Az elmúlt 2-3 évben számos változás volt érzékelhető a nagyvállalati IT sourcing stratégiákban: a recesszió gyorsan következett be 2008-ban, emiatt sok outsourcing szerződést tárgyaltak át, és nem nagyon mertek új megállapodásokba belevágni. 2011-re aztán a vállalatok többsége újból vissza próbált térni a rendes üzletmenethez, és a meglévő pozíciók védelmezése helyett már a növekedésre fókuszált. Mostanában az üzleti környezet ismét fagyossá kezd válni Európában, ami a sourcing stratégiákra is erősen kihat - mondta el a Bitportnak Claudio Da Rold, a Gartner elemzője.

Nyomás az IT-n ■ A szakértő szerint az üzleti oldal folyamatosan azt kéri az IT-től, hogy nyújtson segítséget a növekedéshez. Ez tipikusan azt jelenti, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek nemzetközi környezetben működnek, még inkább nemzetközivé kell válniuk. Azok a cégek, amelyek valamilyen okból behatárolt földrajzi környezetben működnek, ha több üzletet szeretnének szerezni, de nincs növekedés az adott piacon, akkor az egyetlen lehetőségük, hogy versenyképesebbé válnak.

Emiatt az IT-n fokozott nyomás van, hogy több, a növekedést segítő projektet szállítson, új alkalmazásokat vezessen be, javítsa a rendszerek teljesítményét, miközben nem lett több pénz az IT-re. Mostanában emiatt az a stratégia terjed, hogy mindezt csak úgy lehet megtenni, ha csökkentik a nem stratégiai jelentőségű IT üzemeltetésének - ezen belül az infrastruktúra, valamint az alkalmazásüzemeltetés - költségeit, ami tipikusan az informatikai büdzsé 60-75 százalékát teszi ki.

Ha ezt a kockázatok kontollált szinten tartása mellett csökkenteni tudják, akkor több pénzük marad az innovációra és új projektekre - hangsúlyozta Claudio Da Rold, aki számos olyan nagyvállalattal találkozott, amely a stratégiája alapján a következő 2-4 évben az IT üzemeltetés költségének arányát az IT büdzsé 70 százalékáról 50 százalékra akarja csökkenteni.

Kell egy stratégia ■ A Gartner olasz szakértője 15 éve követi nyomon az európai nagyvállalati ügyfeleket, és úgy látja, hogy még ha tisztában is vannak a téma fontosságával, még mindig viszonylag kevés olyan vállalat van egész Európában, ahol formális sourcing stratégia lenne, pedig néhány hónap ráfordítással létre tudnák hozni azt. A Gartner sok olyan eszközt, folyamatot és módszert dolgozott ki arra, amivel a vállalati vezetők könnyen eldönthetik,hogy miként tudják kialakítani a sourcing stratégiájukat.

Ugyanakkor az látszik, hogy az IT sourcing kérdés leggyakrabban akkor jön elő a cégeknél, amikor valamilyen problémát akarnak megoldani. Egy, az outsourcing szerződések esetén jellemző 5-7-10 éves megállapodással azonban nem lehet és nem is érdemes rövidtávú problémákat kezelni - húzta alá a Gartner elemzője. A másik gond az, hogy a vállalatok jelentős részénél túlságosan magabiztosak a belső erőforrások lehetőségeivel kapcsolatban, vagy pedig nagyszámú taktikai kapcsolatot alakítanak ki, hogy ki tudják szolgálni a vállalatot.

Egy jó sourcing stratégia kiindulási pontja annak összehasonlítása, hogy a saját IT szolgáltatások és azok költségei hogyan viszonyulnak a versenytársakéhoz  és a piacon beszerezhető hasonló szolgáltatások áraihoz. Nem szükséges azonban belső szolgáltatásiszint-megállapodások (Service Level Agreement - SLA) kidolgozása, mivel ez további egy évet vehet igénybe. Ha egy vállalat az outsourcing mellett dönt, akkor más módja is lehet annak, hogy miként hidaljon át egy ilyen időszakot: megállapodhat a szolgáltatójával, hogy a végleges SLA-k kialakításáig ideiglenes szolgáltatási szinteket határoz meg a piaci átlagok alapján.

Sztenderdizált szolgáltatások ■ Egy másik lehetséges irány is van, amelyet néhány szolgáltatás esetén már igénybe is vesznek a vállalatok. Ez azon a trenden alapul, hogy az IT szolgáltatások egyre gyakrabban sztenderdizált formában érhetők el, ahol a szolgáltató előre meghatározza az egyes szolgáltatásokat, és azt is, hogy azt milyen SLA-opciók alapján vehetik igénybe a vállalati ügyfelek. A vállalatoknak pedig csak azt kell kiválasztaniuk a katalógusból, hogy milyen szolgáltatást, és milyen szolgáltatási szinten szeretnének felhasználni.

A hagyományos IT outsourcinghoz képest a szabványosított, alacsony költségű IT szolgáltatások - a Gartner angol kifejezésével élve "industrialized, low-cost IT services (ILCS)" - más szempontból is újat hoznak az IT szervezetek  életébe. Az outsourcingnál a szolgáltató az ügyfél által konfigurált rendszert üzemelteti, a szabványosított IT szolgáltatások esetében ugyanakkor a szolgáltató határozza meg a szolgáltatás részleteit, és ebbe migrálja át az igénybevevőnél már működő IT szolgáltatásokat. 

