A gazdaságéval együtt az IKT iparág helyzete is nagyot fordult az elmúlt években mind a nemzetközi színtéren, mind a hazain. Ennek megfelelően meglehetősen aktív három évet zár az az Informatikai, Távközközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) is, amely május 9-re tervezi tisztújító közgyűlését. Mint azt sorozatnyitó cikkünkben megírtuk, a nagy kormányzati átalakításokkal, az ágazatot sújtó különadókkal, sikeres és kudarcos projektekkel tarkított három év után – melyről az idei közgyűlési beszámoló is tanúskodik – többen úgy vélik, új irány kell szabni az iparág érdekvédelmének, egyben a pályázók száma mintha azt is jelezné, a szervezet szerepe felértékelődött.

Megkérdeztük az öt elnökjelöltet, hogyan látják a szervezet – és egyáltalán: a magyar IKT-ipar – jövőjét. A jelölteket az ábécének megfelelően, de visszafelé szólaltatjuk meg. Eddig négy pályázó –  az előző ciklus elnöke, Laufer Tamás mellett Hegedüs Gábor, a Kancellár.hu vezérigazgatója, Papp István, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója, valamint Papp Péter, a Kancellár.hu elnöke fejtette ki elképzeléseit lapunknak. A sorozat zárásaként Budafoki Róbert, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója válaszol kérdéseinkre.

Budafoki Róber vezérigazgató, T-Systems ■ A villamosmérnök végzettségű szakember karrierje során főleg multinacionális környezetben dolgozott különböző vezető beosztásokban. Több cégalapításnál is bábáskodott. 1995-ben részt vett a Cisco Systems Magyarország Kft. alapításában, majd később kilenc éven át vezette is a céget, 2008-tól pedig három éven át alapító vezérigazgatóként irányította Central Europe On-Demand Zrt.-t 2011-es, T-Systemshez történő távozásáig.

 ■ Hogyan ítéli meg a magyar IKT piac jelenlegi helyzetét, valamint ebben a hazai vállalkozások és a multinacionális vállalatok előtt álló kihívásokat, nehézségeket (az iparág súlya a nemzetgazdaság egészében, érdekérvényesítő képessége, növekedési kilátásai stb.)

Budafoki Róbert: Az IKT-piacban rejlő potenciál messze nincsen kiaknázva, pedig a legnagyobb fejlődési lehetőség, innovatív erő nálunk van – még a válság ellenére is. Ennél is jelentősebb probléma, hogy a döntéshozók többségének gondolataiban – legyen szó akár a politika, akár a gazdaság vezetőiről – a versenyképesség meghatározó tényezőjeként a befektetésre, beruházásra érdemes területek között nem az IKT szerepel az első helyen. Ezen addig nagyon nehéz változtatni, amíg az IKT-tudatosság szintje mindkét szférában igen alacsony.

A válság idején mindenki arra törekszik, hogy a költéseit visszafogja, de sokan nem a vállalati működés hatékonyságát növelni képes, új megoldások felé nyitnak (például a felhő irányába), hanem sajnos kihúzzák a költségvetésből az IKT-hoz kapcsolódó tételeket. A jövő ebből a szempontból csak pozitív változást hozhat: a mindennapjainkba egyre inkább beépülnek az IKT-megoldások és ez kódoltan egyet jelent az iparág biztos jövőbeli növekedésével – csak ennek az üteme lehet kérdés.

 ■ Milyen szerepet kell betölteni az IVSZ-nek rövid- és középtávon a hazai IKT iparágon belül?

– Az IVSZ-nek mint ágazati érdekképviseleti szövetségnek két igazán hangsúlyos kötelessége van. Az egyik iparágon belüli feladat, mivel sok szereplő érdekeit kell egyetlen hanggá formálni: fel kell oldania néhány mesterséges feszültséget, így a multik és a kkv-k látszólagos szembenállását, és közösen meg kell keresni azokat a lehetőségeket, amelyeken keresztül növelni tudjuk például az exportteljesítményt. A másik feladat túlmutat az iparágon: az IKT jelentőségének, lehetőségeinek  hangsúlyozása nem öncélú, hiszen hazánk versenyképességének – társadalmi szinten is – valódi motorja lehet az IKT. Nem véletlenül ismételgeti kiemelt célként minden szereplő a digitális írástudás terjesztését, vagy a magasan képzett munkaerő elvándorlásának lelassítását. Ezekben a kérdésekben az IVSZ-nek kezdeményeznie kell és konkrét megoldási javaslatokat kell kidolgoznia, és ebbe a munkába be kell vonnia a jövő nemzedékek képviseletében a pályakezdő, fiatal informatikusokat is.

 ■ A gazdaságpolitikai irányításnak milyen feladatai vannak/lennének az IKT iparág tekintetében, és ebben milyen szerepet kell betöltenie az IVSZ-nek?

– Fontos, hogy az IVSZ a vállalkozásokat általában érintő kérdésekben is intenzívebben legyen jelen, és már a döntés-előkészítési szakaszban erőteljesebben jelenítse meg az iparági érdekeket. De a gazdaságpolitika oldaláról is fontos, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek a magyar IKT-cégek regionális piacokra való kilépését, innovációs képességeinek növelését tudják támogatni. Ilyen lépés lehetne többek között az exportképes cégek terheinek csökkentése, vagy a magyar start-upok megfelelő önrész mellett való, célzott, komplex támogatása is.

A kormányváltás után kiadott Digitális Megújulás Cselekvési Tervet jó anyagnak tartottam, de volt benne több olyan elem is, amelyet időközben felülírt az idő. Úgy gondolom, hogy ennek újragondolásában és az új keretek kidolgozásában az IVSZ-nek aktívan szerepet kell vállalnia.

 ■ Hogyan ítéli meg az IVSZ előző elnöki ciklus alatti tevékenységét? Melyek a szervezet által elért legfontosabb eredmények, és milyen adósságai vannak szakmapolitikai téren, amint mindenképpen pótolnia kellene?

– Komoly eredménynek tartom, hogy az IVSZ olyan jelentős, az IKT-iparágat is érintő kormányzati döntések kapcsán is folyamatos szakmai érdekérvényesítő munkát fejtett ki, mint például a pénztárgépek NAV-hoz való hálózati bekötése. Ugyanígy eredmény az, hogy az IKT-index bevezetésével az IVSZ egy, az iparág teljesítményét objektívan bemutatni képes mutatót dolgozott ki.

A szakmapolitika területén az IVSZ eddig is sok követ megmozgatott. Egy új vezetés feladata az lehet, hogy ezt a teljesítményt megőrizze és szorosabb, társadalmi és nemzetgazdasági kérdéseket érintő ügyekben is meghatározó  megszólalóként jelenjen meg a szervezet.