Szinte nincsen olyan szegmense az informatikának, ahol ne lenne általánosan elfogadott a nyugat-európai vagy amerikai trendektől való elmaradás. Magyarország kicsi piac, az utóbbi években gyorsan változó szabályokkal, a világ fejlettebb részéhez képest kevésbé piacbarát környezettel. A fejlődés viszont megállíthatatlan, így előbb-utóbb hazánkban is megjelennek és elterjednek az új, költséghatékony, produktivitást növelő eszközök, szolgáltatások.

A magyar BI-piac helyzetéről Papp Attilát, a T-Systems Magyarország üzleti intelligencia szakértőjét kérdeztük, aki elmondta, hogy pontosan nem lehet meghatározni a piac méretét. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy "a szoftver és követési díjakat el kell választani a szolgáltatások (tanácsadás, fejlesztések stb.) díjaitól, de ezen felül sem mindegy, hogy például szigorúan a BI platformok és analitikus szoftverek piacát nézzük, vagy hozzávesszük az adattárház DBMS, CRM elemzések, integráció és adatminőség-biztosítás, üzleti aktivitás és eseményalapú monitoring (BAM/CEP) piacát is." A szakértő becslése szerint a BI szoftverpiac mérete Magyarországon 10 milliárd forint körülire tehető, amihez még hozzá kell számolni a szolgáltatások hasonló összegét.

A hazai nagyvállalatok általában már túlvannak az első adattárház-alapú információszolgáltató rendszerük bevezetésén, Papp szerint a szegmens lefedettsége száz százalékos. A kkv-k esetében nyilván ez még a jövő, de egyre több megvalósításról hallani ebben az egyébként önmagában is nagyon összetett szektorban. "Azt kell látni, hogy ezen a területen az 'IT penetráció' általában (pl. ERP) is jóval később indult meg, és szerényebb szintet ért el, mint a nagyvállalatoknál. A BI pedig nem az első körös IT-beruházás szokott lenni. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy a fejlődés üteme itt gyorsabb lesz" – közölte a Bitporttal a szakember.

Papp szerint a BI szállítók két csoportra oszthatók, a hagyományos BI platformok és a Data Discovery megoldások mentén. Ez egyébként erősen korrelál a "nagy és prominens szállítók" (ide sorolható többek között az IBM, a Microsoft, az Oracle, az SAP, a SAS, a MicroStrategy vagy az Information Builders) és az "újítók" (QlikTech, Tableau, Tibco Spotfire stb.) bontással. Elmondása szerint érezhető az utóbbiak térnyerése, és talán ennek is az eredménye, hogy az előbbiek is előálltak egy ilyen versenyhelyzetben bevethető, ún. "light footprint" megoldással. Ez nem csak eszközében más, de más üzleti és kereskedelmi modell is áll mögötte.

A Gartner mágikus négyzete az üzleti intelligencia és analitikai megoldásszállítókról 2013-ban
 

A BI jövőjére vonatkozó kérdésünkre Papp elárulta, hogy a felhő-megvalósítás a BI megoldások területén a többi szoftverterület (az élen a CRM-mel) mögött kullog. Talán az eseti elemzések világa az a terület, ahol született egy-egy áttörés, azonban a BaU (Business as Usual) információk várhatóan majd akkor jönnek felhőből, ha az alapadatok is ott lesznek. A mobil BI iránt azonban komoly érdeklődés mutatkozik már ma is.

A banki szféra

Nem lenne teljes a kép, ha nem kerestük volna meg a felhasználókat is. Elsőként az FHB informatikai igazgatóját, Fejér Gábort, aki kérdésünkre elárulta, hogy 2006-ban, a bankcsoport létrehozásával egy időben építette fel mai adattárházát az FHB. E fejlesztéskor az Oracle alapokon nyugvó megoldás kézenfekvő döntés volt, mivel korábban is Oracle adatbázisokat használt a bank. Adatpiacokat alkalmaznak kontrollingra, értékesítés-támogatásra, főként az Oracle saját eszközeivel, illetve Cognos segítségével. Emellett SAS BI-eszközzel is rendelkeznek, melyet kockázatkezelésre használ a pénzintézet.

Tudatosan léptek a BI irányába, mondta lapunknak Fejér, így a bevezetés nem ütközött ellenállásba, az ezzel foglalkozó kollégák felvétele is ennek ismeretében zajlott. Az azóta eltelt évek során felhalmozott rengeteg adat felhasználása érdekében természetesen lépést tartanak az üzleti intelligencia fejlődésével. Egyébként a banki fejlesztéseket alapvetően két tényező határozza meg: a gyors módosítások után is hatályos törvényi megfelelőségek és az ügyfelek megismerésének/kiszolgálásának igénye.

