Jogászként természetesen nem célom, hogy megkíséreljem az érvek és ellenérvek teljességét összegyűjteni, de a szabad szoftverek felhasználási szerződéseivel kapcsolatos bizonytalanságok egy részét talán sikerül eloszlatni néhány bírósági döntés bemutatásával.

Szabadon, de szabályozottan | A fejlesztők és informatikai szakemberek számára nyilvánvalóan nem a licencek „minősége” a döntő, amikor a nyílt forráskód mellett vagy ellen szavaznak. Az viszont tény, hogy a nyílt forráskódú szoftverterjesztés és -fejlesztés, azaz a modell működőképessége a szerzői jog jelenlegi eszközrendszerének használatával biztosítható, hisz a jogosultak a szoftverrel végezhető különböző cselekményeket felhasználási szerződések útján engedélyezik.

Ahogy az egyik fejlesztőközösség tagja fogalmaz: "A fejlesztők tudják, hogy a megfelelő licencek alkalmazása elengedhetetlen a nyílt forráskódú szoftverfejlesztés számára. Csak akkor tudunk "szabadok" maradni, ha a szoftvereinket védi a szerzői jog és megfelelő szerződésekkel rendelkezünk."

Az, hogy a jelenlegi szerződések (szabadszoftver-licencek) tényleg megfelelőek-e, a legutóbbi időkig kérdésesnek tűnt. Felmerült ugyanis, hogy bár a jogosultak céljait, az általuk fontosnak tartott jogokat és kötelezettségeket, és ezzel a szoftver "szabadságát" megfelelőn rögzítik a dokumentumok, azonban érdekellentét, jogvita esetén, hasonlóan vélekedik–e a bíróság is, azaz érvényesnek tekinti-e a felek között (a FLOSS licenc feltételei szerint) létrejött szerződést, kikényszeríthetőek-e annak rendelkezései?

Reménykeltő döntések | Az első reménykeltő, fontos döntés egy német ügyben született. Az eset szerint a netfilter/iptables fejlesztőközösség GPL feltételek szerint engedélyezett szoftverét a Sitecom GmbH saját hálózati eszközeivel forgalmazta, azonban nem a GPL feltételek szerint (sőt a licencet még csak nem is mellékelték az eszközhöz, illetve a szoftverhez sem). A bíróság az eset vizsgálata során megállapította a jogsértés, és intézkedésében eltiltotta a Sitecomot a további sérelmes cselekményektől. Határozatában érvényesnek mondta a GPL licenc lényegi rendelkezéseit, továbbá azt is megállapította, hogy ha a GPL licenc érvénytelen volna, az adott esetben a szoftver bármely felhasználását jogsértővé tenné, hisz felhasználási engedély nélkül kerülne sor a szerzői mű felhasználására.

Az európai ügyet pár évvel később követte egy amerikai eset. A felperes Jacobsen, egy nyílt forráskódú modellvasút szoftverek fejlesztésével foglalkozó közösség tagja, aki az Artistic License feltételei szerint engedélyezte szoftverének felhasználását. Katzer, az alperes egy hagyományos, kereskedelmi szoftverként terjesztett modellvasút szoftver jogtulajdonosa, aki úgy használta fel Jacobsen kódját saját szoftverében, hogy az nem felelt meg az Artistic License feltételeinek, ezért Jacobsen bírósághoz fordult.

A bíróság megállapította, hogy az Artistic License érvényes, és a felhasználó megsértette annak rendelkezéseit. A FLOSS közösségek, valamint a Creative Commons aktivisták teljes győzelemnek értékelték az ügy idei lezárását, és különösen jelentősnek, hiszen ez volt az első eset, hogy amerikai bíróság érvényesnek mondott egy nyílt forráskódú szoftverlicencet.


Nem probléma az írásbeliség hiánya | Magyarországon egyelőre nem tudni hasonló döntésről, a külföldi gyakorlat azonban ígéretes. Nálunk jelenleg - egy esetleges ügy során - a nyílt forráskódú szoftverlicencekkel formai problémák biztosan adódnának, ugyanis szerzői jogi törvényünk megköveteli a felhasználási szerződések írásba foglalását, ami a hagyományos írásbeli forma alkalmazását, vagy elektronikus szerződéskötésnél legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás használatát teszi szükségessé. Ennek hiánya - csakúgy, mint más fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírás nélkül kötött elektronikus felhasználási szerződéseknél (a csupán egyetlen kattintással vagy megjelenítéssel elfogadott - clickwrap, browsewrap - licencek) - alaki érvénytelenséget eredményez. (A gyakorlatban a bíróság orvosolhatja a problémát azzal, hogy a megkezdett felhasználás okán hatályossá nyilvánítja a szerződést.)

Összességében a szabad szoftver közösségek számára és a szoftvereiket használni szándékozók számára is biztató, hogy az idézett döntések eloszlatják a lényegi jogi bizonytalanságot a nyílt forráskódú modell körül. Úgy tűnik, alapvető probléma nem származik abból, hogy a fejlesztők egy eszmét, illetve újfajta gazdasági megközelítést rendeznek szerződésformába anélkül, hogy a licencek kialakításakor figyelemmel lennének az egyes országok szerzői jogi, illetve egyéb magánjogi szabályaira. Emiatt tehát nem érdemes nemet mondani a nyílt forráskódú szoftverekre…