Fehér Péter, a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara Számítástudományi Tanszékének vezetője évek óta végez kutatásokat a magyarországi CIO-k körében. Legfrissebb eredményeit a CIO Hungaryn hallgatósága után olvasóinkkal is megosztja.
Hirdetés
 

A technológiai, ICT megoldások fejlődése folyamatosan új kihívások elé állítja mind a munkavállalókat, mind a munkaadók IT szervezeteit. A munkavállalóknak folyamatosan alkalmazkodni kell az új technológiai megoldásokhoz, míg az IT szervezetek feladata az új megoldások megjelenítése a vállalati gyakorlatban.

Az Y generáció megjelenése a munkaerőpiacon ugyanakkor a korábbinál is nagyobb kihívásokat hordoz magában. Bernschütz Mária és Lerf Andrea kutatásai alapján az Y generáció Magyarországon hozzávetőlegesen 1,8 millió, 1982-1995 között született fiatalt jelent, aki már gyerekként beleszoktak az őket körülvevő technológiai megoldások nyújtotta lehetőségek felhasználásába, és természetes számukra mind a mobiltelefonok használata, mind az internet összes szolgáltatásának felhasználása.

Dr. Fehér Péter
a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara Számítástudományi Tanszékének vezetője, egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes.
CIO-kutatásait 2009-től készíti, együttműködésben az ITSMf Magyarországgal és a VISZ-szel.

A nemzetközi kutatások egybecsengenek a hazai tapasztalatokkal: A PwC, a University of Southern California és London Business School 2011 és 2013 között végzett kutatásai rávilágítanak arra, hogy az Y generáció munkavállalói kiemelten fontosnak tartják, hogy a munkahelyi körülmények megfeleljenek az személyes igényeiknek, és ezek hiányában elhagyják az őket alkalmazó vállalatokat. Egy másik felmérés, a nemzetközi IT iparági szövetség, a CompTIA kutatásai alapján az Y generáció munkavállalók kétharmada tekinti magát technológiailag képzettnek, és hasonló arányban tartják fontos faktornak a munkaadók megítélésében azok technológiai fejlettségét és az ICT technológiákhoz való viszonyát.

Annak érdekében, hogy a vállalatok meg tudják tartani fiatal, ámde igen képzett és tehetséges munkavállalóikat, a munkakörülmények biztosításában egyre nagyobb szerepe van a munkavállalóknak biztosított informatikai szolgáltatások minőségének is, mely a vállalatok informatikai szervezetei számára új kihívásokat jelenít meg: a kínált informatikai szolgáltatások legyenek innovatívak, kövessék a piaci trendeket, és az informatikai szervezet legyen nyitott a folyamatos megújulásra.

Mindezek alapján érdekes vizsgálni, hogy a hazai vállalatok informatikai szolgáltatásai mennyiben felelnek meg az Y generáció elvárásainak? A Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézetének kutatói hatodik éve vizsgálják a hazai szervezetek IT gyakorlatát, mely alapján megállapítható, hogy az Y generáció munkavállalói elvárásainak csak részben sikerül megfelelni.

Az informatika innovatív jellege

A vizsgált szervezetek esetében jelentős eltérést tapasztalunk az informatikai terület innovációs kezdeményezőképessége, és innovációs megoldások szállítási képessége között. Az informatikai területek innovációs kezdeményezőképessége az elmúlt években a közepes szint környékén maradt. Ez a viszonylag alacsony érték nem csak az informatikai területek gyakorlatából következik, hanem elsősorban abból, hogy az üzleti területek, illetve a szervezeti stratégia milyen szerepet szánt az informatikának. Az elmúlt években az informatika innovációkat megvalósító szerepe is a jó szintről közepes szintre esett vissza, azaz összességében a szervezetek egyre kevésbé támaszkodnak az informatikai területre az innovációk végrehajtása során.

(Forrás: ITSM Kutatás 2013)

Az informatikai területek innovációs képességében eltérés tapasztalható mind a  vállalati méret, mind a tulajdonosi háttér tekintetében: a hazai vállalatok, elsősorban a kis- és közepes méretű vállalatok esetében nagyobb innovatív képessége van az informatikai területnek, bár összességében kiugró eltéréseket itt sem tapasztalhatunk.

