Békéscsabán rendezték a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) 51. Közgazdász-vándorgyűlését. A rendezvény címe: Növekedési fordulat – honnan jön a lendület? A nagy hagyományú rendezvényen közgazdászok, gazdaságpolitikusok mellett a gazdaság egészére a legnagyobb hatást gyakorló ágazatok képviselői is elmondták saját víziójukat a növekedésről.

Olyan nincs, hogy nem IT

Pongrácz Ferenc, aki, az MKT elnökségének is tagja és egyben a társaság informatikai szakosztályának elnöke előadásában azt próbálta felvázolni, hogyan vált mára az informatika egyértelműen a gazdaság motorjává. Az egyszerű válasz az, hogy ebből az iparágból érkezik a legtöbb olyan innovatív megoldás, amely minden más iparágat, sokszor az azokban alkalmazott üzleti modellt is átalakítja. De a probléma ennél összetettebb.

Nem elhanyagolható tényező például, mondja Pongrácz Ferenc, hogy az IKT adja közvetlenül a fejlett európai államok gazdasági növekedésének mintegy harmadát, és Magyarországon is a negyedét. De a közvetett hatása, épp abból adódóan, hogy megoldásai minden szinten átszövik a többi iparágat, sokkal nagyobb.

Pongrácz Ferenc, IBM

Pongrácz Ferenc a vándorgyűlésen tartott előadásában több megállapítást is idézett egy az IBM által tavaly végzett felmérésből. A Kék Óriás 2004 óta kétévente készíti el globális vezetői felmérését. A legutóbbi, 2012 tavaszán kiadott tanulmány elkészítéséhez 64 országban kérdeztek meg 1700 ügyvezetőt a vállalatirányítás és a technológia kapcsolatáról. Az eredmények alapján 18 iparágról rajzolódott ki átfogó kép.

Technológiavezérelt gazdaság

A felmérések érdekes tendenciákat is kirajzolnak. A szervezetre ható külső tényezők közül egészen 2010-ig a vezetők a piaci tényezőket tartották a legfontosabbnak: a vezetők az ott történt változásokra reagálást tartották a legfontosabbnak a versenyképesség szempontjából. A tavalyi felmérésben ez megváltozott: a vezetők a technológiai változásokat tették az első helyre, míg a piaci tényezők hatása csak a harmadik legfontosabb volt már.

Pongrácz szerint ez érthető: gyakorlatilag minden iparágban hatalmas és gyors technológiai váltás zajlik. Az energetikában az alternatív energia, a kereskedelemben vagy a banki tevékenységben az okostelefonok megjelenése egyben új üzleti modelleket is hozott, de még sorolhatnánk a példákat. Pongrácz Ferenc ezzel kapcsolatban egy francia ipari vállalat vezetőjét idézte, aki a problémát így fogalmazta meg a felmérésben: „Amennyiben nem tudunk gyökeres technológiai alapú változást végrehajtani, eltűnhetünk az iparágból.”

Többet, jobban, gyorsabban

Az új IKT technológiák arra adnak lehetőséget gyakorlatilag minden iparágnak, hogy növeljék a belső együttműködés hatékonyságát, melyben a szervezet közös értékei jobban kihasználhatók. Innovációs partnerségek alakíthatók ki, melyek révén új termékek jöhetnek létre, és új piacokat lehet meghódítani, a jobban megismert ügyfeleket hatékonyabban lehet megszólítani, és gyorsabban, egyszerűbben és pontosabban lehet reagálni az igényeikre. Azaz összességében folyamatosan és jobban lehet alkalmazkodni az adott iparág átrendeződésére.

Ez a technológiavezért fejlődés az IT-ra is visszahat. Az IBM víziójában például ennek szellemében a chipek szintjétől az öntanuló – az IBM terminológiájában kognitív – rendszerekig, az okos városok (smarterer cities) koncepciójáig egy teljes ökoszisztéma épül fel. A köztes szinteken a rugalmas és skálázható hardverek, valamint az óriási adatmennyiségeket feldolgozó analitikai rendszerek állnak. Ennek a koncepciónak néhány eleme már a gyakorlatban is megvalósult, és a maguk iparágában forradalmi hatást váltottak ki. Ilyen például a DNS-tranzisztor (lásd a videót), amely az olcsó és gyors DNS-szekvenálást segíti, vagy a Watson szuperszámítógép, amely a mesterséges intelligencia kutatásának egyik fontos állomása.

Magyarország sem maradhat ki

Mi csapódik le a magyar gazdaságban ezekből a törekvésekből? – kérdeztük Pongrácz Ferencet. A szakember úgy véli, Magyarországra is beszivárognak ezek a rendszerek. Már most is egy sor kísérleti projekt fut, melyek egy része uniós együttműködésben valósul meg.

Példaként hozza a közel kilencven európai kutatóintézet együttműködésével futó Human Brain Projectet, amelyben magyar részről az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetéből egy Freund Tamás akadémikus vezette kutatócsoport vesz részt. Ebben a projektben az IBM egy szuperszámítógépe segíti a kutatókat. A program célja egyébként neuroinformatikai, agyszimulációs és szuperszámítógépes rendszerek kifejlesztése. A tudósok arra számítanak, hogy a világ minden részéről összegyűjtött kutatási adatok felhasználásával olyan modelleket tudnak megalkotni, melyek közelebb visznek agyműködés megértéséhez, végső soron az emberi gondolkodás és viselkedés közti összefüggés feltárásához. Ugyanakkor a kutatás a mesterséges intelligencia terén is komoly előrelépést hozhat. Így kapcsolódik össze egy viszonylag új irányzat, a big data egy régóta kutatott területtel, a mesterséges intelligenciával, és remélhetőleg viszi előbbre az ismereteinket.

Ez persze csak egy kiemelt projekt, amit azonban érdemes tágabb összefüggésbe helyezni – véli az ügyvezető igazgató. Az EU egyik célkitűzése, hogy 2020-ra kutatás-fejlesztésre költsük a közösség GDP-jének a 3 százalékát. Ugyanakkor Brüsszel meghirdette az ún. 3×20-as programot is: az energiahatékonyság 20 százalékos javítását, a megújuló energiaforrások arányának 20 százalékra emelését, valamint széndioxid-kibocsátás 20 százalékos csökkentését. Ez nem képzelhető el informatikán alapuló innováció nélkül – zárta gondolatait Pongrácz Ferenc.