Az Informatikai, Távközközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) május 9-re hirdette meg tisztújító közgyűlését. Mint azt sorozatnyitó cikkünkben megírtuk, bővelkedett eseményekben ez a három év: voltak nagy kormányzati átalakítások, vannak az ágazatot sújtó különadók, voltak sikeres és kudarcos projektek egyaránt.

Az új elnöki ciklusra minden korábbinál többen, öten jelentkeztek be a szervezet vezetésére. Az előző ciklus elnöke, Laufer Tamás mellett Budafoki Róbert, a T-Sytems vezérigazgatója, Hegedüs Gábor, a Kancellár.hu vezérigazgatója, Papp István, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója, valamint Papp Péter, a Kancellár.hu elnöke száll ringbe.

Megkérdeztük őket, hogyan ítélik meg az IVSZ elmúlt időszakát, illetve az elnöki szék elnyerésével milyen IVSZ-t építenének tovább. A jelölteket az ábécének megfelelően, de visszafelé szólaltatjuk meg.

Hegedüs Gábor vezérigazgató, Kancellár.hu ■ A diplomáját Pekingben szerző, így madarin nyelven is kitűnően beszélő, nemzetközi közgazdász végzettségű Hegedüs Gábor két multinacionális cég, a Sun Microsystems Kft., majd a HP Magyarország vezetése után váltott. 2010. óta vezeti vezérigazgatóként a Kancellár.hu-t. Az IVSZ szervezeti munkája sem idegen számára, 2009. és 2011. között a szervezet alelnökeként vezzette a multinacionális tagozatot.

 ■ Hogyan ítéli meg a magyar IKT piac jelenlegi helyzetét, valamint ebben a hazai vállalkozások és a multinacionális vállalatok előtt álló kihívásokat, nehézségeket (az iparág súlya a nemzetgazdaság egészében, érdekérvényesítő képessége, növekedési kilátásai stb.)

Hegedüs Gábor: Az iparágat is érintette az általános gazdasági környezet és válság. Ugyanakkor az IKT jelenét és jövőjét is jól jellemzi, hogy bár szerény mértékben, de nőni tudott a helyi piaca a válság alatt is. A belső kereslet továbbra is visszafogott, és csak lassú növekedésre van kilátás.

Jelenleg az IKT az egyik legerősebb hozzáadott értékű területe a gazdaságunknak, kiemelten fontos a jövőnk szempontjából. Mind a hazai, mind a nemzetközi cégek szempontjából akkor lesz lehetőség a jelenlegi növekedési ütem meghaladására, ha a hazai piacon általánosan beindul a növekedés, ha az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program projektek elindulnak, ha az ágazati különadókat csökkentik, illetve kivezetik, ha a jogszabályi környezet megszilárdul és tervezhető lesz, valamint ha hatékonyan jelenünk meg külső piacokon. Az iparág mintegy 10 százalékot képvisel a GDP-ben, de ahogy írtam, erős hozzáadott érték teremtési képessége van, és várhatóan ez a súly növekedni fog még válságban is, utána pedig a növekedése jelentősen felgyorsulhat. Hiszem, hogy ez az egyik kitörési pontunk a válságból. Érdekérvényesítő képességünket jónak mondanám, természetesen lehetne még jobb is, ezen sokat kell dolgozni. Sokat tehetünk ezért mi is kollektíven, ha nem csak egyéni érdekek mentén, hanem az iparágért közösen lépünk fel. Én ezt képviselem.

 ■ Milyen szerepet kell betölteni az IVSZ-nek rövid- és középtávon a hazai IKT iparágon belül?

– Mindkét időtávra igaz, hogy az iparág képviselete, fejlődésének elősegítése révén kell képviselnie a szektort. Míg a rövidtávú részen igaz, hogy ezt nehéz gazdasági környezetben kell tennie, remélem, hogy jobb időkre ez már jobban magától értetődő lesz. Rövid távon ki kell állnunk a hazai IKT szektor fejlesztésének támogatása mellett, értve ezen az oktatást, az export elősegítését, a minél hatékonyabb EKOP-s projekteket és szabályzásokat, a kkv-k támogatását a belföldi piacon és a külpiacok meghódításában. Középtávon az ágazati különadók kivezetése, a startup vállalkozások számára kedvező környezet kialakítása és az innováció támogatására, elősegítésére lehetnek a fő célok. A nemzetközi cégek esetében is támogatom a minél nagyobb itthoni értékteremtést, a K+F fejlesztések, központok megvalósítását, akár az IKT szektoron belül is.

 ■ A gazdaságpolitikai irányításnak milyen feladatai vannak/lennének az IKT iparág tekintetében, és ebben milyen szerepet kell betöltenie az IVSZ-nek?

– A gazdaságpolitika felismerte, hogy minőségi oktatás és piaci megközelítés nélkül nincs fejlődés, ez természetesen a mi sikerünk is, ezt az irányt jónak tartom. Az általános gazdaságpolitikai prioritások szerintem helyesek. Ilyen például a hitelezés elősegítése, a belső piac növelése, az IKT szerepének hangsúlyos megjelenése, az export támogatása, a kkv-k és hazai vállalkozások szerepének erősítése. Ugyanakkor az ágazati különadók fékező hatással bírnak, kivezetésük fontos.

Kiemelkedően fontosnak tartom, hogy a következő, 2014-2020-as EU-s költségvetési ciklusban a terület még erősebb szerepet kapjon. Az államigazgatás hangsúlyosan jelent meg a szabályzói szerepében, itt a stabilitás megfogalmazódását és igényét támogatom. Az állam piacalakító és vásárlói szerepe is fontos, ám talán a példamutatás az, ami a legjobban kell, hogy jellemezze. Jól példázza ezt a pénztárgép projekt, amely arra is alkalmas, hogy meggyőzze a piacot: a modern technológiák használatával hatékonyabban lehet az adót beszedni, a gazdaságot fehéríteni, ugyanakkor példát mutatni e rendszerek előremutató használatában.


 ■ Hogyan ítéli meg az IVSZ előző elnöki ciklus alatti tevékenységét? Melyek a szervezet által elért legfontosabb eredmények, és milyen adósságai vannak szakmapolitikai téren, amint mindenképpen pótolnia kellene?

– Eredménynek tekintem a tagvállalati létszám növekedését, az IVSZ gazdálkodásának hatékonyabbá válását, a kormányzattal folytatott aktív kommunikációt, tanácsadást, az új, 2014-2020-as költségvetési ciklusra készített ajánlásokat, terveket.

A jövőbeli cél kell legyen az iparági érdekérvényesítő képességünk növelése, a különadók eltörlése.  A külgazdasági expanzióban nagyobb szerepet és hangsúlyt kell szerezni az IKT szektornak. Fontos célnak tekintem az új, EU-s költségvetési ciklusban az iparág szerepének és projektjeinek növelését, ahogy azt is, hogy ebben a kkv-k és a hazai vállalkozások nagyobb szerepet kapjanak. Az oktatás és képzés területén fontosnak érzem a megkezdett irány továbbvitelét. Az iparág előrelépéséhez több mérnökre és informatikusra van és lesz szükség. De a versenyképesség javításához nem csak a mennyiség fontos, hanem az oktatás minősége is. Fontos célkitűzésnek tartom – és ebben is lenne szerepe az IVSZ-nek – a közbeszerzések, valamint az EKOP-s pályázatok gyorsítását.

A következő megszólaló Budafoki Róbert, a T-Systems vezérigazgatója lesz.