Túlzottan optimistának bizonyultak azok a prognózisok, amelyek tavaly azt jósolták, hogy a válság elmúltával a vállalatok informatikai költései gyorsan visszatérhetnek a 2008 előtti szintre. E helyett világszerte az a jellemző, hogy a növekvő igények mellett az idei IT-költségvetések stagnálnak, vagy legfeljebb minimálisan emelkednek. Ezt támasztja alá az amerikai Gartner piacelemző cég nemzetközi kutatása is, amelyben több ezer informatikai vezetőt (Chief Information Officer – CIO) kérdeztek meg munkaadóik terveiről. Mint kiderült, többségük csak 2014-re várja a krízist megelőző büdzsék visszatértét.

Csak a legszükségesebbet ■ Az idei esztendő nem hozza meg az áttörést Magyarországon sem, ahol az informatikai ráfordítások 2008 végén kerültek lejtőre. A gazdasági környezet is kedvezőtlenül változott – egyes ágazatokban nőttek az adóterhek, a fizetési hajlandóság romlott, az energia drágul. A pénzügyi bizonytalanság miatt a hazai vállalatok óvatosak: a régóta görgetett beruházások zömét tovább halasztják, átfogó fejlesztéseket elvétve indítanak, többnyire csak a szükséges cseréket végzik el, illetve a gyors megtérülést ígérő projektekbe vágnak bele.

A mai helyzetben aligha jut pénz a "jó volna, ha volna" (nice-to-have) jellegű beruházásokra. Braun Péter, a Vezető Informatikusok Szövetségének elnöke is úgy látja, a nagyobb IT rendszerekre támaszkodó vállalatok csupán a piacon maradáshoz, a színvonal tartásához szükséges fejlesztéseket hajtják végre. A civilben az OTP Bank elnök-vezérigazgatói főtanácsadójaként dolgozó szakember ugyanakkor hangsúlyozza: az informatikán még a nehéz időkben sem érdemes túlságosan spórolni, sőt, egyes esetekben az IT büdzsé növelése jelentheti a kiutat. S bár e területre a vállalatok ma már nem ballasztként tekintenek, nemzetközi összehasonlításban mutatkoznak még lemaradások.

A vállalati informatika akkor lehet sikeres, ha beilleszkedik az üzleti folyamatokba, s hatással van a végtermékre is. „Nem véletlen, hogy a cégek az üzleti szoftvereknél is egyre inkább azokat keresik, amelyeknél az alapfunkciók mellett szervezési vázat, iparági know-howt is kapnak” – hangsúlyozza Braun Péter. A korszerű IT eszközök, az új technológiák eszközt adnak ahhoz, hogy az alaptevékenységeket – alapfolyamatok vezérlése, kontrolling, ügyfélkezelés, marketing – hatékonyabban végezhessék el a vállalatok.

Az üzlet előtt? ■ Már rég nem igaz az a korábbi alaptétel, miszerint az IT stratégia az üzletire épül: a kettő sokszor párhuzamosan készül, sőt esetenként az előbbi beelőz. Ilyenkor a CIO feladata, hogy az informatikai fejlesztéseket "visszavezesse" az üzleti stratégiába, megindokolva, milyen gazdasági célok érdekében, s milyen megtérülési eséllyel került rájuk sor. Mindehhez az üzlet aktuális állapotáról is képben kell lennie. Mint Béndek Péter, a Stratis tanácsadó cég vezető partnere hozzáteszi, a CIO feladata az is, hogy a menedzsment felé üzleti nyelven is definiálja az informatikai szolgáltatásokat, s mérje az azokkal kapcsolatos felhasználói elégedettséget.

Néhány szektorban már látszanak azok a kitörési pontok, amelyekre azért az idén is többet szánnak a cégek, mint tavaly. A pénzintézetek vagy a közigazgatás esetében az elektronikus csatornák (elsősorban az internetes szolgáltatások) fejlesztése, míg a távközlésben az ügyfélszolgálatok modernizálása és a mobil szélessávú hálózatfejlesztések kerültek előtérbe. A közműveknél pedig az ellátás hatékonyságát, illetve hálózati veszteségek monitorozását lehetővé tévő intelligens rendszerek (smart grid, smart metering) tartozhatnak e körbe.


_{(A cikk a Figyelő 2011/12. számában jelent meg.)}