Az álláshirdetések általában szemérmesen hallgatnak a juttatásokról, legalábbis ami a részleteket illeti. A legnépszerűbb fordulat, szinte minden hirdetés kihagyhatatlan része a „versenyképes juttatáscsomag/jövedelem”. De hogy mit is jelent ez konkrétan, illetve melyik pozícióban ki mit tekint versenyképesnek, cégenként és munkavállalónként változik.

A glassdoor.com ha nem is száz százalékig megbízható, mindenesetre jó kiindulási pont ahhoz, hogy akár munkavállalóként, akár munkaadóként megítéljük: milyen munka mennyit ér magyar és nemzetközi viszonylatban. Megnéztünk néhány európai nagyvárost: milyen pozícióban mennyi az annyi. Az értékek átlagok, tehát a valóságban ezek az összegek valószínűleg pluszban és mínuszban is nagy szórást mutatnak.

Bukarest vagy Budapest?

Az oldal – angolszász irányultáságnak köszönhetően is – nem hemzseg a kelet-európai országokból származó adatoktól, ettől függetlenül tájékozódásként érdemes összevetni három főváros, Prága, Bukarest és Budapest kínálta lehetőségeket.

Ahogy minden évben versenyt hirdet a legjobb főnök címért Top 25 highest rated CEOs címmel, a glassdoor.com évente közzétesz egy rangsort – az oldal olvasóinak szavazata alapján – arról is, hogy melyik az a 25 cég a világon, amelynél a legjobb karrierlehetőségek állnak a dolgozók előtt. A szeptemberben közzétett ranglistán a technológia cégek az előző évhez képest kissé visszaszorultak. A Facebook szerepelt a legjobban (3. hely), a LinkedIn a 11-edik, a 13. a CareerBuilder.com, az ExactTarget a 14-edik, az SAP a 18-adik, és az Akamai csúszott még be a 25-dik helyre. A 2011-es rangsorhoz képest csak a Facebook (2011-ben 9. hely) és a CareerBuilder.com (tavaly 12. hely) tudott újrázni, viszont kiesett a legjobb huszonötből a GE, a Qualcomm, a Rackspace és a Deloitte is.

Kétségtelen, hogy óvatossággal kell kezelni az ilyen anonim szavazások alapján kialakuló sorrendeket, hiszen a nagy méretű, globális jelenléttel bíró cégek a munkaerőpiacon is nagyobb súllyal jelennek meg, így előnyben vannak a helyi vagy regionális cégekkel szemben. Ráadásul elképzelhető, hogy a leadott jó értékelés sokkal inkább tükrözi az ezekhez a cégekhez elhelyezkedni kívánók vágyait, mint a tényleges belső viszonyokat.

A budapesti adatokban túlreprezentáltak a multinacionális cégek, ami érthető is. Magyar tulajdonú IT-cég jellemzően nem a nemzetközi munkaerőpiacról gyűjti be munkatársait. Egyedüli kivétel a Balabit, amely elsősorban szoftverfejlesztőket keres. Az oldal tanúsága szerint magyar viszonyok között nem is fizeti munkatársait rosszul: átlagban 387 ezer forintos havi fizetést kínál fejlesztőinek. Hasonló kategóriát képvisel a ma már a Siemens AG tulajdonában lévő Evosoft, amely egy szoftvermérnöknek közel 380 ezres fizetést nyújt.

Az oldal adatai alapján nem egyértelmű a multik előnye – legalábbis a fizetések terén. Míg a Congnizant, amely az intenzív szervezetfejlesztés szakaszában van, és szinte egész Európából toboroz IT-szakembereket, átlagban közel 485 ezer forintos bért kínál, az Ericssonnál az adatok 340 és 370 ezer között szórnak, de a Morgan Sytanley-nél akár 600 ezret is megkereshet egy IT-munkatárs. A Nokia Siemens Networks is vonzó munkahely lehet a szoftver-mérnököknek kínált átlagos 425 ezres fizetéssel (hasonló munkáért a Nokia Siemens Networksnél az Egyesült Államokban évi 100-120 ezer dollárt, átszámítva havi 2 milliót meghaladó összeget is lehet keresni – legalábbis a Glassdoor szerint).

