A hálózati megoldásokban kiemelkedő szereplőnek számító Cisco Systems megbízásából készült az a nemzetközi felmérés, amelynek során 13 ország 2600 munkavállalóját kérdezték arról, miként vélekednek a helyhez nem kötődő munkavégzésről.

A Connected World Report elnevezésű felmérés Afrikán kívül minden kontinensre kiterjedt, ám Magyarország sajnos nem szerepel az európai országok között. A megkérdezettek felét informatikai területen dolgozók, a maradékot pedig nem IT-s munkavállalók tették ki.

Papucsban is megy ■ A válaszadók 60 százaléka vélekedett úgy, hogy a hatékony munkavégzésnek egyáltalán nem alapvető feltétele az, hogy a dolgozó egy dedikált munkahelyen végezze el feladatait. Igaz, ez az arány Európában és az Egyesült Államokban alacsonyabb volt, míg elsősorban Indiában, Kínában és Brazíliában az átlagnál lényegesen magasabb volt az irodán kívüli munkavégzés elfogadottsága.

A vállalati információkat és alkalmazásokat már most irodán kívül is használni tudó munkavállalók közel fele arról számolt be, hogy a lehetőség miatt napi 2-3 órával többet dolgozik, mint korábban. Ebben persze az is benne van, hogy ilyen feltételek mellett a munkavállaló saját maga tudja eldönteni, hogy osztja be idejét, tehát elképzelhető, hogy a rendes munkaidő egy részében személyes ügyeit intézi.

Egyenlő munkáért kevesebb pénzt ■ A kötetlen munkavégzés munkavállalói fogadtatását jól jellemzi, hogy háromból két válaszadó arra is hajlandó lenne, hogy kevesebb bérért végezze el ugyanazt a munkakört, amennyiben rugalmasan dönthetne időbeosztásáról, és nem volna kötelező a napi 8 órás jelenlét az irodában. Egy jól szervezett vállalatnál ezzel a módszerrel javulhat a lojalitás és a munkafegyelem is.

Természetesen ez a fajta szabadság számos problémát is felvet. A megkérdezett informatikai szakemberek 57 százaléka szerint a biztonsági kérdések jelentik a legfőbb akadályát a több helyről történő munkavégzésnek. Szintén jelentős volt azok száma, akik a céges erőforrások szűkösségében illetve a munkatársak nem megfelelő szakértelmében látják a bevezetés buktatóit.

Képzés nélkül nem megy ■ A biztonsági kockázatok egyébként nem kizárólag technológiai eszközökkel mérsékelhetők, hiszen a dolgozók megfelelő tájékoztatása, képzése, valamint a jól körülhatárolható mozgásteret engedélyező vállalati szabályzatok legalább ennyire fontosak.

Ezt György László, a Cisco Magyarország ügyvezetője is megerősítette, aki szerint a felmérés azt jelzi, hogy – főként a tudásalapú munkahelyeken nagyon nagy szükség lenne a távmunka kereteinek biztosítására, illetve ezzel párhuzamosan a vállalati szabályzatok felülvizsgálatára, a végfelhasználók képzésére, valamint a dolgozók és az informatikai részlegek közötti kapcsolat erősítésére, a bizalom növelésére. „A vállalatok növekedési esélye, hatékonysága, versenyelőnye és kockázatkezelési képessége nagyban függ attól, hogy az informatikai részleg mennyire képes építeni ezekre a kapcsolatokra” – tette hozzá.

Hajmeresztő vallomások ■ A probléma sokrétűségét jelző, meglehetősen riasztó adat szerint a megkérdezettek 58 százaléka bevallotta, hogy már megengedték vállalaton kívüli személyeknek, hogy felügyelet nélkül használjanak céges számítógépes eszközöket.

További gondot jelenthet az is, hogy a munkaerő helyhez kötöttségének megszűnésével párhuzamosan nő az adatvesztés veszélye. A megkérdezett informatikai szakemberek mintegy negyede arról számolt be, hogy az elmúlt egy év során a dolgozók rendelkezésére bocsátott eszközök negyedét ellopták vagy elvesztették.