Meglehetősen aktív három évet zár az az Informatikai, Távközközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) május 9-re tervezett tisztújító közgyűlése. Mint azt sorozatnyitó cikkünkben megírtuk, a nagy kormányzati átalakításokkal, az ágazatot sújtó különadókkal, sikeres és kudarcos projektekkel tarkított három év után – melyről az idei közgyűlési beszámoló is tanúskodik – többen úgy vélik, új irány kell szabni az iparág érdekvédelmének, egyben a pályázók száma mintha azt is jelezné, a szervezet szerepe felértékelődött.

Az új elnöki ciklusra minden korábbinál többen jelentkeztek be a szervezet vezetésére. Az előző ciklus elnöke, Laufer Tamás mellett Budafoki Róbert, a T-Sytems vezérigazgatója, Hegedüs Gábor, a Kancellár.hu vezérigazgatója, Papp István, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója, valamint Papp Péter, a Kancellár.hu elnöke száll ringbe. A jelöltek közül az elmúlt három éves ciklusban Papp Péter az informatikai tagozat alelnökként dolgozott a szervezetben.

Megkérdeztük a jelöltek hogyan látják a szervezet – és egyáltalán: a magyar IKT-ipar – jövőjét. Ezért arról kérdeztük őket, hogyan ítélik meg az IVSZ elmúlt időszakát, illetve az elnöki szék elnyerésével milyen IVSZ-t építenének tovább. A jelölteket az ábécének megfelelően, de visszafelé szólaltatjuk meg.

Laufer Tamás elnök, IVSZ ■ Helyzetéből adódóan Laufer Tamás ha tetszik hendikeppel, ha teszik előnnyel indul a pozíciója megerősítéséért. A mérnök-közgadász végzettségű szakember eddigi pályafutása során multinacionális környezetben – például az Oracle Hungary ügyvezetőjeként – és hazai vállalkozásoknál, például az Albacomp vezérigazgatójaként is kipróbálhatta magát vezető pozícióban. Rövid ideig dolgozott nagyvállalati vevői oldalon a Magyar Posta igazgatójaként. 2006-ban hozta létre a RacioNet Zrt.-t, melynek elnöke és társtulajdonosa. 2010-ben Keresztesi Jánost váltotta az IVSZ élén.

 ■ Hogyan ítéli meg a magyar IKT piac jelenlegi helyzetét, valamint ebben a hazai vállalkozások és a multinacionális vállalatok előtt álló kihívásokat, nehézségeket (az iparág súlya a nemzetgazdaság egészében, érdekérvényesítő képessége, növekedési kilátásai stb.)

Laufer Tamás: A teljes ágazat a magyar GDP 10 százalékát reprezentálja. Ráadásul a KSH adatai szerint csak az IKT szektor nőtt folyamatosan az elmúlt években, általában évi 1-2 százalékot. Az IVSZ nem hivatalos adatai szerint 2012-ben ez meghaladta 2 százalékot. A nemrég bemutatott IVSZ IKT indexünk (az indexről lásd korábbi cikkünket – a szerk.) bázisadatai azt is mutatják, hogy igazi növekedés a szoftverexport területén volt az elmúlt években. 2012-ben ennek bevétele feltehetően meghaladta a 200 milliárd forintot, ráadásul rengeteg kkv érdekelt benne, melyek mintegy 10 ezer szakembert foglalkoztatnak.

Az ágazat alapvetően sajnos nem a belső kereslet miatt nő. A multinacionális cégek leginkább otthonról hozott technológiával és nemzetközi vagy anyaországi egyezményekkel oldják meg visszafogott fejlesztésieket. Az államigazgatást közösségi pénzekből fejlesztik, de lassan. A kormányzati költés a múlt évben talán ha 150 milliárd forintra rúgott, és minden erőfeszítésünk ellenére a közbeszerzés is nehézkes. Az ágazat igazi növekedési lehetőségét a külföldi piacok biztosítják, amit az akut informatikushiány is erősít. A multik fejlesztőközpontjai és SSC-i mellett a külföldi lehetőségek hozhatnak felemelkedést számos középméretű vállalatnak és számtalan startupnak. A belső keresletet a digitális írástudás és az elektronikus közigazgatás javításával lehetne növelni.

