A csalódást okozó 2016 után kedvezőbb üzleti évre számítanak idén az ipari automatizáció piaci szereplői. Tavaly csökkentek a berendezésgyártók bevételei, számos végfelhasználói területen vált bizonytalanná a beruházási környezet. Mit vár az iparág a piaci feltételek változásától, ami egyaránt érinti a makrogazdasági környezetet és a technológiai elfogadottságot is? – teszi fel a kérdést a szakterület egyik vezető elemzője az IHS Markit.

Az amerikai piackutató gépgyártás technológiával foglalkozó elemzői részletes előrejelzést készítettek 2017-re. Ebben hét területet jelöltek meg, mint amelyekre idén fokozottan ildomos figyelni az iparág piaci szereplőinek.

A trendek közül az első egy biztató jelzés: javultak az ágazat piaci kilátásai. A még mindig tapasztalható szembeszél ellenére két nehéz év után ismét növekedésnek indulhat az ipari automatizációs berendezések piaca. Bár a növekedési kilátások szektoronként változóak, átlagosan mintegy másfél százalékos bővülésre lehet számítani annak ellenére, hogy alacsony szinten maradnak az olajárak, és a nehézgép-gyártó berendezések értékesítése tovább csökken.

A másik jellemző trend az idén az iparági adatelemzésekben hoz változásokat. A múlt év folyamán a gépiparban számos felhőalapú platformot vagy IoT-t támogató kezdeményezést jelentettek be. Miközben egyértelmű, hogy a távolról vezérelhető felhős megoldások komoly előnyt jelentenek a skálázhatóságban és a költségekben, a kiberbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak egyre több felhasználót bizonytalanítanak el.

Ennek feloldására idén inkább a házon belüli cloud megoldások és az úgynevezett edge analitika terjedésére lehet számítani. Ennek a lényege, hogy az adatfeldolgozás nem az adatközpont szintjén megy végbe, hanem már a szenzorok közelében vagy a legközelebbi gatewaynél. Ilyen technológiával dolgozik jó ideje a Cisco, amit fog, azaz köd computingnak neveztek el. Mindezek mellett folyik a piac edukációja a távolból vezérelhető felhő megoldások előnyeiről és konkrét hasznáról, és ez előbb-utóbb az ezekbe vetett bizalmat is növeli majd.

A harmadik jellemző folyamat, hogy az ipari automatizáció egyre nagyobb hatással lesz majd a gyártási folyamatok kiszervezésére is. Magyarán az egykor egyedül üdvözítőnek gondolt szerződéses gyártásra épülő modell megkérdőjeleződik – legalábbis egy időre. Ebbe az irányba hatnak az elmúlt pár év változásai, legyen szó a devizaárfolyamok alakulásáról, a csökkenő szállítási költségekről, de mostanában belejátszik a tervezett vagy már létező kereskedelmi egyezmények fenntarthatósága körül kialakuló bizonytalanság is. Donald Trump amerikai elnök választási ígéretei és első döntései is ebbe az irányba mutatnak.

Ezek hatására 2017-ben több gyártó cég dönthet úgy, hogy inkább növeli USA-beli üzemeinek automatizáltságát, kihasználva az adókedvezmények és a szakképzett munkaerő előnyét a szerződéses gyártás rovására. Mindezek elgondolkodtatóvá tehetik azokat a hazai kormányzati terveket is, amelyek Magyarországot Európa összeszerelő nagyhatalmává akarják tenni, és amelynek érdekében át is alakították a szakképzési rendszert.

A gyártás is szoftvercentrikus

Bár továbbra is fontos, hogy a cégek a partnerségi kapcsolatok segítségével összerakják az informatikai és az üzemeltetési tudásukat, az ipari automatizálásban érdekelt vállalkozások egy jelentős része tavaly már aktív felvásárlóként jelent meg a szoftverpiacon. A szoftveres megoldások ugyanis felértékelődtek az intelligens gyártás igényeinek kielégítésében. (Ez a szegmens Magyarországon is komoly jelenléttel bír. A GE például Budapesten hozta létre globális technológiai központját, ahol egy felhőalapú nyílt ipari informatikai platformon, a Predixen dolgoznak, melyet két magyarországi vállalat is tesztel.)

A felvásárlás persze nem csak az automatizáció területét érinti. Az IHS Markit szerint erőteljes konszolidáció várható a gépipari eszközök – mindenekelőtt, a motorok, generátorok, turbinák – gyártóinak a piacán is 2017-ben. A piacvezetők számára az eddig megszerzett részesedés megtartása vagy növelése élvez elsőbbséget, mivel maga a piac még viszonylag nyomott marad.

Mesterséges intelligencia és szabványosítás

Kulcskérdés lesz idén a hálózati technológiák szabványosítása. Ezt a végfelhasználói oldal igényei határozzák meg, különösen az IoT-hez kapcsolódó ipari megoldások konnektivitása miatt. Az év végéig a jelenleg meghatározó Open Platform Communications Unified Architecture (OPC-UA) és a Time-Sensitive Networking (TSN) mellett új szabványok is elkészülhetnek.

Ezzel összefüggésben fontos irány lesz az egyre jobb hálózati és érzékelési funkciókkal ellátott robotok szerepének növekedése a gyártásban. A mesterséges intelligenciával felvértezett ipari robotok egyre intelligensebbekké válnak, képesek érzékelni, tanulni és akár saját döntéseket is hozni.