(Forrás: ITSM Kutatás 2013)

Összességében az Y generáció munkavállalói többnyire csak azon szervezetek esetében számíthatnak informatikai által vezérelt, vagy befolyásolt innovációra, ahol az informatikai megoldások jelentik az üzlet alapját.

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a hazai szervezetek hogyan viszonyulnak az elmúlt években – és várhatóan az elkövetkezendő években – népszerű technológiai trendekhez, új technológiákhoz, mint a felhő technológiák, mobil megoldások, vagy a bring your own device megközelítés.

Felhő technológiák alkalmazása

Az egyéni felhasználás területén a felhő technológiák szorosan beépülnek életünkbe: felhő alapú levelezés, tárterület, fájlmegosztás, alkalmazások, így az Y generáció munkavállalói ismerik ezen megoldások lehetőségeit és előnyeit.

A kutatás során vizsgált szervezetek esetében jelentős visszaesés tapasztalható a felhő technológiák fejlesztése területén: a 2012-ben tapasztalt 41 százalékról 23-ra esett vissza azon vállalatok aránya, melyek további fejlesztést terveznek ezen a területen. A kutatás feltárta, hogy a felhő technológiák alkalmazásához kapcsolódóan sok a jogi és biztonsági bizonytalanság, valamint a fejlesztések megtérülése oldala, és felhasználási területei sem kellőképpen kidolgozottak.

(Forrás: ITSM Kutatás 2013)

A felhő technológiák alkalmazása elsősorban a kis-, és a hazai viszonylatban kiemelkedően nagy vállalatok esetében jelentik meg. A kisvállalatok számára a felhő megoldások használata egyértelmű alternatívája az informatikai beruházásoknak, míg a nagyvállalatok esetében gazdasági lehetőség.

(Forrás: ITSM Kutatás 2013)

Ugyanakkor az Y generáció felhasználói elsősorban nem a felhő technológia alkalmazását (akár privát, akár publikus felhő megoldásokról van szó) várják el, hanem az ezek által a felhasználóknak nyújtott lehetőségeket: az adatok és alkalmazások bárhonnan és bármikor történő elérését. A PwC, a University of Southern California és London Business School fentebb már idézett kutatása szerint az Y generáció munkavállalóinak 64 százaléka jelölte meg, hogy szívesen dolgozna otthonról, míg 66 százaléka jelölte fontosnak a rugalmas munkavégzés lehetőségét. Emiatt felértékelődik, hogy a vállalatok távolról is elérhetővé tegyék megoldásaikat, sőt biztosítsák a mobil eszközökről való elérést is.

Mobil technológiák felhasználása

A mobil megoldások fejlesztését a kutatásban részt vevő vállalatok átlagosan a második legfontosabb fejlesztési területnek jelölték meg 2013-ban. Ezek közül is kiemelkedő érdeklődés tapasztalható a nem állami tulajdonú szervezetek, elsősorban a nagyvállalatok esetében.

(Forrás: ITSM Kutatás 2013)

A mobil megoldások alkalmazása ugyanakkor már most is igen magasnak tekinthető: a válaszadók közel négyötöde rendelkezik már valamilyen mobil célalkalmazással, míg az elkövetkezendő három évben a válaszadók kétharmada tervezi további mobil megoldások bevezetését.

A mobil megoldásokkal támogatott területek közül kiemelkedik a levelezés mobil támogatása, mely az elkövetkezendő években is az egyik legfontosabb fejlesztendő terület.

Üzleti felhasználás szempontjából fontos a közös munkavégzés, a csoportmunka mobil támogatása, melyet az elkövetkezendő évek legfontosabb fejlesztendő területeként jelöltek meg a válaszadók. További üzleti szempontú kiemelt területnek tekinthető az ügyfélkapcsolati megoldások (CRM) támogatása, folyamatok felügyelete, illetve a vezetői kimutatások mobil biztosítása.

Informatikai nézőpontból a rendszerek távoli, mobil eszközökről felügyelete és menedzsmentjének megoldása emelkedik ki a felhasználási területek közül.

(Forrás: ITSM Kutatás 2013)

A mobil technológiák alkalmazása területén összességében jó, és folyamatosan fejlődő környezet biztosítható tehát az Y generáció munkavállalói számára.

