A MENTA nulladik napján tartott üzleti vacsorán Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, adta meg az Informatikai és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) adta meg a szakmapolitikai tanácskozás alaphangját. Cséfalvay a 2014-2020-as költségvetési ciklusról beszélve elmondta: az időszakra eső mintegy 7300 milliárd forintnyi EU-s támogatás 60 százalékát kell gazdaságfejlesztésre fordítani. Ez az IKT szektorra is kihat. Bár az IVSZ által megfogalmazott 600 milliárdos támogatási igény helyett dedikáltan csak 300 milliárd jut az IKT iparágra, de máshonnan, például az innovációs területre szánt 720 milliárdból további jelentős forrásokhoz lehet jutni.

És hogy ez mennyire megy jó helyre, arra Hanula Barna, a Széchenyi Egyetem dékánhelyettese hívta fel a figyelmet. Mint mondta, ma már a gépjármű-gyártásban is óriási szerepe van az infokommunikációs technológiáknak, a fejlettebb gépjárművekben alkalmazott technológiák 40 százaléka már az informatikához kötődik. Még a rögzítőcsavarokban is chip van, ami tárolja az azt becsavaró dolgozó azonosítóját és a nyomatékot, amivel a csavart meghúzták. A dékánhelyettes elmondta: ma a világ meghatározó ágazati közül az első nyolc informatikai, vagy ha kapcsolatban is van más ágazatokkal, a kulcsa valamilyen informatikai megoldás.

Újra kell gondolni a stratégiát ■ Laufer Tamás, az iparági szervezet nemrégiben újraválasztott elnöke a MENTA-t nyitó előadásában Cséfalvay előző napi előadásához kapcsolódva az IVSZ felkészüléséről beszélt a 2014-20-as EU-s költségvetési időszakra. Mint mondta, a felkészülést gyakorlatilag a tavaszi tisztújítás után megkezdte a szervezet. Ennek a munkafolyamatnak a része a MENTA is. Az elnök felhívta a figyelmet, hogy a jövő tavaszi választás újabb beavatkozási lehetőség az IKT szakmának az iparág lehetőségeinek a módosítására. Éppen ezért erősen kell artikulálni az IVSZ célkitűzéseit.




A konferencia témái a tavasszal a stratégia megújításának támogatására létrehozott tanácsadó testület azonosította problémakörökhöz igazodtak. A testület tizenegy problémakört azonosított három területen (növekedés, érdekvédelem, társadalmi hasznosulás). Közülük nagyon fontos területnek véli a szervezet a szolgáltatás- és szoftverexport és ezzel kapcsolatban a hazai startupok támogatását. 

Nyitó előadásban Laufer utalt az iparág egyik legfontosabb problémájára, az oktatásra, amelyet a növekedés egyik fontos gátjaként azonosított a tanácsadó testület. Mint mondta, az EU-ban kábé 800 ezer betöltetlen munkahely van az IKT-ban, de egy IVSZ-felmérés részeredményei szerint az iparág magyarországi szereplői is rövid idő alatt fel tudnának szívni legalább 10 ezer szakembert, ha lenne utánpótlás. Ezzel kapcsolatban idézte az angol oktatási minisztert, aki szerint mindenkit meg kellene tanítani programozni, mert gondolkodásra tanít, és munkát is ad. Ezt kellene követni Magyarországon is – vélte az IVSZ-elnök.

Előadása végén bejelentette: Dobos Attila távozik a szervezettől. A főtitkári teendőket szeptember 16-tól Major Gábor látja el.

A köz- és felsőoktatás IT szemmel ■ Az oktatással foglalkozó kerekasztalt felvezető előadásában Gacsal József, az IVSZ oktatásért felelős elnökhelyettese, alaposan körbejárta a szervezet által látott problémákat. Gacsal szerint nem szabad csak a szakképzésre koncentrálni, ugyanis a gondok az alapfokú oktatásban gyökereznek, melyek továbbgyűrűznek a felsőoktatásig. Nincs jó továbbképzési rendszer az oktatóknak, sok energia megy el a felzárkóztatásra, satöbbi. De nem csak Magyarországon van probléma, hangsúlyozta Gacsal: világjelenség, hogy alacsony a műszaki képzésben részt vevő hallgatók aránya.

Az elnökhelyettes szerint az IVSZ-nek fontos feladata, hogy saját mérésekkel is alátámassza állításait. Nincs felmérés például arról, hogy az IKT pontosan milyen mértékű felvevőpiac is lenne, ahogy arról sincs pontos kimutatás, hogy a szakképzésből milyen felkészültségű szakemberek kerülnek ki.

Ezek alapján fogalmazódtak meg az az intézkedési terv, amelyek segíthetnének a probléma megoldásához. A cél az lenne Gacsal szerint, hogy a közoktatás biztosítsa a digitális írástudást, míg a szakképzés a piacképes tudást. A tanári munka erősítésére-elismerésére létre kellene hozni egy oktatási alapítványt. Kormányzati feladat lenne a digitális kompetenciák mérése a más területeken végzett kompetencia-felmérésekhez hasonlóan. Az iparágnak nagy szerepe lenne abban, hogy jó tanárképzési együttműködések alakuljanak ki (képzés és továbbképzés). További feladat lenne egy képzési szolgáltató központ létrehozása, egy "mit tanuljak, ha mérnök akarok lenni" adatbázis készítése, a felsőoktatási intézmények rangsorának elkészítése az ott végzetteket alkalmazó cégek visszajelzése alapján és egy IVSZ Akadémia létrehozása.


A kerekasztalban részt vevő szakemberek között alapvetően egyetértés alakult ki az IVSZ felvetéseiről. Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora – elismerve a felsőoktatást ért kritikákat – azonban felhívta a figyelmet két olyan problémára, amely erősen korlátozza a szakképzés lehetőségeit. Az egyik a versenyképes jövedelem hiánya, amely elriasztja a legjobb szakembereket az oktatástól. A másik, hogy ha az iparból hívnak vendégelőadókat, számukra ez legfeljebb "TIT -tanfolyam", és a munkájuk nagyon sok esetben megakadályozza őket az órák megtartásában.

A konzekvencia – összegezte Oroján Sándor, a beszélgetés moderátora –, hogy az iparágban érdekelteknek, oktatási intézményeknek, kormányzatnak, cégeknek együtt kell működniük, ellenkező esetben az egymásra mutogatás marad.

A szakemberhiány a szoftverexport lehetőségeit boncoló kerekasztalon is előjött. De megfogalmazódott az inkubációs rendszer hiányossága és az alacsony mentorálási kultúra is porblémaként. Józsa Szabolcs, a CIT Systems képviselője szerint, ez utóbbi fejlesztéséért az iparági szereplőknek is sokat kellene tenniük, de szükség van az állam katalizáló szerepére.