modell lényege, hogy a cég kvázi nagykereskedőként szállít komplett SaaS felhő rendszereket és megoldásokat a hatalmas ügyfélkörrel bíró mobilszolgáltatóknak. Ez az utóbbiak számára is előnyös, mert súlyos beruházásoktól szabadulhatnak meg, hiszen például egy, az okostelefonokkal együttműködő levelező, vagy dokumentumkezelő szisztéma ilyetén bevezetése rengeteg pénzbe kerül.

Ezt hazánkban önállóan csak a Magyar Telekom próbálta meg, a félmilliárd forintos beruházással 2009-ben kialakított, Virtualoso nevű, felhő alapú vállalati csomagjával. Ezzel növelte ugyan a versenyelőnyét a távközlési szolgáltatók mezőnyében, de ha ezt nem számítjuk, akkor egyes iparági szereplők szerint az invesztíció ez idáig még nem térült meg.

Hasonló ajánlatokkal persze a nagy szoftvercégek is megkeresik időnként a mobilszolgáltatókat, csakhogy – mint Budafoki Róbert rámutatott – két multi között a tárgyalások és bevezetések jellemzően 3–12 hónapot vesznek igénybe, míg a CE On-Demand 30–60 nap alatt képes erre. E gyorsaság révén a partner mobil operátor adott esetben megtarthat régi ügyfeleket, vagy újakat nyerhet meg. És akkor még nem beszéltünk a tarifákról. Budafoki szerint ők a világcégek vállalási árainak akár tizedéért is meg tudják oldani a bevezetést, ráadásul sokkal rugalmasabbak.

„Ilyen szolgáltatások beindításakor a megrendelőnek rengeteg speciális elképzelése van, s mi nem csak konfekcióöltönyt szállítunk, hanem egyedi szabású ruhát is” – hoz hasonlatot a vezérigazgató. Szintén előny, hogy akár nyílt forráskódú szoftvermegoldásokat is tudnak kínálni, s a segítségükkel egy meglévő nagyvállalati rendszert is ki lehet terjeszteni okostelefonokra. Szintén mellettük szólhat, hogy egy-egy nagy mobilszolgáltató nem feltétlenül akarja egyetlen erős multihoz hozzákötni a megoldásait.

Sok vállalat azért idegenkedik a felhőszolgáltatásoktól, mert így a levelezés, a titkos dokumentumok a cégtől egy szolgáltató külső szerverére kerülnének. Erre is létezik azonban megoldás: egy olyan egyedi fejlesztésű program, amelyik a CE On-Demand rendszerét egyszerű köztes állomássá teszi. Magyarán, az adatok nem kerülnek ki a megrendelő gépeiről, a szolgáltató hozzá sem fér azokhoz, csupán az alkalmazásokat biztosítja.

Előny a recesszió ■ Az említett filléres havidíjak okán a felhő alapú szolgáltatások nagyobb megrendelői rugalmasan alakíthatják, hogy mikor, mekkora szoftver- és hardverkapacitásra van szükségük. Sajátos módon így a recesszió kifejezetten előnyös a felhőüzlet terjedésének. A CE On-Demand első ügyfelét 2009 augusztusában szerezte, így azon keresztül kezdetben pár ezer felhasználónak kínálták megoldásaikat, ám e kör ez év végére a 4 milliót is elérheti. Így a cégvezető az idén és jövőre is a bevétel duplázódásával számol (lásd a grafikont). Az indulás után három esztendővel már profitot termelnek, így az eredeti beruházás már 2013-ban megtérülhet.


Sugár Mihály, a BellResearch vezető tanácsadója merésznek és egyedinek tartja a CE On-Demand próbálkozását, mivel a cég teljes egészében egy kialakulatlan piacra épít. Egy kockázatitőke-befektető viszont ezt is vonzónak találhatja. Az üzletág dinamikáját látva a holland DBH Investment, amely a Jeremie programban is részt vesz, február végén 410 millió forinttal beszállt a vállalkozásba. Cserébe kisebbségi részesedést szerzett, amelynek pontos mértéke nem ismert. A tőke egyik felét a régiós terjeszkedés gyorsítására, a másikat pedig önálló fejlesztésre fordítják. Az utóbbi célja olyan speciális felügyeleti szoftver kidolgozása, amelyik jócskán lerövidíti a mobilcégek számára a felhő alapú szolgáltatások bevezetését és flottul működő számlázását, illetve akár nyílt forráskódú rendszerek beállítását.

_{A cikk a Figyelő 2011/13. számában jelent meg.}