A Bitport idén már egymagában, új név és arculat alatt vágott bele a hagyományos tavaszi CIO konferencia és kiállítás szervezésébe, rendezvényünk első napját pedig százötven regisztrált résztvevő – többségében vállalati informatikai vezető –  kísérte figyelemmel a siófoki Hotel Azúr konferenciatermében. A CIO Hungary 2012 megnyitóján Takács Tibor, a VISZ alelnöke, Bárány Zsolt, a NetApp Magyarország ügyvezetője, Polner Tamás, a Microsoft szerver- és vállalati megoldások üzletágának igazgatója, illetve Mozsik Tibor, a Bitport főszerkesztője köszöntötte a hallgatóságot; az esemény házigazdája Alföldi Zoltán televíziós újságíró.





Fontos hozzávalók ■ A konferencia nyitó előadásában  NFM képviseletében Vályi-Nagy Vilmos vázolta a kormányzati IT infrastruktúra konszolidációjának helyzetét. Az informatikáért felelős helyettes államtitkár a rendezvény idei mottójára utalva elmondta: valójában nem a receptekkel, hanem az alapanyagokkal van probléma, amennyiben a stratégiák és az intézkedési tervek kialakítása során rendre visszaköszön a forrás- és kompetenciahiány. A megtakarítások mellett a konszolidáció legfontosabb célja a közigazgatás kérdéses hatékonyságának növelése, mérsékelve a heterogén infrastruktúrából eredő, bürokratikus hatást.

A csökkenő informatikai kiadások mellett nem könnyű feladat sem a helyzet pontos értékelése, sem a szabályozási folyamatban résztvevő, informatikai szemlélettel rendelkező szakemberek bevonása - nem csoda, hogy a várakozásoknál kevesebb projekt lépett a megvalósítás szakaszába, bár annál több van a tervezési fázisban. Az NFÜ már a korábbiaknál sokkal gyorsabban kezeli a beérkező igényeket a költségvetési intézmények oldaláról, de a fenti okokból a megvalósíthatósági tanulmányok még nehezen készülnek el. A "csőben" mindenesetre 100 milliárdos nagyságrendben állnak a projektek 2014-15-ös határidőkkel, gondosan elválasztva egymástól a fejlesztési és infstrastruktúra-konszolidációs kérdéseket.





A negyedik mobilszolgáltató idei felállítása, az önkormányzati rendszerek egységesítése, a FAIR projektek vagy a Nyílt Forráskód Program mellett Vályi-Nagy Vilmos felhívta a jelenlévő informatikai vezetők figyelmét azokra a forrásokra, amelyet az NFÜ különböző csatornákon keresztül biztosít az ICT szektor vállalatainak. Magyarország egyre növeli lemaradását a gyakorlatban is megvalósuló innováció területén, amit új állami kockázatitőke-alapok és dedikált pályázatok hivatottak ellensúlyozni, első lépésben 10-12 milliárd forintos kerettel.

Emészthető információ ■ Az első panel előadói közül Ferencz Gyula, a Microsoft nagyvállalati üzletágának igazgatója az informatika demokratizálódásának jelenségeiről beszélt, megemlítve például a napjainkban tapasztalható adatrobbanás vagy a felhasználói felületek természetes irányba való változásának hatásait. A gyártó ennek megfelelően arra törekszik, hogy a platformjára épülő eszközök minél szélesebb körben legyenek elérhetők, magas biztonsági és felügyeleti szintet, illetve egységes fejlesztési platformszolgáltatásokat biztosítva. A hallgatóság minderről egy esettanulmányon keresztül is véleményt alkothatott az Antenna Hungária CIO-ja, Vitai Miklós jóvoltából.

A NetApp regionális üzletfejlesztési menedzsere, Günther Thiel azokra a receptekre világított rá, amelyek segítségével a jövő informatikai vezetői hatékonyan aknázhatják ki a gyarapodó információs vagyont. A cloud, a közösségi technológiák vagy a céges használatba állított konzumer eszközök mellett az analitikának és az üzleti intelligenciának is fokozott üzleti értéket kell termelnie, egyre rövidebb idő alatt dolgozva fel az egyre nagyobb bejövő adattömeget. Nem véletlen, hogy a vállalati környezetben már kialakult a chief data officer (adatkezelésért felelős igazgató) pozíciója, hogy megbirkózzon a közeljövő kihívásaival: az egyetlen év alatt másfélszeresére duzzadó információmennyiséggel, a folyamatok komplexitásával vagy a meglévő rendszerek rugalmatlanságával.





Günther Thiel szerint az analitika, a tartalom és a sávszélesség háromszögében a CIO-knak ki kell lépniük a komfortzónájukból, gyártófüggetlen kísérletekbe kezdve az előzőekben meghatározott "big data" adatfeldolgozás területén, kihasználva a máskülönben elkerülhetetlen frissítési ciklusok lehetőségeit is. Az előadó hétköznapi, de igen szemléletes példával világította meg a dolog jelentőségét. A Wal-Mart üzletlánc éppen a big data analitika révén jött rá, hogy a délutáni és esti órákban szinte kizárólag férfiak vásárolnak pelenkát; innentől csak annyi dolguk volt, hogy a szemben lévő polcokat sörösdobozokkal pakolják tele, és utóbbiakból máris jelentősen megnövelték eladásaikat.