Összességében az elmúlt három év során az IKT a gazdaságfejlesztés legfontosabb területei közé sorolódott. A politikusok, véleményformálók, közgazdászok ma már sokkal jobban elismerik a súlyát, és látják a benne rejlő növekedési lehetőségeket. Küszöbön áll a szoftverexportálók kormányzati támogatását biztosító stratégiai megállapodás, ami nem csak egy-egy kivételezett céget, hanem a teljes alszektort érinti. Az ágazat ajánlata a duplázás: öt éven belül a szoftverexport és 10 éven belül a teljes iparág tekintetében.

 ■ Milyen szerepet kell betölteni az IVSZ-nek rövid- és középtávon a hazai IKT-iparágon belül?

– Ha egy szóval akarok válaszolni, akkor katalizátor kell legyen. Másként fogalmazva: tovább szeretnék menni az úton, amin eddig elindultunk. Az elmúlt években együttműködési megállapodást kötöttünk számos intézménnyel, itt a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot (NHIT), a Nemzeti Innovációs Hivatalt (NIH), a  Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát (SZTNH), a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (GyEMSZI) vagy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) említhetem. Emellett egyéb államigazgatási szervezettel is sikerült kialakítani együttműködést, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, több minisztériummal (KIM, NFM, NEFMI), a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatallal, az Oktatási Hivatallal és így tovább. Ugyanakkor szoros a kapcsolat a törvényhozással is az Országgyűlés informatikai albizottságán keresztül. Ezek a megállapodások is mostanában fognak termőre fordulni, és taktikai szintről stratégiai szintre emelkedni.

Együttműködéseinket természetesen szeretnénk eredményesebbé és kézzel foghatóbbá tenni például a Digital Europe-on, Infotéren, NJSZT-tén vagy az Inforumon keresztül. Emellett szorosabb együttműködést kezdeményezünk a külföldi kereskedelmi kamarákkal is.

 ■ A gazdaságpolitikai irányításnak milyen feladatai vannak/lennének az IKT iparág tekintetében, és ebben milyen szerepet kell betöltenie az IVSZ-nek?

– A szoftverexportra épülő kormányzati stratégiai megállapodás mellett szeretnénk egy az IVSZ-en túlmutató, teljes, átfogó és pártsemleges ágazati összefogást létrehozni és koordinálni. Ebbe be kívánjuk vonni a Magyarországon dolgozó mintegy 21 ezer IKT vállalatot a maga 70 ezer szakemberével, de az elektronikai gyártókat is. Ez azt jelenti, hogy jobban szeretnénk képviselni az átfogó információs gazdasági, ezért már-már társadalmi jelentőségű érdekeket. Célom, hogy az ágazat legalább 600 milliárd forint forráshoz jusson és annak elosztásába több beleszólása legyen az IVSZ-nek. Az oktatás átalakítását elemi szinten is szorgalmazni fogjuk, a közoktatástól a szakképzésen át a felsőoktatásig jó minőségű, inspiráló természettudományos fókusszal és digitális írástudással.

Ezenkívül adótámogatást kell kidolgozni az ágazati célok ösztönzésére. Az ágazat valós teljesítményéről az idei negyedévtől hiánypótló iparági indexet fogunk számítani és publikálni.

 ■ Hogyan értékeli az IVSZ előző ciklusa alatti tevékenységét? Melyek azok az eredmények, amikre büszke, és melyek azok a területek, melyeket nem sikerült megvalósítania, és mik azok a célkitűzések, melyeket ön szerint a következő ciklusban mindenképpen meg kellene valósítani?

– A természettudományos oktatás fejlesztése mellett számos esetben kiálltunk, javaslatainkat elfogadták, a támogatott keretszámok megemelése és megőrzése komoly szakmai sikerként könyvelhető el, de ennél nagyobb ívű terveink is vannak. Kiemelt szerepet játszottunk az új pénztárgépek állami támogatásának megteremtésében, az érdemi szakmai párbeszéd létrehozásában. Megvédtük és képviseltük tagjainkat más kérdésekben is, legyenek azok startupok, gyártók, kicsik, nagyok vagy multik. Az IVSZ írta a Digitális Cselekvési Terv ágazatra vonatkozó részét, valamint a 2014-20-as uniós költségvetési időszakra vonatkozó terv jó részét is.

