Érintőképernyős pénztárgépeket helyeztek el a Mol töltőállomásain. E piacon, az üzemanyagárak mellett, a versenyképesség egyik kulcseleme a gyors kiszolgálás, így a fejlesztések a recesszió ellenére sem állhatnak le. A kiszolgáló területeknél azonban a Mol erősen korlátozta az IT beszerzéseket: meghirdették az egy felhasználó, egy PC/notebook elvet. Második gépet az igénylő csak a csoportszintű informatikai igazgató (chief information officer - CIO) engedélyével kaphat, s az ilyen kérelmet minden esetben komoly indokkal kell alátámasztani.

Az új szabály nyomán ezernél több asztali PC-t vettek vissza a benzinkutaktól, s a vezetékes telefonok számát is látványosan csökkentették. „Manapság a korábbinál is alaposabban meg kell vizsgálni, szükség van-e egy adott informatikai beszerzésre, fejlesztésre, s milyen üzleti hátrányt okoz, ha nem valósul meg” – húzta alá a Figyelőnek Tóth Attila Zoltán, a Mol informatikai igazgatója. Mint hozzátette, a következő egy-két évben sem lesz számottevő pluszforrás IT beruházásokra, így ha többet szeretnénk költeni például alkalmazásfejlesztésre, akkor még jobban vissza kell fogniuk az üzemeltetési költségeket.

Bújtatott belsősök ■ A költségcsökkentési intézkedésekkel összességében 1 milliárd forint körüli megtakarítást ért el a Mol, ami a cég teljes informatikai büdzséjének a 15 százalékára rúg. Egyéb módon is igyekeztek spórolni. Mivel lejárt egy külső céggel a számítógépek és a hálózat üzemeltetésére négy éve kötött szerződés, pályázatot írtak ki a hazai IT outsourcing szolgáltatók körében. Bár ezen ismét a korábbi társaság nyert, a versenyeztetésnek köszönhetően, továbbá a korábbi tapasztalatok és a szolgáltatási szintek módosítása révén mintegy 20 százalékos költségcsökkentést sikerült elérni.

Igaz, fordított irányú mozgásra is volt példa: néhány korábbi külsőst ma már saját szakemberként alkalmaznak. „Azzal, hogy speciális tudásukat házon belül tudjuk, növekszik a társaság működési, szolgáltatási biztonsága” – magyarázza Tóth Attila Zoltán, akit egyébiránt az elmúlt években két alkalommal is a legjobb hazai CIO-nak választottak.

Fordított trendek ■ Nem minden vállalatnál vannak tisztában azzal, milyen előnyei lehetnek a rutinjellegű informatikai feladatok kiszervezésének. Sőt, miközben a nemzetközi porondon az outsourcing az egyik leggyakoribb költségcsökkentő eljárás, itthon inkább a tevékenységek visszaszervezése, azaz az insourcing volt jellemző – derül ki az IFUA Horváth & Partners és a Budapesti Corvinus Egyetem közelmúltban ismertetett kutatásából.

Ennek egyik meglepő adata: míg két éve a tartósan (legalább három hónapig) egy szervezetnél dolgozó informatikusok 20 százaléka külső cég alkalmazottja volt, ez ma már csak 10 százalékukra igaz. Nálunk az üzleti és IT vezetők amúgy is jobban ragaszkodnak a saját eszközparkhoz és szakemberekhez. Utóbbiakat külsősként sem feltétlenül a speciális szaktudásuk miatt veszik igénybe, hanem azért, mert számlás alvállalkozóként, vagy kölcsönzött munkaerőként jóval kevesebbe kerülnek a vállalatnak.

„Az említett 10 százalékpontos csökkenés mögött az állhat, hogy a cégek válság idején előbb a bújtatottan alkalmazott külsősöktől válnak meg” – mutat rá Drótos György, a Corvinus docense, az IFUA Horváth & Partners partnere. A kutatás tanúsága szerint azonban összességében az üzemeltetési feladatoknál is viszonylag alacsony a cégen kívüli munkavégzés aránya. Az alkalmazásfejlesztés (például eseti rendszerek programozása, testre szabása) az egyetlen olyan szakterület, ahol magasabb a külsősök részesedése, mint a belsősöké.

A szolgáltatók is felelősek ■ A magyar cég- és informatikai vezetők többsége, ellenállva a nemzetközi trendeknek, a bérelhető informatikai megoldásoktól is idegenkedik. A BellResearch és az Invitel által a közelmúltban elvégzett felmérés szerint ennek oka elsődlegesen az információhiány. Mindez azonban a szolgáltatók felelőssége is. „Sok esetben ők is felkészületlenek, vagy nem képesek közérthető módon, az üzleti vezetők nyelvén átadni a tudásukat” – állítja Sugár Mihály, a BellResearch vezető elemzője.

Zsembery György, az Invitel üzleti működésért felelős vezérigazgató-helyettese úgy látja, ha lassan is, de egyre többen indulnak el ezen az úton. Először csak szervereik üzemeltetésére fizetnek elő, majd virtualizálnak, azaz egy erős szerverre bízzák több gép munkáját, a pozitív tapasztalatokat látva pedig bizonyos alkalmazásokat is bérleti konstrukcióban vesznek igénybe.

Agárdi György, a legnagyobb hazai szolgáltató, a Magyar Telekom (T-Systems) IT outsourcing vezetője úgy véli, az ágazati különadók további költségcsökkentésre fogják sarkallni a nagyvállalatokat. A bankok például az egyes IT-tevékenységek kiszervezésével még úgy is megtakaríthatnak átlagosan 10 százalékot, hogy a külső szolgáltatásokért fizetett 25 százalékos áfát nem tudják visszaigényelni.

_{(Megjelent a Figyelő 2010/49. számában.)}