Virtualizált valóság ■ Martin Niemer, a VMware Global üzletfejlesztési igazgatója előadását azzal kezdte, hogy a technológiai fejlődés a belső IT versenytársává tette a külső szolgáltatókat. Míg korábban az infrasturktúra volt a középpontban, ma már minden informatikai fejlesztésnek az üzlet köré kell épülnie. Ebben a transzformációban az egyik mankót a virtualizációs megoldások jelentik. Ma ez már egyre kiterjedtebb területén jelenik meg a vállalati működésben, és sok helyen a 100 százalékot célozzák. Nem kirívó már, hogy üzletikritikus alkalmazások esetében is virtualizálnak. Maga az SAP már több mint 25 ezer virtuális gépet futtat, az adatközpontjában a szerverek 90 százaléka virtualizált. Martin Niemer aláhúzta, az alkalmazás- és infrastruktúravirtualizáció nem csak és kizárólag költségcsökkentésről szól, sokkal inkább az üzleti igények rugalmasabb kiszolgálásáról.

Az IT Services Hungary képviseletében Tavaszi Zoltán a közeljövő trendjeit villantotta fel azzal az előrejelzéssel, miszerint 2015-re közel 2 milliárd felhasználója lesz a cloud alapú megoldásoknak, és nagyságrendileg ugyanennyien használják majd a mobilinternetet. A technológiák és az azokat kiszolgálni képes (mobil) eszközök elterjedése miatt a szolgáltatásként, bárhol igénybe vehető szoftverek (Software as a Service - SaaS) már a kisvállalkozások számára is életképes alternatívát jelentenek.

Stratégiai kérdések ■ A Gartner alelnöke lendületes prezentációjában az informatikai stratégia alkotásának fontosságáról beszélt. Ezt nem azért kell készíteni, hogy legyen, hanem mert a helyes stratégia végigvitele különbözteti meg a jól teljesítő vállalatokat a gyengéktől. Martin Plessow szerint 20-25 oldalnál nem kell többnek lennie egy ilyen stratégiai dokumentumnak. Elrettentő példaként említett egy esetet, ami 1400 oldal volt, hét tanácsadó logójával. Nem lehet csodálkozni azon, hogy még a vállalat CIO-ja sem olvasta el.





A jó IT stratégiának irányokat és elérendő állapotokat kell tartalmaznia, nem konkrét megvalósításokat. Az anyag szóhasználatának érthetőnek kell lenni nem informatikusok számára is, azaz a üzleti vezetés számára befogadható megfogalmazással kell készülni. Az informatikai stratégia első kulcskérdése: értjük-e az informatikával kapcsolatos elvárásokat? A második: mit tehet az IT a vállalat sikeressége érdekében? Szintén fontos megkérdezni, mit nem akar csinálni az adott vállalat? A stratégiaalkotási folyamatban jellemzően az üzleti képességek feltérképezése tart legtovább, de ebből nyerhető ki a legtöbb infrmáció arról, hogy merre érdemes továbblépni.

Az IT stratégiának 5-8 alapelven kell nyugodni, melyek mindegyike az üzleti sikerességhez köthető, a vállalat egyedi igényeire szabott és segíti a döntések meghozatalát. Az elkészült IT stratégiát szépen be kell csomagolni minden érdekeltnek, ami lehet akár egy egyperces videó is.

Átláthatóság és véres prés ■ A CIO Hungary 2012 első napjának délelőtti programját egy kerekasztal-beszélgetés zárta, ahol IT szállítók és informatikai vezetők ütköztethették eltérő nézeteiket. Takács Tibor, a Vezető Informatikusok Szövetségének alelnöke szerint az informatikai szállítóknak egyszerűen és átláthatóan kell megfogalmazniuk, hogy mely területeken és mivel tudják segíteni a vállalati, kormányzati működést.

A MOL informatikai vezetője, Tóth Attila Zoltán szerint néhány évvel ezelőtt az informatikai szállítók el voltak kicsit kényeztetve, de az utóbbi években egyre kisebb marginnal kell beérniük. Ezt támasztja alá az is, hogy CIO-ként neki is évről évre kisebb működési költségből kell kijönni. A szállítók természetesen ezt máshogy látták. Ők úgy érzik, fokozatos prés alatt tartják őket a nagyvállalati ügyfelek, és éppen most nyomják ki az utolsó csepp vérüket is.





Bojta János, az IVSZ elnökségi tagja problémaként jelölte meg a túl gyors amortizációt. Mire befejeznek egy projektet, már kezdhetik előlről, ezért leginkább a gyorsaság számít. Abban a kerekasztal résztvevői egyetértettek, hogy az üzleti érték kinyilvánítása, mérése sok esetben nehéz, pláne ha nem a versenyszféráról van szó, hanem kormányzati szervezetről.