Nem kevesebb, mint 47 konkrét javaslatot és négy ajánlást tartalmaz az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) most kiadott tizedik állásfoglalása, amely ezúttal a magyar gazdaság egyik legfontosabb kitörési pontjaként számon tartott kutatás-fejlesztés és innováció versenyképesebbé tételét célozza meg.
Küzdelem a kutatási központokért ■ A dokumentumot bemutató keddi budapesti sajtótájékoztatón Havas István, az AmCham elnöke elmondta, a válságot követően a nemzetközi vállalatok újra felépítik ideiglenesen visszafogott k+f kapacitásaikat, így Magyarország számára komoly lehetőség adódhat, feltéve ha rövid időn belül olyan gazdasági és szabályozói környezetet teremt, amely kedvez a nagyvállalatok kutatóközpontjai számára. A következő néhány évben számos magas hozzáadott értékű munkahely jöhet létre az országban, ami később az akadémiai világban is pótlólagos kutatói igényt fog támasztani. Ezekért a munkahelyekért azonban éles globális verseny folyik.
Reich Lajos, a GE Healthcare magyarországi kutatás-fejlesztési igazgatója és az AmCham Innovációs Munkacsoportjának az elnöke is kiemelte, a versenyképességét meghatározó tényezők közül a kutatás-fejlesztés törvényi és szabályozási feltételeit. Megjegyezte, a vállalkozásoknak kiszámítható, korrekt és érthető szabályozásra van szüksége.
Az állásfoglalásban nemzetközi példákra alapozva tesznek konkrét javaslatokat annak érdekében, hogy Magyarország vonzó befektetési célországgá váljék ezen a területen. Az innovatív kis- és közepes vállalkozások megerősítését szolgálhatja ennek kapcsán egy jól kidolgozott inkubációs program, amelyben globális, vagy regionális piaci kilátással bíró cégek szavatolhatják az erre épülő inkubációs házak működését. Európából állami példát hoznak fel, a spanyol INCYDE Foundationt, míg a magánszektorbeli kezdeményezésekre a legjobb példák Kaliforniában találhatók.
Az AmCham az alábbi négy területtel összefüggő ajánlást tartja kiemelten fontosnak a jövőben a sikeres K+F és innováció fenntartásához:
1. Hosszú távú és befektetőbarát, a közvetlen működési költségeket csökkentő adóstratégia kialakítása.
2. A pályázati rendszer egyszerűbbé, átláthatóbbá tétele, ami többek között a globális K+F kompetenciaközpontok létrehozását is segítené.
3. A kockázati tőkét vonzó kiszámítható és rugalmas intézkedések, amelyek elősegítik a hazai innovatív kis- és középvállalatok bekapcsoldódását a nemzetközi innovációs folyamatokba.
4. A szakképzési hozzájárulás szabadon felhasználhatóvá tétele a K+F központok számára és a nyelvi, természettudományos képzés erősítése, a színvonalas szakember utánpótlás segítése.
Szabadságot a szabadalomnak ■ A javaslatok között szerepel a szabadalmakkal kapcsolatos hazai jogvédelem erősítése, a szabadalmaztatási eljárások átfutási idejének jelentős lerövidítése. Itthon 6-8 évbe is telik a lajstromozás, amit jó lenne a svéd gyakorlat alapján két évre csökkenteni. Sok feltaláló ezért jegyezteti be előbb a szabadalmát az USA-ban, mint Magyarországon.
A szoftverfejlesztés fontosságára mutat rá az a javaslat, amely szerint ezt kiemelten támogatott k+f tevékenységnek ismerjék el – húzta alá Vicze Gábor, a Microsoft Magyarország KKV-szakértője.
A kreativitást serkentő iskolarendszer létrehozatalára hívta fel a figyelmet Benkő Vilmos az AmCham igazgatósági tagja, megjegyezve, hogy ezáltal megváltozhat a mai magyarországi kérdésfeltevés: "Miért nem?"-ből "Hogyan is?"-sá. A saját vállalkozással rendelkező szakember szerint kétirányú és még szorosabb kapcsolatra lenne szükség az ipar szereplői és az oktatásügy között.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak