Az IVSZ a szektor fejlesztésével kapcsolatos állításait objektív alapokra kívánja helyezni. A piaci kilátások alátámasztására és a folyamatos nyomon követésére vezetik be az IKT piaci indexet.
A közelmúltban tette közzé az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) azt a véleményét, mely szerint megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a jelenleg 180 milliárd forintos magyar szoftver export piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT (informatikai és távközlési) szektor megduplázhatná a teljesítményét. Kétségtelen, hogy elképzelhető egy ilyen forgatókönyv, azonban az állítások alátámasztására is szükség lenne.
Iparági index hivatalos adatokból ■ A piaci kilátásokat mutatná meg, valamint az iparágban zajló folyamatos nyomon követését segíthetni az IVSZ minden év negyedik negyedévében publikálandó indexe. Egyéb hivatalos adatforrások hiányában a szervezet a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) kötött stratégiai megállapodást, hogy iparági szinten objektív adatokhoz juthasson. A NAV által biztosított adatok mellett felhasználják az IVSZ saját gyűjtésű információit, valamint a KSH és az oktatásért felelős minisztérium (EMMI) adatai.
Laufer Tamás IVSZ-elnök ez utóbbit azzal indokolta, hogy önmagában a hazai adatforrások egyike sem ad hű képet a szektor teljesítményéről. „Ugyanakkor ha a kormány komolyan gondolja 10 évre vonatkozó export-duplázási és gazdasági növekedési terveit, akkor látnia kell, hogy e növekedés nélkülözhetetlen pillére az IKT ágazat, amelynek valós teljesítménye eddig egyetlen adatforrásból sem volt egyértelműen kiolvasható – idézi a döntést hírúl adó közlemény az elnököt.
Mekkora a magyar IKT-piac? ■ Az IVSZ adatai szerint 2011-ben az informatikai és távközlési társas vállalkozások nettó árbevétele a társaságiadó-bevallások alapján 2 310,2 milliárd forint volt. Az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatok KSH által publikált adataival kiegészítve ez az összeg már 7066,5 milliárd forint, ami az összes adózó árbevételének 10 százaléka.
Az IKT ágazatban jelenleg 20 064 társas vállalkozás működik. 2011-ben több mint felük, szám szerint 11 649 egyéni és társas vállalkozó adózott az EVA szabályai alapján. Az ágazat adózói – nem számítva az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatokat – 80 418 főt foglalkoztattak, ami társas vállalkozók által foglalkoztatottak 3,7 százaléka, az összes foglalkoztatottaknak pedig 2 százaléka, míg a teljes hazai szja-s körnek az 1,7 százaléka. Az ágazat 2011-ben 71 milliárdot, 2012-ben pedig 70,7 millárdot fizetett szja-ként a költségvetésbe, ami a személyi jövedelemadó bevétel 5,1 illetve 4,7 százaléka. 2011-ben összességében az IKT ágazat egy főre eső szja-befizetése háromszorosa volt a nemzetgazdasági átlagnak – az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatok nélkül.
A növekedéshez munkaerő is kell ■ Az IVSZ szerint a szektor teljesítményének megduplázásához 10 ezer új munkahelyet kellene létrehozni. Mivel azonban magasan képzett szakemberekre van szükség, ehhez a szakképzést is bővíteni kellene legalább évi 2 000 fővel. Hogy ez mit is jelent, jól mutatja az EMMI statisztikája, mely szerint 2011-ben informatikai képzéseken 2 392 fő, az informatikatanári képzésekben pedig összesen 237 fő kapott oklevelet (61 774 végzősből). Az alapoktatásban is komoly hiány mutatkozik: 2011-ben mindössze 91 hallgatót vettek fel informatikatanár mesterképzésre, 2012.ben pedig már csak 80-at.
Nagy probléma a lemorzsolódás is. Miközben 2011-ben közel 5600-an kezdtek informatikai szakokon, az ugyanebben az évben diplomázók száma nem érte el a két és fél ezret. Pedig Laufer szerint a 2011-ben végzettek sem lehettek kevesebben az indulásnál.