Emellett az IVSZ szervezetként is megerősödött: gazdálkodása nyereséges lett, és ez lehetőséget teremtett arra, hogy több szakembert, például témavezetőket is tudjunk foglalkoztatni, erősítve szakmai kompetenciánkat az ágazati fejlesztési kérdésekben. Bevezettük az IVSZ Védjegyet és az IVSZ Szoftverfejlesztési Tanúsítványt, ami amellett, hogy minőségbiztosítási funkciót lát el, az IVSZ márkát is erősíti. Tizenhárom céltudatos munkacsoportunk van, a tagság minden eddiginél nagyobb része, mintegy 30 százaléka aktívan dolgozik.

Ugyanakkor a távközlési adó visszafogta az ágazat fejlődését, így az országét is. Szeretnénk elérni, hogy a közműadót megszüntesse az állam. Az ágazat több forrást és még nagyobb kormányzati figyelmet érdemel, bár azt kell mondanom, hogy ezen a téren nagyon sokat haladtunk előre. A munka dandárját elvégeztük, úgy gondolom, a következő vezetésnek szinte már csak a gyümölcsöket kell learatnia.

A politikusok bár elismerik, még mindig nem eléggé látják és érzik át az informatika jelentőségét, mert tartanak az Információs Társadalom egyes vívmányaitól. Ezt a gátat át kell szakítani. 10 év múlva minden munkahelynél alap lesz az informatikai és technológiai tudás, sőt sok olyan szakma születik majd, ami ma még nem létezik. Ezért is fontos a modern technológiák népszerűsítése, hiszen az ágazat technológiai megoldásai rohamos tempóban válnak közművé.

Idén bevezettük az IVSZ IKT Iparági Indexet, ami először teszi kézzelfoghatóvá az iparág növekedését a forgalom, a vállalatok, a szoftverexport szempontjából, illetve a növekedési potenciál – a felsőoktatásból kikerülő szakemberek, tanárok, induló vállalkozások – szempontjából. Ez abszolút hiánypótló, eddig mindenki csak találgatta a számokat. Egyéb kézzelfogható és számonkérhető célokat is ki kell tűzni. Csak néhány példa: a társasági és az osztalékadóból innovációt ösztönző leírás lehetősége, a szakképzési hozzájárulás feletti rendelkezés vagy az Európai Unió miatt nehéznek tűnő fordított áfa bevezetése. De mérhető lesz az ágazati források és az utánpótlás növekedése is.

Három év alatt 150 új vállalat lépett be az IVSZ-be, így vagyunk most 350-en. A nulláról indulva komoly pénzügyi tartalékaink vannak, ezzel tovább tudjuk javítani a szakmai munka színvonalát, erősíteni tudjuk a munkacsoportok munkáját és az ágazat megítélését.

 ■ Ön szerint mi az oka, hogy a korábbi időszakokhoz képest idén sokan indultak az elnöki pozícióért?

– Az IVSZ igazi „megmondó” szakmai szervezetté vált, a döntéshozók egyre inkább a gazdaság egyik mozgató rugóját látják benne. Az eredményeknek köszönhető, hogy idén minden eddiginél többen láttak fantáziát az IVSZ elnöki pozíciójában, még olyanok is, akik korábban nem vagy csak nagyon ritkán mutatkoztak a szervezet közelében. Fontos és sikeres cégek vezetői pályáznak a posztra. Ez mindenképp azt jelzi, hogy az IVSZ presztízse az elmúlt három évben sokat emelkedett.

Ugyanakkor az IVSZ előtt tornyosuló komoly feladatok komoly elkötelezettséget igényelnek. Remélem, hogy a jelöltek a közgyűlési beszámolót olvassák már, és annak alapján is mérlegelnek.

Következő nyilatkozónk Hegedüs Gábor, a Kancellár.hu vezérigazgatója.