Bring your own…

Az elmúlt években nemzetközi szinten egyre nagyobb teret nyert az Bring Your Own Device (BYOD) technológiák alkalmazása. Ez a megközelítés elsősorban a munkavállalói mobiltelefonok céges felhasználására terjed ki, de ebbe a körbe tartoznak a további mobil eszközök (táblagép, laptop) is.

A kutatás tapasztalatai alapján a hazai vállalatok 45% kezeli már a BYOD okozta kihívásokat, részben a támogatott, részben a tűrt kategóriákba sorolva. Ezen a területen elsősorban a külföldi tulajdonú vállalatok járnak élen, de az állami tulajdonú vállalatok esetében is igen sok helyen elindult a BYOD programok végrehajtása.

(Forrás: ITSM Kutatás 2013)

Érthető módon az Y generáció munkavállalói nem szeretnének megválni megszokott eszközeiktől, melyek többnyire modernebbek, testre-szabottabbak, mint az esetleges céges telefonok, és egyben nagyobb rugalmasságot is biztosítanak számukra.

Igaz ez ugyanakkor az általuk megszokott kommunikációs eszközökre ,vagy éppen csoportmunka megoldásokra is: a magánéletben megszokott rugalmas kommunikációs eszközök (pl. Skype, Hangouts, Facebook Messenger), illetve fájlmegosztó alkalmazások (pl. Evernote, Dropbox, Google Drive) olyan elvárásokat teremtenek, melyek funkcionalitását a vállalatokon belül is szeretnék felhasználni és viszontlátni. Ezen elvárások annál inkább komolyan veendőek, mivel főleg a kisebb vállalatok esetében ezen megoldásokat napi szinten alkalmazzák, és a munkahely kiválasztásában akár egy kisebb, ámde rugalmasabb és innovatív cégnek előnye lehet.

Az Y generáció értelmezésében ami működik a magánéletben, annak működnie kell céges környezetben is. Vállalati szempontból ugyanakkor, akár az igénybevett felhőszolgáltatások költsége, akár saját megoldások kiépítése többlet költségekkel jár, mit több a felhő szolgáltatások bevezetése jogi és biztonsági kérdéseket is felvet. Ugyanakkor nem tagadható az munkavállalói igény, rugalmas munkavégzési körülményeket követel meg – beleértve a már megismert, vagy azokhoz hasonló rugalmas alkalmazások igénybevételét is.

* * *

Az informatikai szervezeteknek az elkövetkezendő években ezért nem csak a szervezetek üzleti igényeinek kiszolgálására kell koncentrálni, hanem felértékelődik a munkavállalói igények kiszolgálása is, mely gyakran túlmutat a hagyományos üzleti logika diktálta szükségleteken. A vállalati versenyképesség megőrzésének egyik záloga a tehetséges, fiatal munkavállalók megszerzése és megtartása, melynek egyik feltétele az igényeiket kiszolgáló, folyamatosan megújuló, innovatív IT szervezet. Ehhez, amellett, hogy figyelni kell a felhasználói piac fejlődését, meg kell találni az egyensúlyt a rugalmas munkavégzés elvárásai, valamint a biztonsági és jogi kockázatok, valami pénzügyi lehetőségek között is.

(Az itt közölt tanulmány rövidített formában elhangzott a 2014. április 10-11-én Balatonalmádiban megrendezett CIO Hungary konferencián. A cikkben közölt grafikonok a Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézetében végzett, Fehér Péter vezette ITSM Kutatás 2013 adataiból készültek. A grafikonok értelmezését árnyalja a kutatásban részt vevők összetétele. 56%-uk felsővezető, 33%-uk középvezető, 11%-uk egyéb beosztású. 21%-uk állami, 31%-uk belföldi és 48%-uk külföldi tulajdonú cégnél áll alkalmazásban. A válaszadók 18%-a 1-49 főt foglalkoztató cégnél, 24%-a 50-249 fős, 30%-a 250-1499 fős, míg 28%-a >1500 fős cégnél dolgozik.)

Közösség & HR

Már nem a CIO-é a legjobban fizető IT-vezetői állás

Legalábbis Amerikában. A stratégiaalkotás és az IT-büdzsé menedzselése továbbra is az ő feladatuk, de eljött a specializálódás kora.
 
Ehhez is a felhőszolgáltatások adják a nagy lökést, teret adva a kísérletezéshez.
A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2017 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.