A csehek kicsit jobban állnak fizetés tekintetében. A felhőszolgáltatást is nyújtó Acision például egy üzemeltetési mérnöknek átlagosan 505 ezer forintnyi cseh koronát is hajlandó fizetni, de egyes mérnöki munkakörökben 660 ezer is lehet az átlagfizetés, ami messze meghaladja a Glassdoornál fellelhető legmagasabb magyar mérnöki fizetést. A multik a cseheknél sem rugaszkodnak el az ottani fizetési szintektől, szofvermérnököknek – pozíciótól és feladattól függően – átlagosan 600 ezret fizetnek. Érdekes viszont, hogy a fenti bérekhez képest az IBM cseh leányánál egy Unix-adminisztrátor meglehetősen szerény fizetéssel kell beérnie: ezért a pozícióért átlagosan 370 ezer forint körüli összeget fizetnek Prágában.

Bukarestet, ha a fizetésekről van szó, nehéz lesz összekeverni Budapesttel. Mind a hazai, mind a multinacionális cégek kevesebbet fizetnek IT-szakértőiknek, mint a prágaiak vagy budapestiek, ám ennél sokkal feltűnőbb, hogy milyen tág határok között szórnak a jövedelmek. Elsősorban a mérnöki munka értéke magas. Glassdoor kimutatásában például az Axway román leányvállalatánál a szenior szoftvermérnökök átlagosan 420 ezer forintnak megfelelő lejt kereshetnek. Érdekes, hogy a Ubisoftnál a szenior játéktesztelők fizetése nem éri el átlagosan a 135 ezer forintot, bár a szintén játékfejlesztő Namco Bandai például 290 ezer forint körüli fizetést ad egy programozónak. Ugyanakkor van olyan cég, ahol a szoftvermérnökök átlagos fizetése mindössze 160 ezer forintnyi lej. Nagyon érdekes viszont, hogy a Glassdooron Bukarestból szinte csak IT-állásokról van információ.

Nyugaton kolbászból van a kerítés?

Legalábbis minden második léce – már ha a kelet-közép-európai lehetőségekhez viszonyítjuk. Három nagyobb város kínálatát néztük meg a Glassdooron: Berlinét, Londonét és Dublinét. Londonban rengeteg állást kínálnak, ezeknek azonban csak egy, bár markáns része kötődik az IT-hoz. Értelemszerűen a pénzügyi és tanácsadói munkahelyek viszik a prímet. Ám jól fizetnek az IT-s munkakörök is. A Morgan Stenleynél egy IT-vezető 2,3 millió forintnyi fonttal gazdagodik havonta, de az IT-munkatársak általában jól keresnek, átlagosan 1,3 millió forintot, alig kevesebbet, mint például a Fujitsunál egy projektmenedzser, aki 1,5 millió forintnyi fontot visz haza. A londoni Nokia viszont szűkebb marokkal mér: a szoftvermérnökök átlagosan 880 ezret keresnek, a szeniorok pedig 1,1 milliót.
 

Az angliai nagy multik fizetési szintje nagyon közel áll egymáshoz. Az Oracle-nél egy műszaki tanácsadó közel 1,9 milliót, egy kiemelt termékmenedzser 2,25 milliót kap. A Fujitsu közel 1,6 milliót fizet átlagosan a projektmenedzsereknek. Az ilyen pozíciójú munkatársaknak a HP 1,4 milliót kínál. Az Oracle szintjén mozog fizetésekben az IBM is, egy tanácsadó 1,8 milliót, míg egy vezető tanácsadó 2,4 milliót keres átlagban.

Visszafogottabbak fizetések terén az írek, ám Londonnal ellentétben nem a kereskedelmet támogató IT-s munkakörök, hanem inkább a fejlesztői pozíciók vannak többségben. Ebben azonban elég nagy a szórás. Dolgoznak szoftvermérnökök 760 ezer forintnak megfelelő euróért (az ír alapítású, azóta IBM-mé lett Cúram Software), de például az írországi IBM-nél jellemzően 900 ezer és 1,2 millió forint között keresnek ugyanilyen pozícióban a szakemberek.

Keresett és jól fizetett szakma a szoftvetesztelő is, de nem a kezdő szakember. A Microsoftnál például egy kezdő teszter fizetése éppen hogy meghaladja az 500 ezer forintot, miközben egy szenior akár 1,6 milliót is kereshet.

Az íreknél bőkezűbbek a németek, bár az angolok szintjét nem érik el. Berlinben például egy szoftvermérnök a Nokiánál 1 millió körüli eurót vihet haza, szenior társa 25 százalékkal többet, mintegy 1,25 milliót, de náluk is jobban keresnek a felülettervező dizájnerek, akik átlagosan 1,5 milliót meghaladó összeget keresnek. A németek amúgy szemérmesek a jövedelmüket illetően, meglehetősen kevés pozícióhoz található fizetési adat a Glassdooron a német munkaerőpiacról.