Például ha jó időpontot választanak ki, amikor egyébként is meg kellene újítani az SAP rendszert kiszolgáló hardver infrastruktúrát, és ehelyett szolgáltatásként veszik ezt igénybe, úgy megspórolhatják a beruházási költségeket, és a továbbiakban is alacsony költségszint mellett vehetik igénybe a szolgáltatást.

Már most is több mint 500 nagyvállalat SAP rendszerét 2 millió felhasználóval ilyen módon menedzselik, tehát már most jelentős a bázis. Számos szállító van a piacon: a HP, a T-Systems, a Cap Gemini vagy a Fujitsu mellett az indiai HTL is szolgáltat Észak-Európában, emellett az S&T és az IBM is bejelentett nagyon hasonló szolgáltatásokat. Ha egy országban elég sok ügyfél mondja, hogy ilyen módon szeretné igénybe venni a szolgáltatást, akkor a szolgáltatók előbb-utóbb ott is meg fognak jelenni - vélekedett Claudio Da Rold.

Eközben itthon ■ A magyarországi nagyvállalatok körében jobban beütött a válság, mint a nemzetközi cégek többségénél, ami jelentősen átalakította azt is, hogy a különböző informatikai szolgáltatásokat honnan, milyen formában veszik igénybe - magyarázta Kontra József, az üzleti és informatikai tanácsadással foglalkozó Stratis sourcing tanácsadási igazgatója.

Az egyik legnagyobb IT felhasználó iparág a távközlés: a telekommunikációs cégek kivétel nélkül átstrukturálják magukat, és "kitekintenek" a klasszikus üzleti tevékenységeikből, amivel a telekommunikációs szolgáltatási bevételeinek kiesését próbálják meg ellensúlyozni. Ehhez a költségek drasztikus csökkentésére, ugyanakkor a gyors változási képességük megőrzésére, illetve megerősítésére van szükség.

Mindez kihat az informatikára is: mivel a „telkók” egyre inkább hajtanak az IT szolgáltatói szerepre, át kell alakítaniuk a saját IT infrastruktúrájukat is, és át kell gondolniuk, hogy az IT mely részeit tartják bent, illetve helyezik ki a cégből. A telekommunikációs cégeknél ellentétes irányú folyamatok is láthatók: sokszor vesznek vissza informatikai szolgáltatásokat házon belülre, amivel a kereskedelmi IT szolgáltatás nyújtási képességüket is meg szeretnék alapozni.

A bankok szintén túl vannak már egy jelentős költségcsökkentési hullámon: a licenckonszolidációt mindenhol végrehajtották, és újratárgyalták a meglévő szerződéseiket, így az IT outsourcing megállapodásokat is. További költségcsökkentési lehetőségként adná magát a már kiszervezett tevékenységekhez kapcsolódó területek outsource-ba adása - ilyen tipikusan az alkalmazásüzemeltetés mellett az alkalmazásfejlesztés kiszervezése lehet -, ezt a lépést azonban még csak kevesen tették meg. A hazai pénzintézetek esetében az is az IT üzemeltetés újragondolását igényelte, hogy a beruházások megtérülése sokkal hosszabb lett, így például a PC-k megújítási ciklusokat is jelentősen kitolták.

Váltani kell ■ A nemzetközi sourcing trendekkel kapcsolatban a mostanában leggyakrabban előkerülő bűvszavak a cloudsourcing (azaz az informatika cloud szolgáltatásént való igénybe vétele), illetve a crowdsourcing (ez leginkább multinacionális cégek körében jellemző, amelyek egymástól távol lévő emberekből csoportokat képezve próbálják meg a hasonló problémáikat megoldani, például egységes szakértői csoportok vagy közös szolgáltató központok létrehozásával).

Kontra József szerint a hazai nagyvállalatok többsége még "fényévekre van" mindkét modell igénybe vételétől: a cloud sourcingra egyelőre inkább technológiaként tekintenek (cloud computing), és szolgáltatásként még ritkán veszik igénybe (inkább az alkalmazásszolgáltatás - ASP-modell - jellemző). A crowdsourcing megoldások alkalmazása is inkább csak a multik hazai leányvállalataira jellemző, ahol például a tulajdonos többi leányvállalataival közösen veszik igénybe a központilag szervezett informatikai szolgáltatásokat.

A szolgáltatók oldalán mindenesetre itthon is megtörtént a paragidmaváltás: a csökkenő díjak miatt nekik is jelentős hatékonyságjavulást kellett elérniük. Mivel az látszik, hogy a klasszikus "lomha" outsourcing már nem fog menni, a szolgáltatóknak olyan, új technológiákon alapuló modelleket kell kidolgozniuk, amelyekkel évről évre jelentős hatékonyságjavulást tudnak elérni, és így kompenzálni tudják az egységdíjak további várható csökkenésének hatását - vetítette előre a Stratis tanácsadója, hogy várhatóan itthon is megélénkülhet a kínálati oldal az IT szolgáltatási piacon.