Ugyanakkor nem az idei lesz a nagy informatikai áttörés éve, közölte az FHB informatikai igazgatója, mert a már felépített és használt modern struktúrákban még rengeteg a lehetőség. A nagyobb léptékű innovációkat egyrészt visszafogja a szektort is sújtó gazdasági helyzet, ugyanakkor a hazai banki szférában is joggal elvárt konzervatív biztonság centrikusság miatt a mobil eszközök döntéstámogatói használata sem terjedt el, és a felhőtől való idegenkedés sem tekinthető minden alapot nélkülözőnek.

Ahogy Fejér fogalmazott, a banküzem "véresen komoly" dolog, üzletileg kritikus feladatokat nem szervezhetnek ki a felhőbe. Vannak ugyan kezdeményezések, amelyek már nyitnak a cloud felé, de ügyféladatokat a jövőben sem raknak ki a felhőbe.

BI a kiskereskedelemben

A hazánkban jelen levő kereskedelmi láncok egyik legnagyobbikától Milánkovics Miléna informatikai és szervezési igazgató válaszolt kérdéseinkre. Az Auchan saját fejlesztésű, csoportszinten használt üzleti intelligencia rendszert használ immár 10 éve, amely kiszolgálja a magyar részleg specifikus igényeit, és tartalmazza a csoport által kínált megoldásokat is. Milánkovics elmondása szerint mivel az eszköz segíti a napi működést segíti és támogatja a döntéshozatalt, a bevezetés vagy a mindennapos használat során nem voltak, nincsenek nehézségeik.

Az Auchan rendszere statikus és dinamikus riportokat képes generálni, a statikusak automatikusan kerülnek előállításra, témakörönként, telephelyenként. A dinamikus lekérdezéseket a lekérdező maga állítja össze. Átlagosan egy napon 2-300 megabájt adatmennyiség keletkezik.

"Üzleti intelligencia rendszerünknek jelenleg is van mobilkörnyezetben alkalmazható modulja – árulta el az informatikai vezető a BI legújabb irányainak használatát firtató kérdésünkre. – A biztonsági kérdés kezelése mindvégig kiemelten fontos számunkra, folyamatos karbantartással és frissítésekkel figyelünk erre a szempontra is. Tervezzük a közeljövőben is rendszerünk továbbfejlesztését."

Viharok és napsütés

Nem csak a vállalati szférában van szükség arra, hogy hatalmas adathalmazból előrejelzéseket lehessen létrehozni; az Országos Meteorológiai Szolgálat naponta mintegy 140-150 gigabájt adatot dolgoz fel. Amint azt Tölgyesi László, az OMSZ Informatikai és módszertani főosztály vezetője kérdésünkre elmondta, számos információforrásra – nemzetközi központok globális modelljeitől kezdve a meteorológiai műholdak, hazai radarok, megfigyelő állomások adataiig – támaszkodnak az időjárás-előrejelzés készítésekor. A világ más meteorológiai szervezeteihez hasonlóan, saját fejlesztésű, folyamatosan megújuló "döntéstámogató" rendszereket használ az OMSZ. A meteorológiai adatbázisban tárolt adatok megtekintésére az INDA alkalmazáscsomag (INteractive Data Access) szolgál, a HAWK (Hungarian Advanced WorKstation) munkaállomás pedig lehetővé teszi a nagy mennyiségű meteorológiai információ sokoldalú, térképes megjelenítését.

Az OMSZ naponta mintegy 140-150 gigabájt adatot dolgoz fel...

A meteorológia nem létezik nemzetközi adatcsere nélkül. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) által koordinált távközlési hálózat – akkor még telexen, géptávírón alapuló változata – még a vasfüggönyön is átnyúlt – mesélte Tölgyesi. Ma már szuperszámítógép dolgozik az OMSZ központjában is, a globális előrejelzésekből és a hazai megfigyelő rendszerből származó, részletes adatok használatával 80-90 százalékos valószínűségű, 1-2 kilométeres területi pontossággal, 48 órás előrejelzést képes készíteni. Az időjárás-előrejelző modellek és az adatok elemzésének együttes fejlődése mára oda vezetett, hogy napjaink középtávú (7-10 napos) előrejelzésének pontossága a 20 évvel ezelőtti rövidtávú (1-2 napos) előrejelzés pontosságával bír. A szakember szerint még van hova fejlődni, de a 100 százalékos valószínűségű időjárás-előrejelzést sosem fogjuk elérni.